A huszonnegyedik órában vagyunk

2015.09.18. 14:34

Szakmai körökben ma már elfogadott tény, hogy a jelenleg tapasztalható klímaváltozás kiváltó okai között az úgynevezett antropogén, azaz emberi tényezőknek döntő szerepük lehet. A legoptimistább klímamodellek szerint is, egy évszázadon belül olyan jelentős változások prognosztizálhatók a földi éghajlatban, amelyek társadalmi-gazdasági hatásaira már most el kell kezdeni az alapos felkészülést.

Fosszilis energiahordozók; profit és tengerszint emelkedés

A posztindusztriális társadalmak energiatermelésében és felhasználásában még napjainkban is a fosszilis energiahordozók, a kőolaj és a földgáz játsszák a meghatározó szerepet. A felhasználás üteme, különösen a nagy, feltörekvő nemzetgazdaságok évről-évre növekvő igénye miatt jelenleg is növekvő tendenciát mutat. 

A globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztető művészi illusztrációForrás: pixabay.com

A mostani felhasználási ütemből kiindulva,

a Föld teljes kőolajkészletei 2075 körül merülnek ki; a földgázkészletek hozzávetőleg 2150-ig elégségesek. 

E számítások a teljes, tehát a jelenlegi technológiával gazdaságosan még nem kiaknázható szárazföldi és tenger alatti kőolaj és földgázmezőket is figyelembe veszik, így a készletek kimerülése, pontosabban már nem gazdaságos kitermelhetősége akár előbb is bekövetkezhet. 

A globális felmelegedés egyre nagyobb területeken okoz elsivatagosodástForrás: Origo

Ha a még meglevő, teljes fosszilis energiahordozók kitermelésre és felhasználásra kerülnének,

az a számítások szerint mintegy 10 000 milliárd tonna üvegházhatású szén-dioxid (CO2) atmoszférába jutását jelentené.  

A jelenlegi legoptimistább klímamodellek szerint az évszázad végére 2,5 illetve 5 Celsius fok közötti globális átlaghőmérséklet emelkedés várható; az előbbi „forgatókönyv” megvalósulása esetén azonban nagyjából másfél évszázad alatt akár 15 Celsius fokkal is emelkedhetne a Föld átlaghőmérséklete.

A légkör globális felmelegedése ma már ténykérdésForrás: wikimedia.org

Utóbbi pesszimista prognózis alapján,

a klímaváltozás hatására akár az emberi civilizáció megsemmisülésének veszélye is kézzelfogható közelségbe kerülhet.

Az úgynevezett üvegházhatású gázok közül a szén-dioxidnál jóval veszélyesebb, az atmoszférában jelen lévő metán (CH4) mennyisége ugyancsak növekvő tendenciát mutat.

Sarki róka a grönlandi jégmezőn. A globális felmelegedés az arktikus állatvilágot is fenyegető veszélyForrás: wikimedia.org

(Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy az alsó légrétegek és a tengervíz melegedése megnöveli a párolgást, azaz egyre több vízgőz kerül az atmoszférába, amelynek ugyancsak jelentős az üvegház hatása.) Az aggasztó jelenség hátterében részben az intenzív mezőgazdasági állattartás, részben pedig – a visszacsatolás következményeként - a szubarktikus  területek, elsősorban a szibériai permafroszt fokozatos kiolvadása  érhető tetten.

Növekszik az északi-sarkvidéki tundra metánkibocsátásaForrás: Frans-Jan Parmentier

(A permafroszt a sarkköri szárazföldi területek állandóan fagyott altalaja. A szubarktikus területeken egyre melegebb nyári periódusok miatt, a fagyott talaj felenged, és a talajból nagy mennyiségű metán jut a légkörbe, tovább erősítve az atmoszféra felmelegedését.)

A globális klímaváltozás  legfontosabb következményei, a tengerszint emelkedés, az éghajlati övek eltolódása,

az elsivatagosodás, és az ivóvízkészletek csökkenése, amelyek hátterében meghatározó szerepet játszik a fosszilis energiahordozók elégetése.

