A kadarka új aranykorát hozhatja el a klímaváltozás

2015.07.26. 12:46

A testes vörösborok országa lehetünk, ha folytatódik a jelenlegi meteorológiai trend, amely nemcsak a szőlő biokémiai jellemzőire, hanem a fajtaválasztásra is hatással lesz.

Tartós hőség és a bor színe

A sokéves átlag szerint Magyarországon a napfénytartam éves átlaga 1750-2050 óra között van. Az utóbbi években inkább fölfelé mozdult el a statisztika: az ország egyes déli vidékein akár 2500-2600 óra is lehet.

Egyre jobban növekszik a napsütéses órák számaForrás: MTI/Balogh Zoltán

A több napsütés a felhők hiányára, megváltozott légáramlásra, aszályos időszakra is utalhat.

Fokozódik a növényeket érő fény intenzitása, és csökken az abszolút csapadékmennyiség.

Egyes növényfajok termesztése a számukra optimális környezeti feltételek megváltozása miatt mind kevésbé sikeres, míg mások könnyebben viselik a megpróbáltatásokat – ezek termőterülete gyarapszik is.

A szőlő klímaérzékeny növényFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A szőlő klímaérzékeny növény, így a hőmérséklet emelkedése is változásokat indukál:

a virágzás és bogyónövekedés időszakában a kánikula többféle kárt okozhat benne.

Túl korán indul meg az érés, vagyis azok a folyamatok, amelyek együttesen vezetnek a szőlő színének, cukortartalmának, ízanyagainak és savasságának kialakulásához.  Tartós hőség esetén megváltozik a bogyók antocianin- és tannintartalma: ezek befolyásolják a leendő bor színét, savasságát, keserűségét és antioxidáns hatását, márpedig 35 Celsius-fok fölött lényegében leáll az antocianintermelés.

Tartós hőség esetén megváltozik a bogyók antocianin- és tannintartalmaFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A vörösbor savasságát, "szárazságát" adó tannin stabilabbá teszi az antocianinmolekulákat, ezzel az ital színét, de antocianin híján nem képes kifejteni hatását.

A hőigény befolyásolja a fajtaválasztást

A szőlőültetvényeket 30-50 évre telepítjük, megfelelő termőterület, alanyfajta, szőlőfajta, technológia és időjárás esetén ezen idő alatt nagy biztonsággal számíthatunk termésre.

Ám a Kárpát-medencében várható fölmelegedés fölülírhatja a tapasztalatot.

Egyetlen tényező, az időjárás borítja az összes többit. A növekvő átlaghőmérséklethez alkalmazkodnia kell a fajtaválasztásnak.

A Kárpát-medencében fokozatosan növekszik a száraz meleg időszakok aránya a csapadékos periódus rovásáraForrás: Thinkstock

Nemcsak a termő szőlő, hanem az alanynak választott fajta esetén is.

Az előrejelzések alapján a Kárpát-medence évi középhőmérséklete 2050-ig 1–1,5 Celsius-fokkal emelkedik.

Ez alapján növekedhet Magyarországon az olyan, magasabb hőigényű fajták termőterülete, mint a kadarka, a cabernet sauvignon, az olasz rizling és a furmint fajtáké. Eltolódhat a termesztett fajták aránya a vörösbort adó fajták javára.

A vörösboros szőlőfajták számára lesz kedvezőbb a klímaváltozásForrás: Thinkstock

Az érésidő is megváltozhat fajtánként, ezáltal a borászatoknak rövidebb idejük lehet a feldolgozásra.

Megnövekedhet a cukortartalom egyes fekvésekben, és ez a borban mérhető alkoholtartalom növekedésével is jár. Csökkenhet az íz- és aromaanyag-gazdagság, fölértékelődnek a hűvösebb fekvésű termőhelyek.

A szárazságtűrés előny lesz

Legtöbb szőlőtermelő területünkön oltvánnyal telepített ültetvények vannak. Ám mivel a szőlőalanyok szárazságtűrése jelentősen eltérő, új szempontként ezt is figyelembe kell venniük a termelőknek. Kiváló tűrőképességgel rendelkeznek a V. vinifera genomot tartalmazó alanyfajták, például a Fercal, a Georgikon 28 – utóbbi képes az érés idejének rövidítésére is.

A túl korai érés hűvösebb, csapadékosabb évjáratban a jelenleg késői érésű fajták esetében előny, ám nagyon meleg, száraz években hátrány lehet"

- mondta az Origo kérdésére Kocsis László, a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszékének professzora, a Magyar Tudomány folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Az erős széllel érkező viharok okozta károkat is enyhítheti a megfelelő fajtaválasztás.

 

Az egyre gyakoribb erős széllel érkező heves viharok hatásaira is fel kell készülniForrás: MTI/Balogh Zoltán

A merlot, a sauvignon blanc elfekvő hajtásszerkezetű, míg a kékfrankos, a kadarka és a pinot noir mereven felálló hajtásokat nevel. "Helytelen sortájolás, nem megfelelő tőkeművelésmód esetén e fajták hajtásait letörheti a szél."

Mediterrán szőlőtermesztésre kell felkészülni

A zweigelt, a chardonnay hajtásainak töve előbb kezd fásodni, nehezebben törnek ki. Vannak kisebb levelű fajták, mint a tramini, cserszegi fűszeres, és léteznek kifejezetten nagy levelűek, mint a kékfrankos, kékoportó. "A kisebb levelű fajták lombozatában csekélyebb lesz a szélellenállás, úgymond átfújja a szél, míg a nagyobb levélzetű fajták esetében fokozott a hajtások letörésének kockázata", teszi hozzá Kocsis László.

Egyre inkább mediterrán hatásra kell számítani, a szőlőtermesztésben isFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Gregory V. Jones amerikai klímakutató 2012-es tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy

azonos tengerszint feletti magasságon évtizedenként 10-30 kilométerrel tolódik északabbra a termesztés alsó határa.

Ha beigazolódik feltevése, amely szerint e folyamat sebessége a 2020–2050 közötti időszakban meg fog kétszereződni, akkor Magyarországon igazi mediterrán szőlőtermesztésre kell készülni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK