Ugrás a sötétbe - Az árulás anatómiája

2015.10.15. 06:00

1944. október 15. a magyar történelem egyik tragikus epizódja és egyik elszalasztott lehetősége volt. A budai vár elszigeteltségében, a kényszerítő körülmények szülte felismerésnek engedve Horthy kormányzó csak megkésve szánta el magát arra, hogy a szovjet kormánytól kérjen fegyverszünetet. A kormányban és a vezérkarban ülő besúgók, valamint a kiugrás megszervezését végigkísérő hezitálás miatt azonban nem sikerült megakadályozni Magyarország hadszíntérré válását és a nyilasok hatalomátvételét. 

Auschwitz borzalmai cselekvésre sarkallták Horthyt

1944 nyarán mind a nyugati, mind pedig a keleti fronton válságossá vált a Wehrmacht helyzete. Az amerikai-brit szövetséges haderő június 6-i sikeres normandiai partraszállása után, június 22-én a Vörös Hadsereg elsöprő erejű offenzívát indított a Belorussziába visszaszorult német hadseregcsoportok ellen.

Az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet a szervezetlenség és belső árulás miatt bukott el, még aznap német támogatással a nyilasok vették át a hatalmatForrás: Bundesarchiv/Faupel

A Bagratyion-hadművelet augusztus közepére kiűzte a Wehrmacht súlyos veszteségeket elszenvedett egységeit a Szovjetunió területéről. Augusztus 23-án Bukarestben Mihály király vezetésével sikeres puccsot hajtottak végre Antonescu németbarát kormánya ellen, és Románia szembefordult a Harmadik Birodalommal.

Kilőtt német Panzer-IV harckocsik valahol Belorussziában, 1944 júliusában. A Bagratyion-hadművelettel a Vörös Hadsereg kiverte a németeket a Szovjetunió területérőlForrás: Bundesarchiv

Szeptember közepén a Vörös Hadsereg 3. és 4. ukrán frontja (hadseregcsoportja) felvonult a magyar határra.  

Nyilvánvalóvá lett, hogy küszöbön áll a náci Németország totális veresége. 

A hadihelyzet alakulása, és nem különben a vidéki zsidóság deportálása miatt a semleges országok, valamint a Vatikán és Roosevelt elnök részéről érkezett tiltakozások, 1944 júniusában a német megszállás óta teljes apátiába süllyedt Horthy kormányzót ismét cselekvésre sarkallták.

Magyarországról deportált zsidó gyerekek AuschwitzbanForrás: Wikimedia Commons

Ehhez az 1944 májusában ismertté lett Auschwitz-jegyzőkönyv egy, a budai Várba eljuttatott másolata adta meg a végső lökést az idős kormányzó számára.

A csendőrpuccstól a Lakatos-kormány kinevezéséig

A zsidó lakosság deportálását irányító Adolf Eichmann, valamint az elvakultan nácibarát Baky László és Endre László belügyi államtitkárok elhatározták, hogy - szembeszállva a kormányzó június 27-i deportálásokat megtiltó utasításával - a mintegy 250 000 fős budapesti zsidóságot a vidékről felvezényelt 3000 csendőr segítségével elhurcolják.

Endre László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, a kormányzó parancsával szembeszegülve készült a budapesti zsidóság deportálásáraForrás: Origo

Horthy – értesülve a budapesti zsidóság erőszakos deportálásának tervéről - elhatározta, hogy visszaszerzi cselekvési szabadságát, és ha kell, akár fegyveres erővel is meggátolja a németek tervét. Július 6-án Budapestre rendelte az Esztergomban állomásozó 1. páncéloshadosztály feltétlenül kormányzóhűként ismert alakulatait.

Horthy kormányzó elhatározta, hogy megakadályozza a budapesti zsidóság deportálását, akár fegyveres erő bevetése árán isForrás: Wikimedia Commons

A parancs alapján Koszorús Ferenc vezérkari ezredes egységeivel lezárta a Budapestre vezető utakat, páncélosaival elfoglalta a stratégiai pontokat, majd tiszti járőrt küldött a Belügyminisztériumba.

Adolf Eichmann irányította a magyarországi zsidóság 1944-es deportálásátForrás: Wikimedia Commons

Az ultimátum szerint ha 24 órán belül a csendőralakulatok nem hagyják el Budapestet, és nem állítják le a deportálások előkészületeit, úgy fegyverrel fognak érvényt szerezni a kormányzó parancsának. Eichmann, valamint Endre és Baky meghátráltak.

A ”csendőrpuccs” sikeres elhárítása, és különösen az augusztus 23-i román átállás megerősítette a kormányzó szándékát, a már a Kállay-kormány idején megkezdett kiugrási előkészületek felgyorsítására.

Edmund Veesenmayer német követ, teljhatalmú birodalmi megbízott tiltakozása és fenyegetőzései ellenére Horthyaugusztus 28-án leváltotta a német parancsokat szolgalelkűen végrehajtó Sztójay-kormányt, és közeli hívét, Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki miniszterelnökké. 

Béna kacsaként állt fel a kiugrás kormánya

Az új kormány kinevezésekor Horthynak ahhoz azonban már nem volt elég ereje, hogy megakadályozza Veesenmayer követelését a volt Sztójay-kormány néhány németbarát tagjának beemelését az új kabinetbe. 

Ennek a későbbi történések szempontjából komoly következményei lettek. 

A királyi várban, Horthy szállásán, a kormányzó menyéből, Ambrózy Gyula kabinetfőnökből, Tost Gyula alezredes szárnysegédből és ifj. Horthy Miklósból álló konspiratív módon működő „kiugrási iroda” elsősorban a nyugati hatalmakkal keresett kapcsolatot.

A "három nagy" lényegében már az 1943-as teheráni konferencián eldöntötte, hogy Magyarország szovjet befolyási övezet leszForrás: Wikimedia Commons

A szövetségesek azonban már az előző év novemberében megállapodtak Teheránban, hogy Kelet-Európa, és benne Magyarország a háború után a szovjet érdekszférába kerül. 

Horthy tapogatózásaira határozott válasz érkezett a szövetségesektől; 

a magyar fegyverszünettel kapcsolatos feltételekről egyedül csak a szovjet kormánnyal lehet tárgyalni.

Edmund Veesenmayer nagykövet, teljhatalmú birodalmi megbízott a háttérből szervezte a kiugrási kísérlet megbuktatását, és Szálasi hatalomra juttatásátForrás:Bundesarchiv/ O.Ang.

Horthy a szeptember 8-i koronatanácson (a kormányzóval kibővített minisztertanácsi ülésen) közölte a kormány tagjaival, hogy a súlyos hadi helyzetre figyelemmel, és elkerülendő az ország hadszíntérré válását, fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeményez a szövetséges hatalmakkal. Egyben felkérte azokat a minisztereket, hogy akik nem értenek egyet az elhatározásával, váljanak ki a kabinetből.

A németek kívánságait mindenben szolgalelkűen teljesítő Sztójay Döme (középen) kormányát Horthy 1944. augusztus 28-án mentette felForrás: Wikimedia Commons

A kormány az államfő jelenlétében lemondott, majd ismét (ugyanazokkal a miniszterekkel) újjáalakult. Jellemző, hogy a két legelvakultabb németbarát, és a nácik ügynökének tartott Jurcsek Béla földművelésügyi, illetve Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter ismét tárcát vállaltak az új kabinetben.

Horthy Hitlerrel első klessheimi látogatásán, 1943 áprilisában. A kormányzó az 1944. szeptember 8-ára összehívott koronatanácson a fegyverszüneti tárgyalások azonnali megindításáért szállt síkraForrás: Origo

Ezt követően élénk vita alakult ki Horthy bejelentéséről. 

A németbarát miniszterek ellenezték a tervezett fegyverszünetet, 

de még Lakatos miniszterelnök sem tartotta összeegyeztethetőnek a kiugrást a katonai becsülettel.

Jogászkodás cselekvés helyett

A kormányzó ragaszkodott a leghatározottabban a fegyverszüneti tárgyalások azonnali elkezdéséhez, de ebben még híve, Lakatos Géza sem támogatta teljes mellszélességgel. 

Kicsinyes és a helyzethez nem illő alkotmányjogászkodással telt el a koronatanács legnagyobb része. 

Az azonnali fegyverszünet ellen érvelők – köztük Lakatos is – arra hivatkoztak, hogy ehhez a döntéshez ki kell kérni az Országgyűlés előzetes hozzájárulását.

Lakatos Géza és kormánya alkotmányjogi aggályokat támasztottak Horthy azonnal fegyverszüneti tárgyalásokat sürgető követelésével szembenForrás: Origo

Lakatos Géza „Ahogyan én láttam” című memoárkötetében erről így ír: 

Ami a diplomáciai megoldást illeti, abban a felfogások rendkívül eltértek, éspedig főleg a kormányzóval szemben… 

Midőn megbíztam Vladár igazságügyminisztert a kérdés tanulmányozásával, az ő írásba foglalt véleménye szerint az államfői jog az országgyűlés bevonása nélkül kizárólag ideiglenes fegyverszünetre vonatkozik… olyan fegyverszünetre nem, melynek folytatása békekötés lesz, ennélfogva az egész ország jövendő sorsát érinti.”

A koronatanács Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter utóbb súlyos hibának bizonyult kompromisszumos javaslatát fogadta elForrás: Wikimedia Commons

Ezért Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter javaslatára az a kompromisszumos döntés született, hogy a déli határok megerősítésére öt páncéloshadosztályt kérnek a németektől azzal a kikötéssel, hogy ha záros határidőn belül nem teljesítik a kérést, úgy Magyarország fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeményez.

Hitler semmit sem bízott a véletlenre

Hitler szeptember 12-én, a Führer főhadiszállásán járt Vörös János vezérezredes, vezérkari főnök útján Horthynak kézbesített személyes levelében megígérte a kért segítséget, amelyből természetesen semmi sem lett.

Vörös János vezérezredes, aki 1944 októberében a Honvéd Vezérkar főnöke volt (középen, egyenruhában), kétkulacsos politikát folytatott a kiugrási kísérlet soránForrás: Origo

Az átgondolatlan döntés csak arra volt jó, hogy a kormányzóban már amúgy sem bízó németeket határozott ellenlépésekre sarkallja. A kabinetnek a fegyverszüneti tárgyalásokkal kapcsolatos minden tétova lépéséről Jurcsek és Reményi-Schneller útján azonnal értesültek a németek. 

Ezt felismerve Horthy kiiktatta a kormányt a fegyverszüneti tárgyalások előkészítéséből, 

azt a várbeli „kiugrási iroda” intézte, az operatív teendőket pedig a kormányzó négyszemközt beszélte meg Lakatossal.

Adolf Hitler elhatározta, hogy bármilyen áron megakadályozza Horthy "árulását"Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A tétovázás a németek malmára hajtotta a vizet. 

Adolf Hitler elhatározta, hogy bármi áron megakadályozza a magyarok „árulását”. 

Október elején a németek az illegalitásban bujkáló Szálasit a német követség Úri utcai rezidenciájára vitték „védőőrizetbe” (ti., hogy elkerülje az esetleges letartóztatását), a nyilas vezérkar néhány tagját pedig az SS Hűvösvölgyi úti laktanyájában szállásolták el.

Szálasi Ferenc 1944. október 16-án, a Sándor-palota bejáratánál. A kiugrási kísérlet kudarca után a "végső győzelemben" fanatikusan hívő nyilas vezér vette át a hatalmatForrás: Bundesarchiv/Faupel

Ők, Kovarcz Emil és alvezérei lettek kijelölve a nyilas pártszolgálat mozgósítására, ha eljön a hatalomátvétel napja. Hitler Veesenmayer birodalmi megbízott útján üzente meg a német követségen kuksoló Szálasinak, hogy a birodalmi kormány egyedül őt tekinti felelős tényezőnek Magyarországon.

A moszkvai kapcsolat

Az angolszász szövetségesek legutolsó, a berni magyar nagykövet útján szeptember 22-én továbbított elutasító tartalmú jegyzékének kézhezvétele után  

Horthy elhatározta, hogy a szovjetekhez fordul fegyverszüneti kérelemmel. 

A várbeli „kiugrási irodában” működő titkos rádióadó segítségével felvették a kapcsolatot a szovjet szervekkel.

Horthy Miklós családja körében, a kenderesi kúriában. A kép jobb szélén ifj. Horthy Miklós, a "kiugrási iroda" vezetőjeForrás: Wikimedia Commons

A teljes körű felhatalmazással rendelkező magyar fegyverszüneti delegáció a legnagyobb titokban, és az oroszul jól beszélő Faragho Gábor altábornagynak, a csendőrség felügyelőjének vezetésével, október 8-án érkezett meg Moszkvába. A delegáció tagjait már aznap este fogadata Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter.  

Faragho Gábor altábornagy, a moszkvai fegyverszüneti delegáció vezetőjeForrás: Origo

Azonban a németek sem tétlenkedtek. A magyar fegyverszüneti delegáció Moszkvába érkezésének napján, a titokban Budapestre vezényelt gátlástalan kalandor, Otto Skorzeny SS Obersturmbanführer (alezredes) kommandójának emberei elrabolták a lakása előtt az autójából kiszálló Bakay Szilárd altábornagyot, a budapesti I. hadtest kormányzóhű parancsnokát. Ezzel komoly csapás érte a fővárosban rendelkezésre álló egyetlen, komoly ellenállásra képes magasabb egység bevetésének lehetőségét.

