Apró hátizsákokkal derítenének fényt a rejtélyes méhpusztulásokra

2015.08.27. 11:52

Egy nemzetközi kutatócsoport a méhtenyésztőkkel, farmerekkel és technológiai vállalatokkal együttműködve azt szeretné kideríteni, hogy miért pusztulnak tömegével a méhek világszerte. Ehhez olyan apró „hátizsákokat” fejlesztettek ki, amivel nyomon követhetővé válnak a hasznos rovarok.

Eddig 10 ezer méh hátára ragasztottak ilyen parányi szenzorokat. Az érzékelők a jeleket egy vevőkészüléknek továbbítják, amelyeket a méhkaptárokra szerelnek.  A szenzorok kifejlesztésében oroszlánrészt vállaló ausztrál kutatók szerint az eszközök leginkább turista hátizsákra emlékeztetnek azzal a különbséggel, hogy a kirándulókkal ellentétben

a beporzó rovarok egész életükben hurcolni fogják a kicsiny szerkezeteket,

amelyek súlya körülbelül harmada lesz annak, amit egy méh elbír.

A rejtélyes méhpusztulások okát akarják megfejteni

A műszer kifejlesztése egy olyan kétéves tudományos projekt gyümölcse, amelynek vezetését az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO) vállalta fel. A tudósok szerint az élőhelyek elvesztése, a rovarirtó szerek és a betegségek következtében indulhattak hanyatlásnak a méhpopulációk világszerte. A jelenség könnyen veszélybe sodorhatja az ember számára fontos növények beporzását, jelentős áremelkedéseket okozva a piacokon.

Az apró "hátizsák" szenzorForrás: CSIRO

„A világ számos részén tapasztalható, hogy bizonyos kaptárok méhei az egyik nap még tökéletesen egészségesnek tűnnek, másnap azonban már mindannyian elpusztulnak, és fogalmunk sincs miért” – mondta a CSIRO egyik vezető kutatója, Paulo de Souza professzor.

Ez a probléma annyira gyakorivá vált, hogy a jelenséget kolónia-összeomlási rendellenességnek nevezték el a szakemberek (Angolul: colony collapse disorder).

Fontos tudományos információk

A készülékek mindössze 5,4 milligrammosak és akkumulátorral működnek. Rögzítik a kaptártól távol töltött időt és a méhek által megtett távolságot.

Minden egyes szenzor mérni fogja, hogy a rovarok mennyi káros kemikáliával (rovarölőkkel, különböző szennyezőanyagokkal) kerülnek kapcsolatba,

ezen felül pedig dokumentálni lehet a táplálkozási szokásaikat és a tartózkodási helyük időjárási viszonyait is.

A méhek általában kiszámítható lények, így ha viselkedésük megváltozik, akkor az azt jelentheti, hogy stressztényezőkkel kerülnek kapcsolatba, vagy változás áll be a környezetükben – fejtette ki Souza. A kutató szerint a „hátizsákkal” felszerelt méhek nem tudnak majd sok pollent szállítani, de értékes információkat fognak szolgáltatni a szakértők számára.

Ausztrália mellett Brazília, Mexikó, Új-Zéland és az Egyesült Királyság csatlakozott eddig a kezdeményezéshez, az első jelentősebb eredmények jövőre várhatóak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK