Harmincezer éves óriásvírus feltámasztására készülnek

2015.09.09. 12:43

Egy harmincezer éve a szibériai jégmezőbe fagyott óriásvírus feltámasztására készül kutatók egy csoportja. A szakemberek egyúttal arra is figyelmeztettek, hogy a klímaváltozás miatt veszélyes kórokozók éledhetnek fel a közeljövőben.

Francia kutatók a PNAS című tudományos folyóiratban jelentették be, hogy egy újabb ősi vírus került elő a szibériai permafrosztból – a Mollivirus sibericum már a negyedik prehisztorikus vírusfaj, ami 2003 óta előkerült.

Mielőtt azonban az újraaktiválás megtörténik, a kutatóknak meg kell győződniük arról, hogy a vírus nem árthat sem az állatoknak, sem az embernek. Óriásvírusról van szó, ami azt jelenti, hogy fél mikronnál nagyobb (a mikron a milliméter ezredrésze, egy mikron ezer nanométernek felel meg). A mai vírusok csupán néhány nanométeres nagyságúak.

A most felfedezett Mollivirus sibericum 0,6 mikronos és északkelet Oroszország jégtakarójából került elő.

A permafrosztba fagyva találtákForrás: Wikimedia Commons

Rég elfeledett vírusok térhetnek vissza

A klímaváltozás miatt a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegednek az arktikus, szubarktikus területek, ami azt is jelenti, hogy a permafroszt már nem sokáig tekinthető „állandóan fagyott talajnak”.

Néhány fertőző virális részecske elegendő lehet ahhoz, hogy egy sebezhető vírusgazda jelenlétében potenciálisan patogén vírusok támadjanak fel” – mondta Jean-Michel Claverie genetikus az AFP-nek. A terület egyébként gazdag ásványkincsekben (főleg kőolajban), így a térség az ipari vállalatok számára a jég folyamatos olvadása miatt egyre vonzóbbá válhat majd a jövőben. „Megfelelő biztonsági intézkedések nélkül a környék iparosításával azt kockáztatjuk, hogy egy nap rég eltűntnek hitt kórokozók fognak visszatérni” – tette hozzá.

Nem csak nagyobbak, összetettebbek is

Szigorúan ellenőrzött körülmények között, a Francia Országos Kutatási Tanács (CNRS) laboratóriumában Claverie és kollégái most arra készülnek, hogy felélesszék az újonnan talált vírust méghozzá úgy, hogy egy egysejtű amőbába juttatják, ami gazdaszervezetként fog szolgálni a kórokozó számára. A legtöbb ma jelenlévő vírusokhoz képest az utolsó jégkorszak alatt létezett ősi társaik nem csupán nagyobbak, hanem genetikailag sokkal komplexebbek is voltak. A Mollivirus sibericum vírusnak például több mint ötszáz génje van, míg az Influenzavírus A-nak csupán nyolc.

KAPCSOLÓDÓ CIKK