A neutrínóoszcilláció felfedezéséért Kadzsita Takaaki japán és Arthur B. McDonald kanadai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
A neutrínóoszcilláció egy kvantummechanikai jelenség, amelynek során a neutrínó háromfajta típusa – vagy más néven "íze" – (elektron, müon, tau) átalakul egymásba. A jelenséget a japán Super-Kamiokande neutrínóobszervatóriumban dolgozó Kadzsita Takaaki fedezte fel 1998-ban, az eredményeket a kanadai Sudbury Neutrínó Obszervatórium kutatója, Arthur B. McDonald erősítette meg 2001-ben.
A jelenség választ ad arra is, hogy van-e a neutrínóknak nyugalmi tömegük. Mivel oszcilláció csak tömegkülönbség esetén jöhet létre, legalább az egyik fajta neutrínónak kell, hogy legyen tömege.
A felfedezés bizonyította, hogy a neutrínóknak van tömegük" – fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság.
A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (266,3 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
A rejtélyes neutrínók
A felfedezés a részecskefizika számára óriási jelentőségűnek számított. Az úgynevezett Standard Modellt – amely az elektromágneses, a gyenge és az erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelméletet próbálja egyesíteni – több mint 20 éven keresztül kikezdhetetlennek gondolták. Azonban a modell azt állította, hogy a neutrínóknak nincs tömegük, amit a díjazott kutatók eredményei megcáfoltak.
Mindez azt jelenti, hogy a Standard Modell közel sem tökéletes.
A neutrínók az univerzumnak a fényrészecskék (fotonok) után a második leggyakoribb részecskéi, folyamatosan bombázzák bolygónkat,
az emberi testen keresztül például másodpercenként sokmilliárdnyi neutrínó repül át észrevétlenül.
Emiatt gyakran emlegetik őket szellemrészecskeként.
Az anyaggal szembeni közömbössége azzal magyarázható, hogy a neutrínó – a részecskék világában nem jelentős gravitációt kivéve – csak gyenge kölcsönhatásban vesz részt, erős kölcsönhatásban nem kimutatható. Elektromos töltése nincs, semleges, emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt.
Sok neutrínó a kozmikus sugárzás és a földi atmoszféra találkozásakor jön létre, írja a kiadott sajtóközlemény. Mások a Napban végbemenő nukleáris reakciók útján keletkeznek. A jelenleg folyó kutatások a neutrínók befogását szeretnék elérni, ezzel ugyanis részletesebben lehetne tanulmányozni a tulajdonságaikat.
Tavaly a kék LED volt a nyerő
2014-ben a világítást forradalmasító találmány, a LED-lámpák feltalálói kapták a fizikai Nobel-díjat. A technológia nemcsak tudományosan, de környezetvédelmi szempontból is jelentős: a kék LED-ek fényesek, keveset fogyasztanak, minden lényeges szempontból maguk mögé utasítják a hagyományos izzókat és a fénycsöveket.
A kék színű fénykibocsátó diódák kifejlesztése volt szükséges ahhoz, hogy versenytársat kapjanak a fénycsövek és a hagyományos izzók. A kék LED ma már széleskörűen elterjedt a mobileszközök, televíziók, számítógépek képernyőjének háttérvilágításában, de szobák és közterületek megvilágításában is.
1901 és 2014 között összesen 108 fizikai Nobel-díjat osztottak ki.