A permafroszt,  az örökké fagyot arktikust talajok térképeForrás: NASA

Mivel a kőolaj és földgáz kitermeléshez, illetve a kőolajszármazékokat felhasználó vegyipari ágazatokhoz rendkívül komoly profitérdekek kapcsolódnak,

a kibocsátás erősen kívánatos drasztikus csökkentéséhez elengedhetetlen a gazdasági szereplők együttműködése is.

Ha megolvad az Antarktisz jégpáncélja

A „hetedik kontinens” a déli szárazulat teljes eljegesedése 11 millió éve fejeződött be. Az Antarktiszt beborító, átlagosan 4500-4800 méter vastag jégtakaróból vett minták elemzése azt mutatja, hogy az elmúlt 11 millió évben nem történt lényegi változás;

a földtörténeti közelmúlt kisebb-nagyobb klímaingadozásai nem érintették az antarktiszi jégvilág állapotát.

Úgy tűnik azonban, hogy ez a helyzet megváltozóban van.

Az Antarktisz peremvidékén már most is megfigyelhetők a globális felmelegedés hatásaiForrás: AFP/Vanderlei Almeida

Az elmúlt években egyre többször tudósítottak az Antarktisz peremterületi gleccsereiről leszakadt szigetméretű jégdarabokról, amelyek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a globális felmelegedés hatásai már elérték a legdélebbi szárazulatot is. (Az Antarktisz északi sarkvidéknél alacsonyabb átlaghőmérséklete miatt, a belső területeket egyelőre még nem érinti a globális felmelegedés.) Amennyiben az előzőekben hivatkozott legrosszabb forgatókönyv valósulna meg, és 15 Celsius fokkal emelkedne a földi átlaghőmérséklet, az már az egész antarktiszi jégtakaró megolvadásához vezetne.

A "hetedik kontinens" az AntarktiszForrás: Los Alamos Nemzeti Laboratórium

Amennyiben jégmentessé válna az Antarktisz,

a jégtakaró elolvadásából származó olvadékvíz a számítások szerint legalább 50 méterrel emelné meg a világtenger szintjét.

Ha és amennyiben a földi éghajlat stabilan 15 Celsius fokkal lenne melegebb a jelenleginél, úgy az Antarktiszt borító jégtakaró maradék nélküli elolvadása 2000 évet venne igénybe, évente mintegy 3 centiméterrel megemelve a világtenger szintjét.

Tengerszint emelkedés és vándorló éghajlati övek

A Föld népességének közel kétharmada él a tengerpartoktól számított 100 kilométeres területsávon belül, így

a rapid vízszintemelkedés a globális felmelegedés egyik legnagyobb civilizációs kockázata.

Már egy méteres tengerszint emelkedés is veszélybe sodorna olyan ismert tengerparti nagyvárosokat, mint amilyen például Hongkong, Szingapúr, vagy New York.

A tengerszint emelkedés olyan parti nagyvárosokat is fenyeget, mint amilyen például New YorkForrás: Kisgyörgy Éva

A vízszintemelkedés különösen súlyosan érinti az alacsonyfekvésű tengerparti országokat, ilyen például Európában Hollandia, vagy Florida állam területe az Egyesült Államokban.  Az éghajlat modellezés egyik vezető intézménye, a Brit Meteorológiai Intézet Hadley Központjának előrejelzése szerint, még abban az esetben is, ha hipotetikusan nullára csökkenne az emisszió, 2080-ig akkor is 40 centiméterrel emelkedne a globális vízszint. (Az üvegházgázok közül a légkörbe jutott szén-dioxid átlagosan 100 évet tölt az atmoszférában.)

A tengervíz felmelegedése a tengeri ökoszisztémában is változásokat idéz előForrás: Thinkstock

Ennél azonban rosszabb értékek várhatóak, mert

pillanatnyilag messze a kívánt érték feletti az üvegházgázok kibocsátása.

