Szakmai körökben ma már elfogadott tény, hogy a jelenleg tapasztalható klímaváltozás kiváltó okai között az úgynevezett antropogén, azaz emberi tényezőknek döntő szerepük lehet. A legoptimistább klímamodellek szerint is, egy évszázadon belül olyan jelentős változások prognosztizálhatók a földi éghajlatban, amelyek társadalmi-gazdasági hatásaira már most el kell kezdeni az alapos felkészülést.

Fosszilis energiahordozók; profit és tengerszint emelkedés

A posztindusztriális társadalmak energiatermelésében és felhasználásában még napjainkban is a fosszilis energiahordozók, a kőolaj és a földgáz játsszák a meghatározó szerepet. A felhasználás üteme, különösen a nagy, feltörekvő nemzetgazdaságok évről-évre növekvő igénye miatt jelenleg is növekvő tendenciát mutat. 

A globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztető művészi illusztrációForrás: pixabay.com

A mostani felhasználási ütemből kiindulva,

a Föld teljes kőolajkészletei 2075 körül merülnek ki; a földgázkészletek hozzávetőleg 2150-ig elégségesek. 

E számítások a teljes, tehát a jelenlegi technológiával gazdaságosan még nem kiaknázható szárazföldi és tenger alatti kőolaj és földgázmezőket is figyelembe veszik, így a készletek kimerülése, pontosabban már nem gazdaságos kitermelhetősége akár előbb is bekövetkezhet. 

A globális felmelegedés egyre nagyobb területeken okoz elsivatagosodástForrás: Origo

Ha a még meglevő, teljes fosszilis energiahordozók kitermelésre és felhasználásra kerülnének,

az a számítások szerint mintegy 10 000 milliárd tonna üvegházhatású szén-dioxid (CO2) atmoszférába jutását jelentené.  

A jelenlegi legoptimistább klímamodellek szerint az évszázad végére 2,5 illetve 5 Celsius fok közötti globális átlaghőmérséklet emelkedés várható; az előbbi „forgatókönyv” megvalósulása esetén azonban nagyjából másfél évszázad alatt akár 15 Celsius fokkal is emelkedhetne a Föld átlaghőmérséklete.

A légkör globális felmelegedése ma már ténykérdésForrás: wikimedia.org

Utóbbi pesszimista prognózis alapján,

a klímaváltozás hatására akár az emberi civilizáció megsemmisülésének veszélye is kézzelfogható közelségbe kerülhet.

Az úgynevezett üvegházhatású gázok közül a szén-dioxidnál jóval veszélyesebb, az atmoszférában jelen lévő metán (CH4) mennyisége ugyancsak növekvő tendenciát mutat.

Sarki róka a grönlandi jégmezőn. A globális felmelegedés az arktikus állatvilágot is fenyegető veszélyForrás: wikimedia.org

(Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy az alsó légrétegek és a tengervíz melegedése megnöveli a párolgást, azaz egyre több vízgőz kerül az atmoszférába, amelynek ugyancsak jelentős az üvegház hatása.) Az aggasztó jelenség hátterében részben az intenzív mezőgazdasági állattartás, részben pedig – a visszacsatolás következményeként - a szubarktikus  területek, elsősorban a szibériai permafroszt fokozatos kiolvadása  érhető tetten.

Növekszik az északi-sarkvidéki tundra metánkibocsátásaForrás: Frans-Jan Parmentier

(A permafroszt a sarkköri szárazföldi területek állandóan fagyott altalaja. A szubarktikus területeken egyre melegebb nyári periódusok miatt, a fagyott talaj felenged, és a talajból nagy mennyiségű metán jut a légkörbe, tovább erősítve az atmoszféra felmelegedését.)

A globális klímaváltozás  legfontosabb következményei, a tengerszint emelkedés, az éghajlati övek eltolódása,

az elsivatagosodás, és az ivóvízkészletek csökkenése, amelyek hátterében meghatározó szerepet játszik a fosszilis energiahordozók elégetése.

