Fénylő kozmikus szellemet kaptak lencsevégre

planetáris köd
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) által 2015. augusztus 5-én közreadott, az ESO észak-chilei teleszkópjával készított, eddigi legjobb minőségű felvétel az ESO 378-1 jelölésű, közel négy fényév átmérőjű planetáris ködről. (MTI/EPA/Európai Déli Obszervatórium)
Vágólapra másolva!
Egy elképesztő kozmikus „buborékot” kaptak lencsevégre a tudósok. A képződmény úgy fénylik, mintha egy szellem lenne a világűr sötétjében. Nem is járunk olyan messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy kísértetről van szó - tulajdonképpen egy olyan csillagot látunk, amely lassan „kileheli a lelkét". Az ESO 378-1 elnevezésű objektumról készült legújabb képet a napokban tették közzé.
Vágólapra másolva!

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT nevű távcsövével kémlelt, nagyjából négy fényév átmérőjű objektum valójában egy planetáris köd.

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) által 2015. augusztus 5-én közreadott, az ESO észak-chilei teleszkópjával készított, eddigi legjobb minőségű felvétel az ESO 378-1 jelölésű, közel négy fényév átmérőjű planetáris ködről Forrás: MTI/EPA/Európai Déli Obszervat/

Tündöklő gázfelhő

A planetáris köd kialakulásának feltétele, hogy

a vénülő csillag a Naphoz hasonló, kis- és közepes tömegű égitest legyen,

ellenkező esetben

szupernóva-robbanással

fog kimúlni.

Amikor a kevésbé masszív csillag már elég idős lesz, külső gázburkát elkezdi ledobni magáról. Miközben anyagot veszít, egyre mélyebb és forróbb rétegei kerülnek a felszínre. Miután a külső burok nagy része leszakadt, a forró égitest ultraibolya-sugarakat kezd kisugározni, ami ionizálja a csillagot körülvevő gázt.

Az ionizációnak köszönhetően az egyre táguló gázfelhő élénk színekben kezd pompázni.

A tüneményes képződmény élettartama csillagászati időmértékkel mérve viszonylag rövid – alig néhány tízezer év.

A gázburok tágulásával párhuzamosan a csillag fokozatosan lehűl, ami előbb-utóbb ahhoz vezet, hogy már nem tud elég ultraibolya-sugárzást kibocsátani az ionizáláshoz.

A köd szertefoszlik és láthatatlanná válik, a csillag pedig fehér törpévé alakul.

Az előbb vázolt sors vár majd a mi Napunkra is.