A kommandós vállalkozásairól elhíresült Otto Skorzeny SS Obersturmbannführert (a kép bal oldalán) Hitler azzal a megbízatással küldte Budapestre, hogy szervezze meg az átállási kísérlet katonai megbuktatásátForrás: Bundesarchiv

A kormányzó hívei közül többen azt javasolták, hogy még a fegyverszünet bejelentése előtt Horthy utazzon ki a feltétlenül megbízható, és az átállási tervekbe amolyan „homo regiusként”  beavatott Dálnoki Veres Lajos vezérezredes Kárpátokban állomásozó 1. magyar hadseregéhez. 

Horthy azonban elutasította ezt a több mint észszerű indítványt, 

azzal a megjegyzéssel, hogy a kapitány nem hagyhatja el a süllyedő hajót. Felvetődött a budapesti munkásság felfegyverzése, valamint a fegyverszüneti proklamáció napjára szervezett általános sztrájk gondolata is, azonban ebből sem lett semmi.

Színre lép Skorzeny

Rövid, de intenzív tárgyalások után, október 11-én a Faragho Gábor vezette magyar delegáció a Kremlben aláírta az ideiglenes fegyverszüneti megállapodást. Ebben a magyar fél kötelezettséget vállal a szovjet csapatokkal szembeni ellenségeskedés beszüntetésére, hadat üzen Németországnak, és helyreállítja az 1937-es határokat.

Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos (középen, ülve) a Molotov-Ribbentrop-paktum moszkvai aláírásán. 1944 októberében szovjet részről ő vezette a magyar kormány megbízottjaival folytatott fegyverszüneti tárgyalásokatForrás: Wikimedia Commons

A proklamáció bejelentésére azonban néhány nap haladékot kértek azzal az indokkal, hogy elegendő idő maradjon az átállást biztosító és megbízhatónak tartott katonai alakulatok fővárosba hozatalához. A kéréshez a szovjetek hozzájárultak. Így érkezett el október 15. drámai napja. 

A németek nácibarát magyar vezérkari tisztek útján pontos információval rendelkeztek a Moszkvában tárgyaló fegyverszüneti delegációról, 

illetve a tervezett kiugrás több részletkérdéséről is. Ennek megfelelően tették meg ellenlépéseiket.

Otto Skorzeny a budai Várban, 1944 október 16-ánForrás: Bundesarchiv/Faupel

Otto Skorzeny kapott megbízást a tervezett kormányzói puccs leverésére. Október 15-én reggel a "kiugrási iroda" vezetőjét, ifj. Horthy Miklóst azzal a hamis információval csalták le egy Eskü téri (ma: Március 15. tér) lakásba, hogy ott Tito marsall megbízottja óhajt tárgyalni vele. Tito megbízottja helyett azonban Skorzeny emberei vártak az ifjabb Horthyra.

A hatalomátvételre váró, és a német követségen lapító Szálasi Ferenc annak ellenére hitt a "végső győzelemben", hogy 1944 októberében már Kecskemét alatt álltak az oroszokForrás: Wikimedia Commons

Az őt kísérő testőrökkel lefolyatott rövid tűzpárbaj után ifj. Horthy Miklóst leütötték, és egy szőnyegbe csavarva elrabolták. A délelőtt 10 órára tervezett koronatanács – amelyen Horthy a fegyverszünet megkötéséről kívánta tájékoztatni a kabinetet – emiatt félórával később kezdődött meg.

A vezérkar elszabotálja Horthy hadparancsát

A koronatanácson Horthy bejelentette, hogy fegyverszünetet kért az oroszoktól. Több miniszter aggályoskodására reagálva kijelentette, hogy ez már visszavonhatatlan döntés. A szomszéd szobában várakozó menye, a „fegyverszünet” szó elhangzásakor jelt adott az ott várakozó alkalmazottnak, aki nyomban felhívta a rádiót. 

A proklamációt – a rádió adását megszakítva – háromszor olvasták be, de elmaradt a csapatoknak szóló hadparancs közlése. 

A proklamáció szövegén előző nap Lakatos még változtatott, mert annak hangnemét túl erősnek tartotta.

Német "Királytigris" nehézharckocsi a budai Várban, 1944. október 16-ánForrás: Bundesarchiv

Így a „fegyverszünetet kötöttem” részt a „fegyverszünetet kérek” kitétellel helyettesítette, ami később komoly zavart okozott a katonai vezetésben. A bejelentést az utca embere hatalmas megkönnyebbüléssel, a tervekbe be nem avatott katonai alakulatok parancsnokai pedig zavartan fogadták. Az átállásba beavatott két hadseregparancsnokkal külön kódolt táviratban tudatták volna, hogy hajtsák végre a kormányzói hadparancsot, és nyissák meg a frontot a szovjetek előtt.

1944. október 15-én, vasárnap délutánra már a németek és a nyilasok kezébe kerültek a főváros stratégiai fontosságú pontjai és objektumaiForrás: Bundesarchiv/Faupel

A távirat szövegét a kormányzó katonai irodájának vezetője, Vattay altábornagy, főhadsegéd továbbította a vezérkari főnökségre, ott azonban németbarát vezérkari tisztek elszabotálták a parancs továbbítását. 

Délután kettőkor már a kétkulacsosnak tartott Vörös János vezérezredes, a honvéd vezérkar főnöke csapatoknak szóló parancsát olvasta be a rádió, 

amely szerint a fegyverszünet bejelentése még nem jelenti a harcok beszüntetését.

A nyilasokhoz átállt honvéd alakulat masírozik az egyik budapesti utcánForrás: Bundesarchiv/Faupel

Mindez csak tovább fokozta a kialakult zűrzavart. Nem sokkal ez után Skorzeny csapatai megszállták a rádiót, az ellenállásra kész Aggteleky Béla altábornagyot, a budapesti I. hadtest frissen kinevezett parancsnokát pedig saját tisztjei tartóztatták le. Ugyanerre a sorsra jutott néhány más, esküjét teljesíteni akaró parancsnok is.

Zöld ár és nyilaskeresztes zászlók Budapesten

A németek néhány óra alatt mindenhol kezükbe vették az irányítást. Felvirradt Szálasi nagy napja, német segítséggel mozgósíttatta a nyilasokat. A jól szervezett puccsnak köszönhetően felfegyverzett nyilas pártszolgálatosok lepték el az utcákat, 

és késő délután már Szálasi végső kitartást bömbölő hadparancsát sugározta a rádió. Estére minden összeomlott, a város stratégiai fontosságú pontjait a németek és a Szálasihoz átállt magyar csapatok foglalták el.

A németek segítette puccsal hatalomra jutott Szálasi-kormányForrás: Wikimedia Commons

A várba szorult kormányzó mellett csak a testőrség tartott ki. Október 16-án kora reggel, Otto Skorzeny vezetésével Waffen-SS alakulatok szállták meg a királyi várat. Noha a testőrség fegyveresen ellenállt, a teljesen összeroppant kormányzó, látva az ellenállás értelmetlenségét, tűzszünetet rendelt el.

Edmund Veesenmayer a kormányzói lakosztály fürdőszobájában íratta alá Horthyval a lemondásáról szóló okiratot és Szálasi miniszterelnöki kinevezését. 

Végjáték a fővárosban

Ezzel teljessé vált a kiugrási kísérlet kudarca. Magyarország háborúból történő kiválása több okból sem sikerülhetett. 

Horthy naivan azt hitte, hogy az általa mint legfőbb hadúr által kiadott parancsoknak a honvédség feltétlenül engedelmeskedni fog. 

Nem vette figyelembe, hogy a németbarát tisztikar nagyobb része, és különösen a döntési helyzetben lévő törzstisztek többsége, nem fogja teljesíteni a szemükben árulással felérő átállási parancsot.

Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre, 1919 novemberében. A Horthy-korszak negyed századdal később, 1944 októberében, az elbukott átállási kísérlettel ért végetForrás: Wikimedia Commons

Sem a vezérkarból, sem pedig a kormányból nem távolították el időben a németbarát elemeket. Nem dolgozták ki az átállás hadműveleti tervét, és a még kormányzóhű parancsnokok sem kaptak egyértelmű, világos utasításokat. 

Nem szervezték meg Budapest és a stratégiailag kiemelt objektumok, például a rádió védelmét. 

(Érdemes megjegyezni, hogy a kormányzó iránt lojálisnak vélt, és emiatt Budapestre felrendelt vidéki egységek voltak az elsők, amelyek átálltak Szálasihoz.)

Szálasi eskütétele a korabeli filmhíradó kockáján. A kiugrás elbukásával az ország fél évig tartó súlyos harcok színterévé váltForrás: Wikimedia Commons

Végül nem használták ki azt a lehetőséget sem, hogy a háborúellenes tömegeket bevonják a kiugrási kísérletbe. Október 17-én, délután egykor, a kelenföldi pályaudvaron Horthyt és családtagjait már foglyokként tették fel arra a különvonatra, amely egyenesen a németországi „védőőrizetbe” vitte őket. Ugyanaznap Szálasi Ferenc a csonka országgyűlés előtt letette a hivatali esküt, és megalakította a nyilas kormányt. Ezzel elkezdődött a magyar történelem egyik legsötétebb időszaka.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK