A rovarok számára illatosítják magukat a növények

2015.10.07. 17:10

Tudósok szerint egyes növények formájukban-szagukban antilopürülékhez hasonló magokat teremnek, hogy így csábítsák a táplálékra vágyó ganéjevő rovarokat a magvak széthordására.

Valószínűleg ez a legjobb példája annak, hogy egy növény csalással próbálkozik a magvai szétszórása érdekében - mondta az AFP francia hírügynökségnek Jeremy Midley, a Nature Plants című brit tudományos folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmány társszerzője. A jelenséget a Ceratocaryum argenteum nevű, a dél-afrikai De Hoop nemzeti parkban honos növény elé helyezett kamera segítségével sikerült megérteni. 

Ganajtúrók egy Acacia verticillata virágainForrás: Flickr / ron_n_beths pics

A ganajtúró bogarakat vonzza be

A növény diója az antilop ürülékére emlékeztető kesernyés szagot bocsát ki. Az illat által megtévesztett ganajtúró bogarak elgörgetik és elássák, hogy később lakmározzanak belőle. A dió azonban túlságosan kemény ahhoz, hogy a bogár vagy a lárvája el tudja fogyasztani. Tudjuk, hogy a becsapás egyes növények beporzási stratégiája - mondta Jeremy Midley, a fokvárosi egyetem kutatója.

A tükörbangó méhvé változik

A tükörbangó (Ophrys speculum) például egy nőstény méhre hasonlít, az illata is hasonló, így vonzza a hím méheket, akik rájuk szállva próbálnak meg párosodni.

Ophrys speculum, amelynek virágai méhre emlékeztetnekForrás: Flickr / adrien

Eközben testükre ragad a virágpor. A "partner" reagálásának hiányában a méh máshová száll, biztosítva így a beporzást. Az orchideáknak nincsen nektárja, így nyilvánvalóan becsapják a rovart, amelynek semmi érdeke nem fűződik a beporzásához.

Több bizonyíték kell

A tanulmány szerint a magok terjesztésének ez a rafinált ötlete jóval ritkább, és sok kutató vitatja. "Bizonyosak vagyunk abban, hogy csalásról van szó, de valamivel több bizonyíték kell, hogy azt mondhassuk, megtévesztés történik, azaz valamilyen adaptációs utánzási stratégia van a csalás mögött" - fejtette ki Jeremy Midley.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK