Halottait is eltemethette egy újonnan felfedezett emberős

2015.09.10. 14:30

Eszközöket használhatott és halottait is eltemethette az az emberős, amelynek maradványaira egy dél-afrikai barlangban bukkantak – jelentették be az új eredményeket csütörtökön a Witwatersrand Egyetem kutatói, akiknek a munkáját a National Geographic Society és a dél-afrikai kutatási minisztérium is támogatta.

A Homo naledi tudományos nevű emberfajhoz tartozó maradványokat (összesen 1550 fosszíliát) még 2013-ban fedezték fel a dél-afrikai „Emberiség Bölcsője” világörökségi helyszínen található Felkelő csillag (Rising star) nevű barlangban, amely 50 kilométerre fekszik Johannesburg városától – olvasható az egyetem sajtóanyagában

A barlang ahol a csontokat találtákForrás: Wits University

A csontokat kilencven méterre találták meg a barlang bejáratától, amely annyira szűk volt, hogy nagy rutinnal rendelkező, vékony testalkatú barlangászok segítségét kellett igénybe venni a feltáráshoz. A maradványok összesen 15 egyedhez tartoztak, amik között voltak újszülöttek, fiatalok és idősek egyaránt.

Mivel minden csont rendelkezésre állt, sikerült teljes csontvázat összeállítani, így a Homo naledi hirtelen az egyik legismertebb emberőssé lépett elő.

A Homo naledi csontvázaForrás: John Hawks_Wits University

Különleges testfelépítés

John Hawks, a Wisconsin-Madison Egyetem kutatója szerint az újonnan felfedezett faj a Homo nemzetség legprimitívebb tagjai közé tartozik, számos emberszerű tulajdonsága miatt azonban mindenképpen ebbe a csoportba sorolható.

A Homo naledi agytérfogata 500 köbcentiméteres volt, nagyjából akkora lehetett, mint egy narancs. Testalkata különösen vékonynak számított, magassága elérte a másfél métert és 45 kilogrammot nyomhatott.

A dél-afrikai Naledi-barlangban talált előemberi maradványokból rekonstruált koponya. Tudósok szerint az emberi családfa egy új ágát fedezték fel a csontleletekben, és lelőhely alapján Homo naledinek nevezték elForrás: MTI/AP/Themba Hadebe

A szakemberek elmondták, hogy a koponya nagy része, valamint a fogazat a Homo nemzetség legkorábbi ismert tagjaira – így a Homo habilis-re – emlékeztetet, a vállak azonban még túl majomszerűek. Kezeinek felépítése alapján a szakértők arra jutottak, hogy eszközt használhatott. Érdekesség, hogy ujjai rendkívül íveltek, ami arra utalhat, hogy ügyes famászó lehetett.

A Homo naledi kezeForrás: John Hawks_Wits University

Anatómiai szempontból a lábak nem tértek el drasztikusan a modern emberekétől – hosszú lábaik, lábfejük formája alkalmassá tették a fajt nagyobb távolságok megtételére.  

Különös rituálé

A kutatók úgy gondolják, hogy a Homo naledi viselkedésének bizonyos elemei a modern emberéire emlékeztetettek.

Gyanúsnak tűnt ugyanis, hogy a testek egy mélyen fekvő, jól elkülönülő csarnokban voltak, így vadállatok nem férhettek a tetemekhez. Erre utal az is, hogy a csontokon nem voltak olyan sérülések, amelyek azt jelezték volna, hogy a testekből dögevők, vagy másfajta ragadozók lakmároztak. Állati maradványok is csak elvétve fordultak elő a kamrában. Számos lehetőség vizsgálata után arra jutottak, hogy a testeket valamiféle rituálé részeként szándékosan helyezték külön csarnokba.

Az eredményeket az eLife szakfolyóiratban publikálták.

KAPCSOLÓDÓ CIKK