Az utasszállító gépek fedélzetén úgy tekintünk a pilótafülkére, mint egy titokzatos, zárt szentélyre. Amikor feldübörögnek a hajtóművek, és a hatalmas gépet számunkra láthatatlan erők egyre gyorsuló tempóban végigtolják a kifutópályán, hogy végül a soktonnás monstrum madárként emelkedjen el a betonról, óhatatlanul is a cockpitben ülő pilótákra gondolunk. Talán sehol sem érezzük annyira kiszolgáltatva magunkat a szakértelemnek és a technikának, mint egy repülőgép ülésébe szíjazva.

A légi balesetek olyanok, mint a cápatámadások. E két, egymástól nagyon távol álló balesettípusnak van ugyanis egy közös sajátossága: ezek az extrém ritka események sokkal jobban megrázzák a közvéleményt, mint a nagyságrendekkel veszélyesebb „hétköznapi katasztrófák”, a naponta több ezer halálos áldozatot követelő közúti balesetek fekete krónikája. 

A Boeing 737-800 NG pilótafülkéje. A professzionális szimulátor a pilótaképzés fontos eszközeForrás: Origo/Elter Tamás

A levegőben – hasonlóan a partoktól távoli víztömeghez – sokkal jobban kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, mivel itt már nem tudjuk kontroll alatt tartani a saját biztonságunkat. 

A repülőgép-vezetőkre ezért még ma is különleges képességekkel rendelkező emberekként tekintenek, 

holott a 21. századra a repülés a mindennapok részévé vált. A repülésbiztonság minden légi utas számára fontos kérdés, de nem mindenkinek egyértelmű, hogy mit is jelent ez valójában. 

Mitől érezhetjük magunkat biztonságban odafent?

A repülésben a biztonsági tényezőket két nagyobb csoportra oszthatjuk, a szorosabb értelemben vett repülésbiztonságra, valamint az úgynevezett repülésvédelemre. A légi eszköz komplex, közös emberi  és műszaki tevékenység eredményeként fennálló optimális működőképessége jelenti a repülésbiztonságot. 

A repülésbiztonság összetett fogalom, műszaki-technikai és emberi tényezők együtteseForrás: Wikimedia Commons

Ha ebben az egyensúlyban – amit normál repülésnek nevezünk – bármilyen váratlan, nem tervezett, véletlenszerű kockázati helyzet alakul ki, akkor beszélünk a repülés biztonságát befolyásoló eseményről, amelynek szintén több fokozata létezik; az anomália, az üzemzavar, a veszélyes állapot, a baleseti helyzet és végül a legsúlyosabb, a katasztrófahelyzet. 

A repülésvédelem feladatkörébe ugyancsak váratlan, nem tervezett szituációk tartoznak, 

ám ezek alapvetően más természetűek, mint a repülésbiztonság kockázati tényezői. 

A polgári utasforgalom egyik korszerű gépe, a Boeing 737-800 típusváltozata. A Malév flottájában öt ilyen gép repültForrás: Wikimedia Commons/Malév

Utóbbi ugyanis a fedélzeten tartózkodók jogellenes, illetve tiltott cselekedetei, például a légi terrorcselekmény miatt bekövetkezett kockázatok gyűjtőfogalmát jelenti. A baleseti statisztikák meggyőzően bizonyítják, hogy valamennyi közlekedési forma közül toronymagasan a repülés a legbiztonságosabb: 

statisztikai átlagban egymillió felszállásra esik egyetlen rendkívüli esemény. 

A repülőgépiparban hatalmas technikai fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedekben, ez elsősorban a repülésbiztonság műszaki-technikai feltételeit javította. 

A Pilots Simulator Center Boeing 737-800 NG kabinjaForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

Annak ellenére, hogy a csúcstechnológiájú számítógépes vezérlőrendszereknek köszönhetően a modern gépek szinte maguktól is képesek komoly repülési manőverek végrehajtására, az úgynevezett emberi tényező, a repülőgép-vezetők szakmai felkészültsége és repülési tapasztalata továbbra is meghatározó jelentőségű repülésbiztonsági tényező.

A másik legnépszerűbb közepes hatótávolságú utasszállító, az Airbus A320Forrás: Wikimedia Commons

A bonyolult technika kezelése sok gyakorlást igénylő feladat, ám az ehhez szükséges rutint nemcsak a felhők felett, hanem a professzionális szimulátoroknak köszönhetően idelent is meg lehet szerezni. 

Velencei felszállás és New York-i sétarepülés a IX. kerületben

Általában csak a nagy légitársaságok tréningközpontjaiban vannak olyan professzionális szimulátorok, amelyeken a típusfüggő vezetéstechnikai alapismeretek teljeskörűen elsajátíthatók. A szimulátorok komoly szerepet játszanak a szituációs gyakorlatokban és a repülőgép-vezetők készségfejlesztésében. 

A Boeing 737 szimulátor pilótafülkéjének részleteForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

Kevéssé ismert, hogy Magyarországon a közép-európai térségben is egyedülálló, olyan, nem csak hivatásos pilóták számára igénybe vehető szimulátorközpont van, ahol egyszerre három különböző típus vezetési alapismereteit lehet elsajátítani, vagy szakavatott instruktorok közreműködésével egyszerűen csak kipróbálni, hogy például milyen egy Boeing vagy Airbus, de akár a népszerű túrakisgép, a Cessna vezetése. 

Már a szimulátorközpont folyosóján is úgy érezhetjük magunkat, mintha csak egy valódi reptéren járnánkForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

A Pilots repülőgépszimulátor-központban a nemzetközi légi utasforgalom két legnépszerűbb és legnagyobb számban alkalmazott típusa, a Boeing 737-es, illetve az Airbus A320, valamint a fél évszázada világszerte töretlen népszerűségnek örvendő, rendkívül elterjedt egymotoros túragép, a Cessna 172 professzionális szimulátorai állnak rendelkezésre a hivatásos repülőgép-vezetők, de akár a levegő laikus szerelmesei számára is. 

Úgy zúgunk át a Duna-felett a Cessna 172 szimulátor pilótafülkéjében, mintha csak az augusztus 20-i légi parádé résztvevői lennénkForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

Cseh János, a központ vezetője az Origónak elmondta, hogy a Pearwilliams Kft. által kifejlesztett mindhárom szimulátor részben az adott típus eredeti alkatrészeiből, másrészt pedig egy rendkívül korszerű, a különleges repülési szituációkat is valósághűen modellező szoftverből áll. 

A szituációs gyakorlatokon kívül „örömprogramokon” is részt lehet venni, 

mint például egy budapesti vagy akár egy New York felhőkarcolói közötti sétarepülésen. 

A legnépszerűbb egymotoros túragép, a Cessna 172 "Skyhawk"Forrás: Wikimedia Commons

Akik nagygépes kalandra vágynak, a Boeing 737-800 NG vagy az Airbus A320 kapitányi ülésében tökéletesen valósághű körülmények között elrepülhetnek például Velencéből Innsbruckba.

Kedvencek tesztje

A repülési kérdések és a repüléstörténet iránt érdeklődő, valamint a felhők feletti világot aktívan kedvelő emberként régóta szerettem volna „letesztelni” nagy kedvencemet, a 737-est. 

A repülőtípusok rajongói is hasonlóak az autók szerelmeseihez, 

itt is vannak „mercisek” meg „BMW-fanatikusok”, csak az ő rajongásuk tárgya mondjuk a Boeing vagy éppen az Airbus valamelyik típusa. Engedtessék meg annyi szubjektivizmus, hogy előrevegyem kedvencemet a „tesztrepülés” élményének megosztásakor. 

Az első tiszt munkahelye a Pilots Boeing 737 szimulátorában. Minden az eredeti tökéletes megfelelőjeForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

A közepes hatótávolságú utasszállító gépek közül a 737-esből készült a legtöbb: 2015. szeptember 30-ig 8725 példány hagyta el a gyári szerelősort. 

A Pilots „repülőterén” az egyik legkorszerűbb, utolsó előtti típusverziót, a Boeing 737 800 NG-t lehet kipróbálni. 

A 800-as szériából eddig összesen 1150 példányt építettek. A gyártási számok azt bizonyítják, hogy a Boeing Commercial Airplanes által 1967 óta gyártott 737-es típus nemcsak a repülőgép-rajongók, hanem a légitársaságok világában is a legnépszerűbb közepes hatótávolságú utasszállító gép.  

A Boeing 737-700 ER típusmodifikáció hatótávolsága meghaladja a 10 000 kilométertForrás: Wikimedia Commons

A „klasszikus” 737-esek sikeres pályafutása 1984-ben kezdődött a 300-as altípus kibocsátásával. Az egyre újabb típusmodifikációk közös jellemzője a befogadóképesség és a hatótávolság megnövelése, 

a 700-as sorozat 700 ER altípusa például 126 főt akár 10 205 kilométeres távolságra repíthet el egyszeri feltankolással. 

A 800-as az egyik legkedveltebb változat; érdemes megjegyezni, hogy a 2011-ben megszűnt nemzeti légitársaság, a Malév flottájában öt ilyen, 168 fő befogadására alkalmas típus állt szolgálatban. 

