Nem bírja a hőséget a betolakodó rémkatica

2015.08.30. 10:43

Egy ideje úgy tűnt, kipusztulás fenyegeti őshonos katicafajainkat, mert az ázsiai eredetű harlekinkatica egyedeivel kell versenyezniük a táplálékért. Ám a vizsgálatok szerint épp a származása miatt kerül hátrányba a betolakodó.

A vészharangot jó tíz évvel ezelőtt kondították meg az entomológusok (rovarszakértők), észlelve, hogy az Ázsiából betelepült, nagy testű harlekinkatica (Harmonia axyridis) óriási mennyiségben pusztítja a két-, hét- és tízpettyes katica (Adalia bipunctata, Coccinella septempunctata és Adalia decempunctata) fő táplálékának számító levéltetveket.

Az utóbbi időkig az őshonos katicák álltak vesztésre a rémkaticának is nevezett inváziós fajjal szemben, ám a klímaváltozás hatására fordulni látszik a kocka.

Az elmúlt két esztendőben több német, olasz és brit tudományos kutatás is vizsgálta, milyen hatást gyakorol a hőmérséklet emelkedése a rettegett rémkatica fejlődésére és túlélésére.

HarlekinkaticákForrás: Harlekin Projekt

Az emelkedő átlaghőmérséklet nem kíméli a betolakodókat

Kiderült, hogy a kifejlett harlekinkatica-nőstények termékenységét károsan befolyásolta a hőség: 25 Celsius-fok esetén átlag 228 petét raktak, míg 30 Celsius-fok esetén csak 56-ot. Megfigyelhető volt, hogy 35 fokon kiszáradtak és elpusztultak a peték, a kikelt lárvák is csak 48 óráig képesek elviselni ezt a hőmérsékletet.

De 30 Celsius-fokon is kevesebb kelt ki a harlekinkatica petéiből, mint az ideálisnak tekintett 25 Celsius-fokos hőmérséklet esetén: hőségben kevéssel több, mint 40 százalék, szemben a 25 fokon számolt közel 70 százalékkal.

Forrás: MTI/Nagy Lajos

A harlekin a két- és tízpettyesre van komoly hatással

A többféle színváltozatban létező, leggyakrabban narancssárga alapon fekete pettyes harlekinkatica falánk és hatékony ragadozó, amelyet a levéltetvek elleni biológia védekezés okán telepítettek be Észak-Amerikába, majd került át Európába.

Mozgékonyabb és agresszívabb az őshonos katicáknál, amelyeket így könnyűszerrel kiszorít élőhelyükről. Erről korábbi cikkünkben olvashat részletesebben.

"Míg a harlekinkatica inkább a lombkoronaszint lakója, a hétpettyes katica a gyep- és a cserjeszintet részesíti előnyben. A harlekinkatica előrenyomulása főleg a szintén a lombkoronaszintben élő két- és tízpettyes katicát szorította háttérbe", mondja az Origónak Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum entomológusa.

Harmonia axyridisForrás: Flickr/Ombrosoparacloucycle

Jobban hasznosítják a táplálékot a hétpettyesek

A levéltetvek számára kedvező hőmérséklet 22 Celsius-fok körül van, ekkor robbanásszerűen megugrik a számuk. A megnövekedett táplálékmennyiség nyomán az inváziós és az őshonos katicafajok egyedei 23-25 fokos környezetben fejlődnek és szaporodnak legnagyobb mértékben.

A német Julius Kühn Intézet összehasonlító vizsgálata egyértelműen kimutatta, hogy a hétpettyes katica többet profitál a táplálékbőségből, mint a harlekinkatica.

Ugyanannyi táplálék esetén a megfigyelés végére az őshonos testtömege és testzsír-százaléka is felülmúlta az ázsiai eredetű inváziós bogár gyarapodását, márpedig ez a hétpettyes áttelelési esélyeit javítja.

Forrás: Flickr / Isolino Ferreira

A mi kedvencünket nem kedvelik másutt

A harlekinkatica valószínűleg azért kevésbé melegtűrő, mert a kemény ázsiai telekhez van szokva – magyarázza Merkl Ottó. – S mivel élőhelye csak részben fedi át a hétpettyes katicáét, utóbbi előnyt kovácsolhat az általános felmelegedésből."

Azért a nekünk oly kedves hétpettyes katicát sem kell félteni, teszi hozzá a szakember. Ez a faj 1973-ban jelent meg az Egyesült Államokban – valószínűleg spontán módon, mert bár korábban többször is betelepítették oda, addig nem alakított ki önfenntartó populációkat.

Azóta viszont úgy elszaporodott, hogy Észak-Amerika egyik leggyakoribb katicabogárfaja lett. Ráadásul ugyanazokat a problémákat okozza, mint a harlekinkatica Európában (és Észak-Amerikában is): falánksága és gyors szaporodása miatt megritkulnak az ottani őshonos katicák.

Megfigyelték, hogy szüret idején a szőlőfürtöket tömegesen megszálló, majd a présbe kerülő hétpettyes katicák keserű testnedve ihatatlanná teszi a mustot, majd a bort", mondja Merkl Ottó.

KAPCSOLÓDÓ CIKK