Hetvenöt éve tért vissza Észak-Erdély

2015.08.30. 20:51

Hetvenöt éve, 1940. augusztus 30-án hirdette ki a bécsi Belvedere palotában Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter a második bécsi döntést, amelynek értelmében Magyarország visszakapta az 1920-as trianoni békében Romániához került Erdély északi részét. 

A magyar revíziós politika első sikerei

A trianoni békediktátum után a magyar politika fő célja a területi revízió lett. 1938-ban az első bécsi döntés visszajuttatta a Felvidék magyarok lakta déli részét, 1939-ben a magyar hadsereg bevonult Kárpátaljára, ezután a vezetés figyelme Erdély felé fordult.

Az 1938-as első bécsi döntéssel a Felvidék magyarlakta területei kerültek vissza Magyarországhoz. A kép jobb szélén Kánya Kálmán magyar, középen (jobbról balra) Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter állForrás: Wikimedia Commons

Romániával szemben a Szovjetuniónak és Bulgáriának is voltak területi követelései,

és a bukaresti kormány kénytelen volt engedni a három oldalról ránehezedő nyomásnak.

A Molotov-Ribbentrop paktum aláírása a Kremlben, 1939. augusztus 23-ánForrás: Wikimedia Commons

Az 1939. évi Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékának megfelelően

a Szovjetunió 1940. június 28-án egyetlen puskalövés nélkül szállhatta meg Besszarábiát és Észak-Bukovinát,

az 1940. szeptember 7-i craiovai megállapodás értelmében pedig Dél-Dobrudzsa Bulgária része lett.

Románia nem volt hajlandó engedni Erdély kérdésében

A román vezetés a magyar igényeket utasította el a leghevesebben. 1940 nyarára rendkívül kiéleződött a magyar-román viszony, a közös határ mentén mindkét fél jelentős haderőt vont össze.

A határrevízió azonban nem kapott zöld utat a harctereken sikert sikerre halmozó náci Németországtól.

Miután a felderítés adatai azt mutatták, hogy a román hadsereg létszámban és a fegyverzetben is fölényben van, a magyar vezetés a tárgyalások felé hajlott.

Románia nem volt hajlandó engedni Erdély kérdésében, de Magyarország akár háborúra is készen álltForrás: WW2

A két küldöttség 1940. augusztus 16-án Szörényváron (Turnu Severinben) találkozott, de nyolc nap múlva eredmény nélkül álltak fel a tárgyalóasztal mellől: a román fél visszautasította az Erdély területi megosztására tett magyar javaslatot, a magyar delegáció pedig a románok által szorgalmazott lakosságcserét tartotta elfogadhatatlannak.

Magyarország akár a háborúra is elszánt volt

Még folytak az alkudozások, amikor

augusztus 22-én a Teleki-kormány úgy döntött: a tárgyalások kudarca esetén a fegyveres megoldást választja.

Werth Henrik vezérkari főnök augusztus 25-én ki is adta a Románia ellen három nappal később indítandó hadműveletek irányelveit, ám Hitler el akarta kerülni, hogy szövetségesei háborúba keveredjenek egymással.

Magyar gépesített alegység a második világháború idején. A Magyar Királyi Honvédség létszám és technikai hátránya ellenére is készen állt a Románia elleni háborúraForrás: Wikimedia Commons

Románia elsősorban az olajmezők miatt volt fontos számára, míg Magyarország a mezőgazdasági termények, illetve a stratégiai fontosságú hadipari nyersanyag, a bauxit exportja miatt. Miután Berlin meggyőződött arról, hogy a magyar háborús szándék komoly, diplomáciai úton avatkozott be a készülődő, és érdekeivel ellentétes konfliktus megakadályozására.

Adolf Hitler és Teleki Pál gróf, magyar miniszterelnök ( a képen jobbra). Hitler mindenféleképpen megakarta akadályozni a fenyegető magyar-román konfliktustForrás:Wikimedia Commons

Adolf Hitler a sikeres franciaországi hadjárat befejezése után, 1940 júliusában vetette fel először a Szovjetunió elleni hadművelet tervét. Ezért is fűződött ahhoz nyomatékos érdeke , hogy a stratégiai fontosságú kelet-közép-európai térségben ne alakulhasson ki egy újabb válsággóc.

Hitler döntött az új határokról

Németország és szövetségese, Olaszország augusztus 29-re Bécsbe kérette Csáky István magyar és a Mihail Manoilescu román külügyminisztert (Teleki Pál kormányfő megfigyelőként tartott a delegációval).

A diplomáciai "beavatkozás" miatt a magyar hadba lépés elmaradt,

a két ellenérdekű fél a tengelyhatalmak döntésének elfogadására kényszerült.

Csáky István gróf, magyar külügyminiszter a Belvedere-palotában aláírja a második bécsi döntésről szóló megállapodást, mellette balra Teleki Pál miniszterelnökForrás: Wikimedia Commons

Az új magyar-román határt Hitler személyes döntése nyomán húzták meg.

A Führer olyan megoldást keresett, amely "pacifikálja" a térséget a tervbe vett szovjetellenes háború előtt. Az új nyomvonal Nagyszalontától délre ágazott el a trianoni határtól, majd a Sebes-Körös mentén haladva Magyarországhoz csatolta Nagyváradot és Kolozsvárt. Kelet felé egy nagy kanyarulatot írt le, Marosvásárhelytől pedig nagyjából a nyelvhatárt követte. A Székelyföld visszakerült Magyarországhoz, Brassó viszont Romániában maradt.

Az első, és a második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt területekForrás:Wikimedia Commons

A nyomvonal a Keleti-Kárpátok gerincén, a történelmi határ mentén haladt tovább a Máramarosi-havasokig, ahol elérte az 1939-ben visszaszerzett Kárpátalját.

A Magyarországhoz visszakerült Észak-Erdély területe 43 591 négyzetkilométer volt,

az 1941. évi magyar népszámlálás szerint a 2 185 456 lakos 51,4 százaléka, 1 123 216 volt magyar, 41,5 százaléka román, a többi német és jiddis. (Az 1930-as román népszámlálás szerint viszont 50,2 százalék volt román és csak 37,1, százalék a székely és magyar.) A mintegy 60 ezer négyzetkilométernyi Dél-Erdély továbbra is Romániához tartozott, itt mintegy 400 ezer magyar élt.

A román külügyminiszter elájult a döntés hallatán

A román és a magyar delegáció csak a kihirdetés pillanatában szerzett tudomást a döntésről. Ciano olasz külügyminiszter feljegyzése szerint Manoilescu román külügyminiszter, amikor meghallotta a döntést, a kapott sokk miatt el is ájult.

Horthy Miklós kormányzó bevonul a visszatért SzatmárnémetibeForrás: Wikimedia Commons

A "bécsi diktátum", ahogy a román történészek ma is emlegetik, Romániában mérhetetlen felháborodást keltett,

az ujjongó magyar közvélemény ugyanakkor az igazságtalan trianoni békeszerződés részbeni orvoslásaként fogta fel (a magyar történetírásban a "döntőbíráskodás" és a "második bécsi döntés" semlegesebb fogalma honosodott meg).

Bevonulás Zilahra 1940 szeptember 8-ánForrás: Wikimedia Commons

Romániában a döntés komoly belpolitikai következményekkel járt.

1940. szeptember 5-én Ion Antonescu vette át a hatalmat, és egy olyan autoriter, száz százalékig németbarát diktatórikus rezsimet épített ki, amelynek kezdetektől fogva a második bécsi döntés felülvizsgálatának elérése volt az egyik legfőbb célja.

Várható volt, hogy a németek később benyújtják a számlát

A konzervatív magyar politikai elit egy része, köztük Teleki Pál kormányfő és Bethlen István volt miniszterelnök tisztában volt azzal, hogy a németektől kapott "ajándékért" magas árat kell majd fizetni, és azt is pontosan tudták, hogy a revízió német vereség esetén nem lehet tartós.

A konzervatívok vezére, Bethlen István gróf tisztában volt azzal, hogy a németek meg fogják kérni a második bécsi döntés árátForrás: Wikimedia Commons

Belátták azonban azt is, hogy nem lehet megtagadni a revízió húsz éve hirdetett eszméjét, a közvélemény előtt hazaárulásnak számított volna, ha visszautasítják a felkínált területet.

Észak-Erdélyt a román hadseregnek és közigazgatásnak 14 nap alatt kellett kiürítenie.

 

A második bécsi döntés belpolitikai válságot okozott Romániában, aminek következtében Antonescu (a képen jobb oldalon) került hatalomraForrás: Bundesarchiv/Laux

A szeptember 5-től 13-ig tartó magyar bevonulás során

a honvédséget az erdélyi magyar lakosság mindenütt mámoros ünneplésben részesítette,

miközben súlyos, gyilkosságokkal párosuló románellenes atrocitásokra is sor került.

Bevonulás MarosvásárhelyreForrás: Origo

A parlamentbe 48 erdélyi magyar képviselőt hívtak be, három hely jutott a németségnek,

a románok számára fenntartott 12 mandátumot nem töltötték be. 

A második világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződések érvénytelenítették a nemzetiszocialista Németország által vagy annak közreműködésével kötött valamennyi nemzetközi megállapodást, így a Magyarország revíziós törekvéseit szolgáló döntéseket is.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK