Eurázsiai földművesek vándorolhattak Afrikába 3000 éve - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely egy Etiópiában 4500 éve eltemetett férfi koponyájából kivont ősi DNS elemzésével támasztotta alá a feltevést.

Ugyan az elmélet már korábban is létezett, a ritka leleten a kutatók olyan DNS-t vizsgálhattak meg, amely jóval a feltételezett vándorlás előtti időkből származik. A világ mai népességének génjeivel összevetve láthatóvá vált, hogy a bevándorlók otthagyták genetikai jegyeiket Afrika legeldugottabb sarkaiban is.

Első feltérképezett génkészlet

"Ez az első, Afrikában fellelt ősi emberi génkészlet, amelyet valaha feltérképeztek" - mutatott rá Marcos Gallego Llorente, a Cambridge-i Egyetem genetikusa, a Science tudományos folyóirat aktuális számában közzétett tanulmány egyik szerzője. Korábban csak az északi és a sarkvidéki területeken talált minták genomját tudták szekvenálni, mert a genetikai anyag ott hosszabb ideig fennmarad. (A szekvenálás a DNS építőköveit alkotó nukleotid-bázisok sorrendjének a meghatározása.)

Modern mintákkal vetették össze

Etiópiában 2011-ben régészek a helyi lakosok segítségével felfedeztek egy barlangot, ahol egy nagyjából Kr. e. 2500 körül meghalt férfi - akit Motának neveztek el - maradványaira akadtak.

Az emberősök nagyon sokáig kerülték a sűrű erdőségeket, és a síkvidékeket, sztyeppéket, szavannákat részesítették előnybe élőhelykéntForrás: Origo

Halántékcsontjából sikerült ép DNS-t kivonni. Az ősi DNS és a modern minták összevetésével feltérképezték az elmúlt 4500 évben végbement genetikai változásokat. Azt találták, hogy a mai kelet-afrikai népesség akár negyedrészt eurázsiai felmenőktől származhat, a kontinens távoli nyugati és déli vidékein lakók genomjának legalább 5 százaléka utal az Afrikába "visszavándorolt" elődökre.

Eurázsiai visszaáramlás

Ezt a "géninjekciót" az úgynevezett eurázsiai visszaáramlásig vezették vissza a tudósok. Ezzel a kifejezéssel azt a mintegy 3000 ezer évvel ezelőtti időszakot jelölik, amikor a Közel-Keletről és az Anatóliai-félszigetről Afrika "szarvára", a kontinens északkeleti részére áramlottak vissza az emberek, vagyis épp a fordítottja ment végbe a 100 ezer évvel ezelőtti folyamatnak, amikor a mai ember először hagyta el Afrikát.

Rengetegen jöttek vissza

A visszavándorlás olyan arányú lehetett, hogy Északkelet-Afrika korabeli népességének akár negyedét is kitehette. Nem ismeretes, miért áramlottak vissza ekkora tömegek a fekete földrészre. Egy elmélet szerint a termékeny földet kereső kőkori népek a Nílus forrásvidéke felé haladva juthattak el Afrika szarvára. Ezt támaszthatja alá, hogy az először a Közel-Keleten termesztett búza és az árpa nagyjából 3000 évvel ezelőtt tűnt fel a kelet-afrikai élelemnövények között.