A tengerszint emelkedésnek máris vannak közvetlenül tapasztalható hatásai például a pacifikus térségben; a csendes-óceáni szigetállam, Kiribati (Gilbert-szigetek) atolljainak közel egyharmadát már ellepte a lassan emelkedő víz.

Kiribati (Gilbert-szigetek), Tabuarean-atoll. A szigetállam egyes területeit már elöntötte az emelkedő vízszintForrás: Elter Tamás

A felmelegedés másik következménye az éghajlati övek fokozott eltolódása, és az évszakok tartamának illetve középhőmérsékletének, valamint a csapadékviszonyok megváltozása. A közepes szélességi fokokon, így például Európa, vagy az Egyesült Államok területén

hosszabbak, szárazabbak és sokkal forróbbak lesznek a nyarak.

A csapadék eloszlás is jóval egyenetlenebbé válik: sokkal gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek; a rövid idő alatt lezúduló extrém mennyiségű csapadék, illetve a rendkívül száraz, aszályos periódusok.

Ma már kétségbevonhatatlan tény a légkör globális felmelegedéseForrás: Origo

A trópusi éghajlati övben ugyancsak megnövekednek a szélsőséges meteorológiai jelenségek, a pusztító áradások és viharok.

Jelentősen meg fog növekedni az aszályos területek aránya,

ez pedig komoly kihívás elé állítja a növekvő emberi populáció élelmiszerrel és megfelelő minőségű ivóvízzel történő ellátását. Európában már a következő 100 évben északabbra tolódik a mediterrán éghajlati öv, a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve, a század végére a Kárpát-medencében már a mediterrán hatás lesz a meghatározó.

Elkerülhetetlen a felkészülés és megelőzés

A felmelegedés hatásaira rövidtávon már akkor is fel kell készülni, ha a közeljövőben sikerülne a kívánatos mértékre visszaszorítani az üvegházgázok emisszióját. Magyarországon ez a szárazságtűrő mezőgazdasági haszonnövényfajták arányának növelésével, a vízkincs ésszerű és takarékos felhasználásával, valamint a felszíni, és talajvizek szennyezésének radikális csökkentésével tehetők meg a legfontosabb lépések.

A kétségbevonhatatlan tények ellenére egyes döntéshozók rövidtávú gazdasági érdekek miatt, még mindig kétségbe vonják a globális klímaváltozástForrás: completcolorado.com

A mezőgazdaság számára további kihívást jelent többek között az új invazív kártevők megjelenése, és a vízigényes haszonnövényfajták termelésének fokozatos visszaszorulása.

A globális felmelegedés földrajzi értelemben nem egyenletes jelenség,

lesznek az átlagnál jóval melegebb területek, de olyan vidékek is, ahol – paradox módon – a jelenlegi  hőmérsékleti értékekhez képest hidegebb időre kell számítani.

Az üvegházgázok kibocsátásának drasztikus visszafogása nélkül nem lesz lassítható a felmelegedésForrás: AFP/Dimitar Dilkoff

A világtenger felmelegedése a tengeráramlatok mozgásában olyan változásokat idézhet elő, ami miatt egyes, óceáni éghajlattal rendelkező vidékeken például keményebb telekre, jelentős hóviharokra, és a hó mennyiségének növekedésre kell számítani.

Elkerülhetetlenné vált az üvegházgázok kibocsátásának a jelenleginél sokkal radikálisabb visszafogása,

a rövidtávú gazdasági érdekeket összhangba kell hozni az általános civilizációs érdekekkel.

Az ivóvíz és élelemhiány miatt a közeljövőben újabb tömegek kelhetnek vándorútraFotó: Polyák Attila - Origo

A túlnépesedés, a mezőgazdasági területek és ivóvízkészletek csökkenése olyan komoly szociális problémákat okozhat, amelyek következményei alól egyetlen ország sem fogja tudni kivonni magát. Ezért addig kell cselekedni, amíg nem lesz nagyon késő.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK