Különös jelenséget figyeltek meg amerikai kutatók egy madagaszkári énekesmadárnál: a visszafelé működő evolúció következtében több külön madárfaj olvadt össze, így jöttek létre a rövidcsőrű bülbülök.
A Chicagói Egyetem és a Stonehill Főiskola kutatói több bizonyítékot is találtak arra, hogy a ma Madagaszkáron élő apró énekesmadarak, a rövidcsőrű bülbülök (Xanthomixis zosterops) valaha több fajból olvadtak össze – ez azt jelenti, hogy az evolúció esetükben fordítottan működött. „Ez egy olyan dolog, amire sokan azt mondták volna: lehetetlen” – mondta el a kutatásról kiadott sajtóközleményben John Bates, az Ecology and Evolution tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője. – „Valóban nagyon furcsa evolúciós jelenség, de jól mutatja, hogy az ilyen lehetetlennek tűnő dolgok megtörténhetnek.”
Külön ősökből olvadtak össze
Az apró madarakkal dr. Nicholas Block biológus foglalkozott disszertációja során, és megállapította, hogy a bülbülök mitokondriális DNS-e (mtDNS) egyik egyedről a másikra 7,6%-os eltérést mutat – ez a szám óriási, tekintve, hogy az emberi mtDNS között maximum 1,5%-os eltérés van akkor is, ha a bolygó két külön pontján élő, más rasszhoz tartozó egyéneket vizsgálunk. Ehhez képest viszont a madarak nukleáris DNS-e, amely a fizikai és kémiai felépítésüket határozza meg, rendkívüli mértékben megegyezik. A tény, hogy az állatok mtDNS-e ennyire különböző, változatos biológiai történelemre utal – vagyis arra, hogy a ma egy fajhoz tartozó madaraknak valaha külön őseik voltak. Ezt az újra összeolvadást despeciációnak nevezik.
Az élősködőiket is megvizsgálták
Maga az mtDNS variálódása azonban még nem volna elég bizonyíték arra, hogy valóban „fordított evolúció” történt – a kutatók ezért megvizsgálták a madarakon élő tetveket is. Ezek a külső paraziták hajlamosak együtt mutálódni a gazdatestükkel, így a különböző fajok különböző tetveket hordoznak magukon.
Block és kollégái megállapították, hogy az egy fajhoz tartozó madarakon különböző élősködők tanyáztak, ez is alátámasztotta a fordított evolúció elméletét – amikor a szárnyasok más-más fajokhoz tartoztak, a tetvek is külön fejlődtek, de amikor gazdatestük újra egy fajjá egyesült, megtartották különbözőségüket.
Veszélyben a biodiverzitás
John Bates felhívta a figyelmet arra, hogy ez a fordított evolúció gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk, és gyakran az emberek által okozott környezetváltozás az okozója. Így gyakorlatilag észrevétel nélkül tüntethetünk el fajokat a bolygó színéről. „Felelősek vagyunk azért, hogy megőrizzük a Föld állat- és növényfajait, és az, hogy többet tudunk az evolúció működéséről, a segítségünkre lehet ebben” – írja a sajtóközleményben a biológus.