Kegyetlen, jeges világ lehetett a Marson

Így festhetett 3-4 milliárd éve a Mars

A Harvard Egyetem kutatói modellezés segítségével arra a következtetésre jutottak, hogy a Mars egyenlítője körül 3-4 milliárd évvel ezelőtt átlagosan akár mínusz 48 Celsius-fokos hőmérséklet is uralkodhatott.

Amerikai kutatók a vörös bolygó egykori vízmozgását elemezve két eshetőséget modelleztek: megfigyelték, hogyan viselkedett volna a víz, ha 3-4 milliárd évvel ezelőtt az átlaghőmérséklet 10 Celsius-fokos, illetve mínusz 48 Celsius-fok volna a Marson.

Marsi gleccserek.A vízjeget vastag por takarja. Az új modell szerint a múltban az egyenlítői vidékeken uralkodott a legkeményebb hideg Forrás: NASA/ESA/DLR

Megállapították, hogy a hidegebb verzió szerinti vízmozgás sokkal inkább hasonlít a bolygón ma fellelhető víz okozta eróziós nyomokra, mint a magasabb átlaghőmérsékleti modell szerinti eredmény – így megdőlhet a Marson kialakult élet elmélete is.

A hidegebb elmélet nyert

A Harvard Mérnöki és Alkalmazott Tudományok Iskolájának kutatói háromdimenziós atmoszféramodellekkel dolgoztak, és megállapították, hogy a mínusz 48 fokos hőmérsékletet bemutató modell szerint számított vízmozgás sokkal inkább megfelelt a bolygón most megtalálható, vízeróziós nyomoknak, mint a melegebb klímára kidolgozott modellváltozaté.

Így festhetett 3-4 milliárd éve a Mars Forrás: Harvard Mérnöki és Alkalmazott Tudományok Iskolája

„Próbálunk nyitottan állni az elmélethez” – nyilatkozta sajtóközleményében Robin Wordsworth, az iskola egyik professzora és az eredményekről készült, az American Geophysical Union’s Journal of Geophysical Research: Planets tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. – „Egyelőre még sokat kell dolgoznunk a modellen.”

Ha bebizonyosodik, hogy az elmélet helyes, valószínűleg el kell búcsúznunk a Marson kialakult élet elképzelésétől is.

Halványabb, gyengébb volt a Nap

Ez a hideg változat sokkal hűebben rajzolta fel a Nap 3-4 milliárd évvel ezelőtti helyzetét is – ekkor ugyanis még 25%-kal halványabb volt, mint ma, így kevesebb hőt sugárzott.

A Mars pólusai ebben az időszakban a Nap felé fordultak,

ezért a masszívabb jégtakaró valahol az egyenlítő területén jelenhetett meg. A marsi atmoszféra sokkal sűrűbb lehetett a mostaninál, és ez még inkább felerősítette a pólusok valamint az egyenlítői régió közötti hőmérsékleti különbséget.

Kék foltok az Arabia Terra térségében Forrás: ESA/DLR/FU Berlin

Máshogy eshetett az eső

A kutatók az esőzéseket is modellezték: kimutatták például, hogy az Arabia Terra és a Hellas-medence kifejezetten nedves terület lehetett a Mars őskorában, annak ellenére, hogy ma viszonylag kevés eróziós nyomot észlelhetünk ezeken a marsi vidékeken.

A modell szerint a leginkább koptatott területek (így például a Margaritifer Sinus) majdnem teljesen szárazak voltak. Ez annak köszönhető, hogy – akárcsak a Földön – a hegyvidékek elvágták az esőt hozó nedves légtömegek útját: a vörös bolygó Tharsis-régiója, a hegységek nyugati, szelesebb környéke nedvesebb, a keleti Margaritifer Sinus viszont sokkal szárazabb volt.