A permafroszt,  az örökké fagyot arktikust talajok térképeForrás: NASA

Mivel a kőolaj és földgáz kitermeléshez, illetve a kőolajszármazékokat felhasználó vegyipari ágazatokhoz rendkívül komoly profitérdekek kapcsolódnak,

a kibocsátás erősen kívánatos drasztikus csökkentéséhez elengedhetetlen a gazdasági szereplők együttműködése is.

Ha megolvad az Antarktisz jégpáncélja

A „hetedik kontinens” a déli szárazulat teljes eljegesedése 11 millió éve fejeződött be. Az Antarktiszt beborító, átlagosan 4500-4800 méter vastag jégtakaróból vett minták elemzése azt mutatja, hogy az elmúlt 11 millió évben nem történt lényegi változás;

a földtörténeti közelmúlt kisebb-nagyobb klímaingadozásai nem érintették az antarktiszi jégvilág állapotát.

Úgy tűnik azonban, hogy ez a helyzet megváltozóban van.

Az Antarktisz peremvidékén már most is megfigyelhetők a globális felmelegedés hatásaiForrás: AFP/Vanderlei Almeida

Az elmúlt években egyre többször tudósítottak az Antarktisz peremterületi gleccsereiről leszakadt szigetméretű jégdarabokról, amelyek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a globális felmelegedés hatásai már elérték a legdélebbi szárazulatot is. (Az Antarktisz északi sarkvidéknél alacsonyabb átlaghőmérséklete miatt, a belső területeket egyelőre még nem érinti a globális felmelegedés.) Amennyiben az előzőekben hivatkozott legrosszabb forgatókönyv valósulna meg, és 15 Celsius fokkal emelkedne a földi átlaghőmérséklet, az már az egész antarktiszi jégtakaró megolvadásához vezetne.

A "hetedik kontinens" az AntarktiszForrás: Los Alamos Nemzeti Laboratórium

Amennyiben jégmentessé válna az Antarktisz,

a jégtakaró elolvadásából származó olvadékvíz a számítások szerint legalább 50 méterrel emelné meg a világtenger szintjét.

Ha és amennyiben a földi éghajlat stabilan 15 Celsius fokkal lenne melegebb a jelenleginél, úgy az Antarktiszt borító jégtakaró maradék nélküli elolvadása 2000 évet venne igénybe, évente mintegy 3 centiméterrel megemelve a világtenger szintjét.

Tengerszint emelkedés és vándorló éghajlati övek

A Föld népességének közel kétharmada él a tengerpartoktól számított 100 kilométeres területsávon belül, így

a rapid vízszintemelkedés a globális felmelegedés egyik legnagyobb civilizációs kockázata.

Már egy méteres tengerszint emelkedés is veszélybe sodorna olyan ismert tengerparti nagyvárosokat, mint amilyen például Hongkong, Szingapúr, vagy New York.

A tengerszint emelkedés olyan parti nagyvárosokat is fenyeget, mint amilyen például New YorkForrás: Kisgyörgy Éva

A vízszintemelkedés különösen súlyosan érinti az alacsonyfekvésű tengerparti országokat, ilyen például Európában Hollandia, vagy Florida állam területe az Egyesült Államokban.  Az éghajlat modellezés egyik vezető intézménye, a Brit Meteorológiai Intézet Hadley Központjának előrejelzése szerint, még abban az esetben is, ha hipotetikusan nullára csökkenne az emisszió, 2080-ig akkor is 40 centiméterrel emelkedne a globális vízszint. (Az üvegházgázok közül a légkörbe jutott szén-dioxid átlagosan 100 évet tölt az atmoszférában.)

A tengervíz felmelegedése a tengeri ökoszisztémában is változásokat idéz előForrás: Thinkstock

Ennél azonban rosszabb értékek várhatóak, mert

pillanatnyilag messze a kívánt érték feletti az üvegházgázok kibocsátása.

