Az élet építőkockáit is hordozza a Csuri üstökös

2015.07.31. 09:51

A korábban véltnél jóval sokoldalúbb a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös: a Philae leszállóegység mérései szerint az égitest sok szerves molekulát tartalmaz, ráadásul felszíne is igen változatos.

A Rosetta-programban részt vevő kutatócsoportok hét tanulmányt tettek közzé a Science című tudományos folyóirat legújabb számában.

Különleges szerves molekulák

Fred Goesmann, a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet munkatársa és kutatócsoportja 16 szerves molekula létére talált bizonyítékot az üstökösön, közülük négyet még soha korábban nem találtak ilyen égitesten. Ezek - a metil-izocianát, az aceton, a propionaldehid és az acetamid - nagyon kis molekulák.

Az üstökösről 3,1 kilométeres távolságból készült felvételForrás: ESA/Rosetta/Philae/ROLIS/DLR

"Összességében organikus kötésekből álló valódi építőkockákról van szó, amelyek fontos biokémiai reakciók kiindulópontjaként szolgálhatnak" - fejtette ki közleményében Goesmann. További kémiai reakciókban az élet építőelemeivé, például cukorrá és aminosavakká fejlődhetnek, sok kutató véleménye szerint ezek járultak hozzá az élet kialakulásához a Földön.

Ian Wright, a nagy-britanniai Milton Keynesben lévő Open University munkatársa és kutatócsoportja nagy, lánc alakú molekulákra is bukkantak, amelyek csak szénből és hidrogénből állnak.

Hol puha, hol kemény

A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínével is megdöbbentette a tudósokat. Az űrszonda landolásakor a Philae robot először az Agilkia régióban ért talajt, de visszapattant és két órával, illetve két huppanással később egy be nem tervezett területen, Abydos régióban állt meg.

A Philae robot először az Agilkia régióban ért talajtForrás: ESA/Rosetta/Philae/ROLIS/DLR

A szakértők szerint Agilkiában az üstökös felszínét egy 20 centiméteres granulátumréteg fedte, ami olyan puha volt, mint a frissen hullott hó, a Philae még nyomokat is hagyott maga után. A későbbi landolási terület ellenben olyan kemény volt, hogy a Philae hiába próbált lefúrni egy mérőműszert, sem lábai, sem jégfúrói nem hatoltak be megfelelő mértékben a talajba. A felszín ott feltehetőleg mintegy kétezerszer keményebb, mint az első helyen - közölte Tilmann Spohn, a kölni német űrkutatási hivatal (DLR) kutatója.

Sohasem mertük volna megpróbálni megkísérelni a landolást olyan durva területen, mint Abydos" - mondta Stephan Ulamec, a Philae projektvezetője.

Vannak tanulságok

Nem lepte meg viszont a kutatókat a Csurjumov-Geraszimenko hőmérséklete, hiszen felkészültek a mínusz 180 és mínusz 140 Celsius fokos hidegre. Az üstökösnek egyébként nincs saját mérhető mágneses mezője.

A Philae a Rosetta űrszondával történő tízéves utazás után novemberben landolt a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön. A kutatók korábban szinte egyhangúlag azon a véleményen voltak, hogy a robot puha talajon fog landolni.

Forrás: ESA

"Ehelyett többször visszapattantunk, miután a robot szigonyai nem tudtak kioldódni, hogy a jármű lehorgonyozzon a talajon" - fejtette ki Jens Biele, a DLR munkatársa.

A landolással és a Philae méréseivel a szakértők lényeges ismeretekre tettek szert, amelyeket jövőbeli missziók során is felhasználhatnak. "Egyet mindenesetre megtanultunk az első üstököslandoláson: a visszapattanás nagyobb probléma, mint a talajban való esetleges elsüllyedés" - fogalmazott Ulamec.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK