Borostyánba zárt gyíkkövületek nyűgözték le a kutatókat

A Karibi-térségből származó, 20 millió éve a borostyán fogságában raboskodó ősgyíkok szinte megkülönböztethetetlenek ma élő rokonaiktól – erre jutott egy új kutatás.

Az eredmények azt sugallják, hogy a különböző ökológiai fülkéket (niche-ek) betöltő gyíkok az évmilliók során minimális változásokon mentek keresztül.

Kivételes leletek

A borostyánkövületekben megőrződött ősállatok nem mindig utalnak tökéletesen az egykor élt élőlények valódi kinézetére, a Hispaniolából előkerült fosszíliák azonban elképesztő részletességgel őrizték meg a régen élt anolisz gyíkok maradványait –

látható többek között a hüllők színe, sőt azt is meg lehet állapítani, hogy mit csináltak életük utolsó pillanataiban, vagy, hogy például a szemük csukva volt-e vagy sem.

Dr. Emma Sherratt, a kutatás vezetője szerint a teljes csontváz, valamint a bőr legapróbb részletei is rendelkezésre állnak, utóbbi aprólékos képet ad a testen lévő pikkelyekről és a ragacsos lábakról.

Egy borostyánba ragadt ősgyík feje Forrás: PNAS

Volt, amelyet nyakékként hordtak

Az analizált fosszíliák nagy száma jelenti a tanulmány másik érdekes aspektusát. Míg a korábbi kutatások csak egy-egy leletet vizsgáltak, a mostaniban 38, Hispaniola különböző részeiből származó gyíkkövületet vettek górcső alá.

Számos minta múzeumokból és magánygyűjteményekből került a tudósokhoz, sőt volt olyan borostyánfosszília is, amelyet korábban nyakékként hordtak.

Adaptálódás

Az anolisz gyíkok több mint 400 különböző faja él szétszórva a karibi szigetvilágban, az egyes fajok specifikus ökológiai fülkékhez alkalmazkodtak.

Korábbi DNS vizsgálatok megállapították, hogy a kis hüllők körülbelül 40 millió évvel ezelőtt hódították meg a térséget,

és nagyon gyorsan diverzifikálódtak a különböző ökológiai fülkékhez – a lombkoronához, faágakhoz, fatörzsekhez, erdei talajhoz, füves területekhez.

Miközben a különböző csoportok adaptálódni kezdtek az eltérő ökológiai fülkékhez, az állatok testének alakja, lábainak hossza, valamint a mászást segítő lábpikkelyek is ennek megfelelően módosultak.

Ősgyík borostyán fogságába zárva Forrás: PNAS

Az ökológiai fülkék stabilak maradtak

A röntgen mikrotomográfia módszerével

a szakemberek háromdimenziós rekonstrukciókat készítettek a borostyánokban lévő tetemekről.

A morfológiai jellemzők alapján a tudósok megállapították, hogy a gyíkközösségek az elmúlt húsz millió év során gyakorlatilag változatlanok maradtak.

Ma élő zöld anolisz Forrás: Wikimedia Commons

Sherratt szerint meglepő, hogy ezek a gyíkok szinte semmit nem változtak az eltelt évmilliók alatt.

Ha fogtunk volna egy ma élő gyíkot és gyantába mártottuk volna, senkinek nem tűnt volna fel a különbség a régen élt és a mostani példány között”

– szemléltette a hasonlóságot Sherratt. A szakértő úgy gondolja, ez arra utalhat, hogy a niche-ek stabilak maradtak.

Az egyik ősgyík mellső végtagja, amelyet a megkövült gyanta, a borostyán konzervált Forrás: PNAS

„Ez azért furcsa, mert ezek a gyíkok más szigetekre is eljutottak, sőt megvetették lábukat Floridában is, ahol gyors fejlődésnek indultak. Tehát nem arról szól a történetük, hogy ne tudnának változni, egyszerűen a környezet struktúrája elég stabil volt idáig ahhoz, hogy 20 millió évig ne legyen szükségük a módosulásra” – mondta Sherratt.

Egyedülálló tanulmány

A rendelkezésre álló bizonyítékok azt szemléltetik, hogy az ökológiai közösségek rövid idő alatt gyorsan változnak. A mostani tanulmány mindenesetre kivételes abból a szempontból, hogy

elsők között elemezte az ökológiai közösségek hosszú távú stabilitását,

és azt mutatta, hogy a niche-ek és az általuk támogatott közösségek akár évmilliókig is stabilak tudnak maradni. A kutatást a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban publikálták.