A tengerszint emelkedésnek máris vannak közvetlenül tapasztalható hatásai például a pacifikus térségben; a csendes-óceáni szigetállam, Kiribati (Gilbert-szigetek) atolljainak közel egyharmadát már ellepte a lassan emelkedő víz.

Kiribati (Gilbert-szigetek), Tabuarean-atoll. A szigetállam egyes területeit már elöntötte az emelkedő vízszintForrás: Elter Tamás

A felmelegedés másik következménye az éghajlati övek fokozott eltolódása, és az évszakok tartamának illetve középhőmérsékletének, valamint a csapadékviszonyok megváltozása. A közepes szélességi fokokon, így például Európa, vagy az Egyesült Államok területén

hosszabbak, szárazabbak és sokkal forróbbak lesznek a nyarak.

A csapadék eloszlás is jóval egyenetlenebbé válik: sokkal gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek; a rövid idő alatt lezúduló extrém mennyiségű csapadék, illetve a rendkívül száraz, aszályos periódusok.

Ma már kétségbevonhatatlan tény a légkör globális felmelegedéseForrás: Origo

A trópusi éghajlati övben ugyancsak megnövekednek a szélsőséges meteorológiai jelenségek, a pusztító áradások és viharok.

Jelentősen meg fog növekedni az aszályos területek aránya,

ez pedig komoly kihívás elé állítja a növekvő emberi populáció élelmiszerrel és megfelelő minőségű ivóvízzel történő ellátását. Európában már a következő 100 évben északabbra tolódik a mediterrán éghajlati öv, a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve, a század végére a Kárpát-medencében már a mediterrán hatás lesz a meghatározó.

Elkerülhetetlen a felkészülés és megelőzés

A felmelegedés hatásaira rövidtávon már akkor is fel kell készülni, ha a közeljövőben sikerülne a kívánatos mértékre visszaszorítani az üvegházgázok emisszióját. Magyarországon ez a szárazságtűrő mezőgazdasági haszonnövényfajták arányának növelésével, a vízkincs ésszerű és takarékos felhasználásával, valamint a felszíni, és talajvizek szennyezésének radikális csökkentésével tehetők meg a legfontosabb lépések.

A kétségbevonhatatlan tények ellenére egyes döntéshozók rövidtávú gazdasági érdekek miatt, még mindig kétségbe vonják a globális klímaváltozástForrás: completcolorado.com

A mezőgazdaság számára további kihívást jelent többek között az új invazív kártevők megjelenése, és a vízigényes haszonnövényfajták termelésének fokozatos visszaszorulása.

A globális felmelegedés földrajzi értelemben nem egyenletes jelenség,

lesznek az átlagnál jóval melegebb területek, de olyan vidékek is, ahol – paradox módon – a jelenlegi  hőmérsékleti értékekhez képest hidegebb időre kell számítani.

Az üvegházgázok kibocsátásának drasztikus visszafogása nélkül nem lesz lassítható a felmelegedésForrás: AFP/Dimitar Dilkoff

A világtenger felmelegedése a tengeráramlatok mozgásában olyan változásokat idézhet elő, ami miatt egyes, óceáni éghajlattal rendelkező vidékeken például keményebb telekre, jelentős hóviharokra, és a hó mennyiségének növekedésre kell számítani.

Elkerülhetetlenné vált az üvegházgázok kibocsátásának a jelenleginél sokkal radikálisabb visszafogása,

a rövidtávú gazdasági érdekeket összhangba kell hozni az általános civilizációs érdekekkel.

Az ivóvíz és élelemhiány miatt a közeljövőben újabb tömegek kelhetnek vándorútraFotó: Polyák Attila - Origo

A túlnépesedés, a mezőgazdasági területek és ivóvízkészletek csökkenése olyan komoly szociális problémákat okozhat, amelyek következményei alól egyetlen ország sem fogja tudni kivonni magát. Ezért addig kell cselekedni, amíg nem lesz nagyon késő.