Az elmúlt 20 év amerikai repülési adatait elemezve kiderült, hogy a klímaváltozás miatt a repülőgépek utazómagasságában változik a globális széljárás. Ez dollármilliárdos pluszköltségeket okoz. 

Futóáramlatok és globális felmelegedés

Mérésekből tudjuk, hogy a repülőgépek károsanyag-kibocsátása súlyosbítja a klímaváltozást. De vajon ez hat-e visszafelé is, tehát a globális fölmelegedés befolyásolja-e a légiközlekedést?

A légiközlekedésre is hatással van a globális felmelegedésForrás: AFP/Kazuhiro Nogi

A kérdés megválaszolásához amerikai kutatók sziszifuszi munkával elemezték három repülési viszonylat húsz év alatt összegyűlt úti adatait.

A válasz röviden: igen, befolyásolja. És nem kedvező módon.

A repülőút időtartamára a gép utazómagasságában észlelhető futóáramlások vannak a legnagyobb hatással

- mondta Kris Karnauskas, a Woods Hole Óceanográfiai Intézet geofizikusa, a Nature Climate Change folyóiratban megjelent elemzés vezető szerzője. - Csakhogy a hosszabb menetidő nagyobb fogyasztást vonz maga után, egyúttal megnő a légkörbe bocsátott károsanyagok mennyisége.

A légi közlekedés adja az atmoszférába kerülő szennyeződések 3,5 százalékátForrás: Wikimedia Commons

Ez súlyosbítja az üvegházhatást, módosíthatja a futóáramlások erejét, vagyis a folyamat önmagát erősíti."

Még egy-két pluszpercnek is óriási következménye van

Karnauskas egyik munkatársa gyakran utazott a hawaii Honoluluból az Egyesült Államok keleti partján fekvő Newarkba.

Többször felfigyelt arra, hogy a gépe korábban ért célba.

Megkérdezte Karnauskast, lehet-e ennek meteorológiai oka.

A futóáramlatok által kialakított hosszanti irányú felhőzet űrfotójaForrás: NASA/ESA

Ezzel az egyszerű kérdéssel indult a monstre adatelemzés, mert a precíz válaszhoz Karnauskas beleásta magát négy légitársaság három viszonylatának -- a Honoluluból Los Angelesbe, San Francisco-ba, illetve Seattle-be közlekedő járatok -- légiadataiba.

Mivel a Föld körül a magaslégköri futóáramlások (jetstream) nyugatról keletre haladnak, ezzel a hátszéllel gyorsabban repülnek

az ugyanilyen irányba haladó gépek.

A légitársaságok számára a percek is komoly tényezőt jelentenekForrás: Wikimedia Commons

Értelemszerűen, a széljárással szembe, keletről nyugatra tartó repülők menetideje hosszabb.

Az elmúlt húsz évben megtett oda-vissza utak adatai újra és újra ugyanazt az eredményt hozták Karnauskasnak, függetlenül a légitársaságtól.

A klímaváltozás egyre jobban befolyásolja a járatok menetidejétForrás: Wikimedia Commons

 Tehát bármi is okozza a menetidő változását, annak minden járat esetében ugyanannak kell lennie, és nincs köze az egyes légitársaságok üzemeltetési módszereihez”

- mondta a geofizikus.

Sok kicsi a levegőben tényleg sokra megy

Az azonos időben ellentétes irányba közlekedő járatpárok közül a nyugatról keletre tartó gépek tíz perccel korábban, míg a keletről nyugatra, tehát széllel szembe haladók 11 perccel később érkeztek célba.

Az időnyerés és -veszteség közötti egyperces különbség nem tűnik soknak,

csakhogy hatalmas járatszámokról van szó.

Csak az Egyesült Államokban 30 000 kereskedelmi járat közlekedikForrás: Wikimedia Commons

A statisztikák szerint az Egyesült Államokban naponta mintegy 30 ezer kereskedelmi légijárat közlekedik.

Ha a teljes útra vonatkozó időtartam minden járat esetében csak egyetlen perccel is megnő, az éves szinten körülbelül 300 ezer, levegőben töltött többletórát jelent.

A troposzféra felső határán úszó fátyolfelhők (cirruszok).A felmelegedés átalakíthatja a magaslégköri folyamatokat is.Forrás: Wikimedia Commons

E többletórák üzemanyagigénye elérheti a 3,8 milliárd litert, ami nagyjából három milliárd dolláros pluszköltséget jelent.

Elképesztő mértékű a károsanyag-kibocsátás

Karnauskas számításai szerint a járatonkénti egyperces késések miatt

a repülőgépekből éves szinten 10 milliárd kilogrammal több szén-dioxid kerül a sztratoszféra részébe,

ahol ezerszer ritkább a levegő, mint a földfelszínen, ezért járnak itt a sugárhajtású gépek.

A repülőgépek hajtóműveiből évente mintegy 10 milliárd kilogramm szén-dioxid kerül a sztratoszférábaForrás: Wikimedia Commons

A sztratoszférában viszont stabil a levegő rétegződése, függőleges légmozgás nem alakul ki benne, és

a CO2 akár 50-200 évig is fennmaradhat, súlyosbítva a Földet felmelegítő üvegházhatást.

Iparági becslések szerint egy liter üzemanyag a légi forgalomban háromszor akkora üvegházhatást vált ki, mintha a felszínen lett volna elégetve. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint

a globális fölmelegedést okozó üvegházgázoknak nagyjából 3,5 százalékát a repülõgépek bocsátják ki.

Karnauskas ezért most azt tervezi, hogy elemzését kiterjeszti az egész világ légiközlekedésére.

Felhőtérkép. A magaslégköri felhőképződmények sokáig fennmaradnakForrás: Wikimedia Commons

Az óriás adathalmazok böngészéséhez a Microsoft egymással összekötött szuperszámítógép-hálózata, az Azure gigantikus kapacitásait is igénybe veheti.

 “A légitársaságok odafigyelnek a napi időjárási viszonyokra, de mintha nem törődnének a több hónapig is tartó meteorológiai jelenségekkel - mondja a geofizikus. - Sohasem hallottam, ahogy azt mondták volna: << Kedves utasaink, az El Nino miatt harminc perccel hosszabb lehet a repülési idő>>”.

Szükségessé válhat a légi útvonalak áttervezése isForrás: Wikimedia Commons

A széljárás függvényében szükség lehet az útvonalak és a tankolási helyek újratervezésére is, mint ahogy ezzel maroknyi légitársaság már egy ideje kísérletezik, lásd korábbi írásunkat.