Egy nemzetközi kutatócsoport úgy véli, megtalálta a magyarázatot e különleges cápák fénykibocsátására. Szerintük nem a zsákmányt csalják magukhoz a fénnyel vagy a ragadozókat próbálják elkergetni vele, hanem a párok egymásra találását segíti a biolumineszcencia.

A lámpáscápák kevéssé ismert, rendszerint nagy mélységekben élő, kistermetű halak. Hosszuk általában kisebb egy méternél, sőt közéjük tartozik a feltehetően

legkisebb cápa, az alig 22 centiméteres törpe lámpáscápa (Etmopterus perryi).

Rejtélyes fénykibocsátás

A kis cápák elsősorban fénykibocsátó képességükről nevezetesek, de ennek pontos szerepéről eddig csak találgatások láttak napvilágot. Nem igazán tűntek meggyőzőknek azok az elképzelések, hogy a zsákmány odacsalogatását vagy éppen a ragadozók elriasztását szolgálná a biolumineszcencia.

Törpe lámpáscápa (Etmopterus perryi)Forrás: Wikimedia Commons

A belga, svéd és német kutatókból álló csoport természetes környezetükben és nagy akváriumokban is tanulmányozta a lámpáscápákat, hogy megállapítsa, mi célt szolgálhat az állatoknál a biolumineszcencia. Eredményeiket a Royal Society Open Science folyóiratban tették közzé.

A pártalálásban lehet szerepe

Megfigyelték, hogy a cápák fénykibocsátó szervei,

az úgynevezett fotofórák,

másutt helyezkednek el a hímek és a nőstények testén, és mindkettőnél találhatók fotofórák a külső nemi szervek közvetlen szomszédságában.

A cápák alapos tanulmányozása után a kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a biolumineszcencia segít a pártalálásban. Amiatt, hogy a fény különböző helyekről jön a hímnél és a nősténynél, sokkal könnyebb a nemek megkülönböztetése a sötétben.

Bársonyoshasú lámpáscápa (Etmopterus spinax) fénykibocsátása alulról nézveForrás: sharks.org

A ragadozókat is megtévesztheti

Azt is megfigyelték, hogy a cápák erősen „kilengenek” úszás közben, előre-hátra csavargatják testüket, emiatt az általuk kibocsátott fény látszólag felgyullad és elalszik. A csoport szerint ez megtévesztheti a ragadozókat, sőt egyes esetekben a halvány fény segíti a „láthatatlanná válást”, azaz alulról nem látszanak az állatok a felszínről esetleg leszűrődő derengésben.

A vártnál nagyobb fajgazdagság

A cápák genetikai elemzése sokkal nagyobb fajgazdagságot tárt fel, mint amit korábban gondoltak. Összesen 36 fajt különítettek el, és azt gyanítják, hogy ezért a sokféleségért is részben a biolumineszcencia felelős, mert

segít fenntartani a reproduktív izolációt

(azaz megakadályozza a fajok közti keveredést).

Ez azonban hozzájárul az alacsony szaporodási rátához, ami miatt – a csoport szerint – az állatok lassan veszélyeztetett státuszba kerülnek az északi vizekben.