Mert Boeinggel szállni élvezet 

Tökéletes az élmény, amint belépek a pilótafülkébe – az instruktor előzékenyen felajánlja a kapitányi ülést. (A repülőgépeken ez mindig a bal oldalt jelenti a cockpitben.) 

A Pilots Boeing 737 800 NG-je mind méretében, mind pedig műszerezettségében az eredeti tökéletes megfelelője. 

A Boeing-szimulátornak nemcsak pilótafülkéje, hanem utastere, sőt vészkijárata is van; mindezt eredeti gépalkatrészekből építették. 

Minden a valósághűség jegyében. A Boeing-szimulátor kinyitott vészkijárata, egy "kabinnyomás-csökkenés" miatt kiesett oxigénmaszkkalForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

Az első és az egyik legfontosabb feladat a kezelőszervek, a műszerek valamint a kapcsolók elhelyezkedésének és funkcióinak megismerése. Az eredetivel megegyező térhatású látványt biztosít a 210 fokos, hatalmas – illesztések nélküli – élethű panorámavetítés, az utastér ablakai mögött látható kép pedig az „utasoknak” is teljes értékű repülési élményt nyújt. 

Az Airbus A320 szimulátor belsejeForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

Tetszés szerint kiválaszthatjuk, hogy melyik repülőtérről akarunk felszállni, 

öt kontinens leghíresebb – vagy nehézségi fokuk miatt akár leghírhedtebb – repterei közül válogathatunk. 

Számomra nem kétséges, hogy a Liszt Ferencről, régi jó nevén Ferihegyről startoljunk.

Felszállás a Boeing 737-800 NG szimulátor kapitányi ülésében, a kiválasztott Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kifutópályájárólForrás: Origo/Elter Tamás

Minden úgy megy, mint a valós helyzetben, elvégezzük a „checklist” szerinti műszerellenőrzést, sorra „felélesztjük” a gép rendszereit. 

Minden annyira élethű, hogy szinte magával ragad a start előtti szokásos, kellemesen izgalmas bizsergés. 

Bekapcsoljuk az 2-es hatóművet (mindig jobbról, négymotoros gépek esetén a jobb oldali legszélső hajtóművel kezdjük az indítást), amely halk duruzsolással kel életre. Miután meggyőződtünk arról, hogy az olajnyomás és -hőmérséklet is megfelelő, bekapcsoljuk a 1-es hajtóművet is, majd elkezdjük a kigurulást. 

Kigurulás közben a különálló orrfutókormánnyal irányítjuk a gépetForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

Gurulás közben nem a szarvkormánnyal, hanem a kapitányi ülés bal oldala mellett található orrfutókormánnyal irányítjuk a Boeinget. Amikor elértük a kijelölt felszállópálya végét, a pedálokkal állóra fékezzük a gépet. A fékszárnyak felszállási helyzetben, felszállófények bekapcsolva; a középső konzolon elhelyezett gázkarokat ütközésig előretoljuk, majd miután felpörögtek a hajtóművek, elengedjük a madarat. 

A képernyő valósághűen továbbítja, ahogy egyre gyorsabban szalad alattunk a beton. 

Amikor a sebességmérő eléri a bűvös 145 csomót (270 km/óra) a szarvkormányt magam felé húzva elemelem a gépet. 

Szemben a Boeinggel az Airbus A320-at nem hagyományos szarvkormánnyal, hanem a pilótaülések mellé szerelt joystickkel irányítjuk. Ez az úgynevezett "fly-by-wire" rendszer, ahol nincs direkt mechanikus kapcsolat a joystick és a kormányszervek között, a joystick mozgatását elektromos impulzusok továbbítjákForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

Miután behúztuk a futóműveket, enyhe balfordulóba döntve a „vasat” megkezdjük az emelkedőspirált. Tökéletesen érezni a kormányerőket, sőt, szinte a nehézkedési hatást is, ahogyan egyre magasabbra emelkedünk. 

Izzasztó pillanatok a pilótafülkében

A szimulátoros képzés egyik legfontosabb célja az anomáliákra, a veszélyes, illetve baleseti helyzetekre való felkészülés. 

Egy-egy ilyen szituációban nemegyszer rendkívül gyorsan kell a megfelelő döntéseket meghozni. A megalapozott döntés kiváló helyzetfelismerő képességet igényel, azaz a probléma azonosításának és elhárításának magabiztos képességét.

A Pilots Simulator Center Airbus A320 cockpitjében hivatásos légiforgalmi pilóták gyakorolnakForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

Az alapos szakmai felkészültség mellett ehhez komoly rutin szükséges, ennek megszerzésében a szimulátoros képzés is fontos szerepet játszik. 

Mindkét gép, a Boeing és az Airbus szimulátora is alkalmas különféle vészhelyzeti eljárások gyakorlására, 

a hajtóműleállástól a hajtóműtűzön át egészen az erős oldalszélben vagy szélnyírásban történő leszállásig. 

Nagyon fontos a kijelzők és a kapcsolók funkcióinak hibátlan ismereteForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

A modern „reptronic”, azaz a számítógépes repülőgép-vezérlési rendszer igen sok terhet levesz a pilóták válláról, de éppen a jelentős automatizáltság miatt rendkívül fontos e rendszerek alapos ismerete és a műszeres eljárások folyamatos gyakorlása. 

Az Airbusnak – mivel nincs a pilóták előtt szarvkormány – igen kényelmes a cockpitjeForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

Erre a célra pedig különösen alkalmasak a szimulátorok. Különleges tapasztalat átélni egy-egy izzasztó vészhelyzetet a szimulátor cockpitjében – a hatás annyira tökéletes, hogy egy pillanatra elfelejtjük, hogy nem 10 ezer méteres magasságban, hanem csak az első emeleten küzdünk a leállt hajtómű újraindításáért. 

Bessenyei Péterként repülhetünk el a budapesti Duna-hidak felett 

A repülés különleges élménye legjobban a kisgépek fedélzetén élhető át, itt szabályosan minden porcikánkkal érezhetjük a nagy kaland összes pillanatát. 

A kisgépes repülés az elmúlt két évtizedben Magyarországon is sokat fejlődött, 

többek között egy roppant népszerű, jóindulatú és könnyen vezethető típusnak, a híres Cessna 172 „Skyhawk”-nak köszönhetően. 

A Cessna 172 szimulátor műszerpanelje, a beépített Garmin G1000 kijelzős rendszerrelForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

Ez a négyüléses, egymotoros, felsőszárnyas és merev, hárompontos futóműjű túragép a Cessna Aircraft Company változatos termékpalettájának legnépszerűbb gyártmánya. 

A Cessna 172 "Skyhawk"-ból 1956-os debütálásától napjainkig több mint 43 000 példány hagyta el a gyár szerelőcsarnokát, 

és módosított típusváltozata még napjainkban is gyártásban áll. A „Skyhawk” ezzel az imponáló múlttal a kisgépek világának abszolút rekordere. 

A Cessna 172 NavIII szimulátor eredeti géptörzsből és alkatrészekből épültForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

A Pilots szimulátorközpontban az eredeti géptörzsből, illetve alkatrészekből felépített Cessna 172 NavIII szimulátor 

annyira tökéletesen modellezi a gép működését, hogy a tervek szerint a hazai típusképzésben is fontos szerepet fog kapni. 

A szakhatósági engedély függvényében az FNP TII kategóriát megcélzó szimulátor alkalmas lesz az oktatásra és a pilótanövendékek műszeres vizsgáztatására is. Az eredeti Cessna-kormányműhöz a Perwilliams által kifejlesztett elektromechanikus, dinamikus kormányerő-műterhelő rendszernek köszönhetően a manőverek során fellépő kormányerők ugyanolyanok, mint a valóságos gépen. 

A Cessna 172 NavIII szimulátor tökéletesen alkalmas a pilótanövendékek műszeres vizsgáztatásáraForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

A hagyományos és jól bevált analóg műszereken kívül a műszerpanelt a folyadékkristályos kijelzős, ultramodern Garmin G1000 rendszerrel is felszerelték. 

A kis Cessnának úgyszólván nincs olyan darabja, amely ne eredeti lenne, 

az élethű kommunikációt a szimulált fedélzeti rádiórendszer segíti. Az indításnál tökéletes illúziót kelt a berobbanó motor hangja, és a térhatású panorámaernyőre kivetített budaörsi reptér látványa. 

A Cessna-szimulátor a panoráma-vetítőrendszerrelForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

Az oktató segítségével könnyed nekifutás után a magasba emelkedve olyan sétarepülést tehetünk Budapest felett, amelyre csak az augusztus 20-i ünnepeken kap engedélyt néhány kiváltságos bemutatópilóta. Elzúghatunk a Parlament magasságában a Duna felett, majd megkerülhetjük a Gellért-hegy csúcsán magasba nyúló emlékművet, de ha kedvünk szottyan hozzá, elrepülhetünk a Dunakanyar fölött is. 

Minden lehetséges. Virtuális éjszakai sétarepülés a Duna-hidak felettForrás: tyukifoto.hu/Tyukodi Laszlo

Felhők felett, a sztratoszféra határán, egy utasszállító kapitányaként London felé suhanva, vagy éppen a Lánchíd felett átzúgó egymotoros ülésében – mindezek az élmények a budapesti belváros egyik elegáns irodaépületének első emeletén. 

(A cikket a Pilots Simulator Center támogatta)