A Föld jövőjére következtethetünk hasonmása vizsgálatával

Kepler 452b, exobolygó
Illusztráció a Kepler 452b-ről és csillagáról
Vágólapra másolva!
A Föld jövőbeli fejlődésére is lehet következtetni bolygónk idősebb "unokatestvére", a most felfedezett Kepler 452b jelű planéta vizsgálatával - hangsúlyozta Jon Jenkins, a Kepler-űrteleszkóp adatait elemző kutatócsoport vezetője.
Vágólapra másolva!

A Kepler 452b az első, a Földet alig meghaladó méretű bolygó, amely a Naphoz hasonló csillag lakhatósági zónájában kering, azaz az égitest felszíni hőmérséklete folyékony víz jelenlétének kedvez. A Föld "unokatestvérével" együtt a Naprendszeren kívüli igazolt planéták (exobolygók) száma 1030-ra emelkedett - olvasható az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA honlapján.

A Földhöz hasonló exobolygók sorrendben: Kepler 22b, Kepler 69c, Kepler 452b, Kepler 62f és Kepler 186f Forrás: Wendy Stenzel

Évfordulón fedezték fel a bolygót

„Az első exobolygó felfedezésének 20. évfordulóján olyan planétát és csillagot találtunk, amelyek az eddig megismertek közül a leginkább emlékeztetnek a Föld-Nap párosra" - emelte ki John Grunsfeld fizikus, űrhajós, a NASA tudományos igazgatóságának helyettes vezetője, aki szerint

ez a felfedezés egy újabb lépéssel viszi közelebb az emberiséget a Föld "2.0-ás verziójának" a megtalálásához.

Szuper-Földek kategóriájába tartozik

Az űrteleszkóp megfigyeléseit három földi telepítésű távcső méréseivel egészítették ki a NASA szakemberei, ezek a vizsgálatok kulcsfontosságúak voltak az égitest bolygóvoltának beigazolásában, lehetővé tették a csillag (Kepler452) méretének és fényességének, valamint a bolygó pályaívének pontosabb meghatározását.

Művészi illusztráció a Föld és a Kepler 452b összehasonlításáról Forrás: NASA

A bolygó 1400 fényévnyire, a Hattyú (Cygnus) csillagképben található. Átmérője 60 százalékkal nagyobb, mint a Földé, így méreténél fogva az úgynevezett szuper-Földek kategóriájába sorolható.

A Kepler 452/b tömegét és kémiai összetételét eddig ugyan nem sikerült meghatározni, ám a korábbi kutatási eredmények azt valószínűtik, hogy kőzetbolygóról van szó.

1,5 milliárd évvel idősebb csillaga, mint a Nap

Az égitest 385 nap alatt tesz egy teljes kört szülőcsillaga körül, amelytől 5 százalékkal nagyobb távolság választja el, mint a Földet a Naptól. A csillag, a Kepler 452 a számítások szerint 6 milliárd éves, azaz 1,5 milliárd évvel idősebb, mint a Nap. Felszíni hőmérséklete megegyezik a Napéval, ám fényességében 20 százalékkal, átmérőjében 10 százalékkal múlja felül központi csillagunkat. A Kepler 452 és a Nap színképe és felszíni hőmérséklete alapján egyaránt a G2 típusú csillagok közé tartoznak.

A Kepler-űrtávcső 2009-ben állt szolgálatba, azóta több mint 1700 exobolygót fedeztek fel a segítségével Forrás: Origo

Tranzit módszerrel kutatjuk az exobolygókat

A Discovery-program keretében épített Kepler-űrtávcsövet 2009 márciusában indították útjára, legfontosabb feladata a Földhöz hasonló bolygók keresése úgynevezett tranzit módszerrel:

a műhold a csillagfény parányi elhalványulásait méri, amelyeket a napjuk körül keringő bolygók elhaladása okoz.

Az űrteleszkóp fotometriai pontosságát garantáló négy lendkerék közül kettő 2013-ra meghibásodott, így új "forgatókönyvet" kellett írni. Eszerint 2014 nyarától a K2 küldetés keretében az űrteleszkóp a Naprendszer bolygóinak keringési síkjába fordítva kering, s egy-egy területet 80-90 napig figyel meg. Az eredetinél valamivel rosszabb fotometriai pontosságot az elérhető új csillagpopulációk és egyéb asztrofizikai objektumok sokasága ellensúlyozza. A Kepler-misszió keretében 4696 bolygójelöltet fedeztek fel, ezek közül 1030 esetében igazolódott a bolygóstátusz, a K2 küldetés során pedig 22 égitestről bizonyították, hogy planétákról van szó.

Illusztráció a Kepler 452b-ről és csillagáról Forrás: NASA

Magyar kutatók is részt vettek a küldetésben

Az MTA Konkoly Thege Csillagászati Intézetének a kutatói mind az eredeti Kepler-misszió, mind a K2 küldetés előkészítésében részt vettek célpontválogatással és célpontjavaslatok írásával.

Javaslatukra került be például az új misszió tudományos programjába a változócsillagok százainak megfigyelése. Az akadémiai kutatók a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál majd, és finomítja a jövő exobolygó-kereső küldetéseit. Az MTA csillagászainak elsőként sikerült két nagyon távoli, a Neptunuszon túl keringő égitest forgását is megmérni.