A különböző vallásoktól eltekintve, szigorúan történelmi szempontból tulajdonképpen senki nem tudja biztosan, honnan ered a hétnapos hét, azzal viszont tisztában vagyunk, hogy nem túl hatékony, mégsem találtunk még ki használhatóbbat. Miért nem tudunk és akarunk megszabadulni a hétfőtől vasárnapig tartó körforgástól?

Valójában annak, hogy hét napos hetet számolunk, semmi gyakorlati értelme nincsen. Nagyon ritkán esik egybe a logikailag felépített és kiszámolt hónapok számozásával, és nincs semmi köze az idő mérésére használt 60-as alapú másodperc-, perc- és óraszámításunkhoz. 

A hét felosztásának nincs semmi köze az idő mérésére használt 60-as alapú másodperc-, perc- és óraszámításunkhoz, amiben bőven van logikaForrás: rtve.es

A világ nagy része ezt használja

Vallástól és naptárhasználattól függetlenül a világ nagy része a hétnapos hetet használja. A zsidók, akik holdnaptár szerint élnek, amely 12 vagy 13 hónapból áll, ugyanúgy hétfőtől vasárnapig számolnak, mint a bahái hittel élők, akik a tavaszi napéjegyenlőséget tekintik az év első napjának – igaz, a bahái napok napnyugtakor kezdődnek, de a mágikus hetes szám megmaradt.

Valószínűleg a babilóniaiaktól ered

Az eredetéről igazából nem sok mindent tudunk: az általánosan elfogadott vélekedés jelenleg az, hogy Kr. e. 6. század környékén vagy a babilóniaiak, vagy a zsidók vezették be először – valószínűleg egyébként a mai Irak területén élő babiloni társadalom volt az értelmi szerző, ugyanis az ő mitológiájukban a hetes szám szentként szerepelt.

Szemiramisz függőkertje, Babilon. Valószínűleg a babilóniai mitológiához köthető a hetes szám bevezetéseForrás: Wikipedia

Ez ahhoz köthető, hogy a babilóniaiak hét égitestet ismertek koruknak meglehetősen fejlett asztronómiai eszközeiknek hála: a Jupitert, a Vénuszt, a Szaturnuszt, a Merkúrt, a Marsot, a Napot és a Holdat. A birodalomban ekkor már mérték a hónapok múlását, így valószínűleg gyakorlati oka is volt a hét kifejlesztésének: az átlagban 29 napos hónapot elnegyedelve nagyjából 7 egységes periódust kapunk.  A babilóniai asztronómia egyébként nagyban a holdciklusra épült, a birodalom naptára rendszeresen beiktatott egy közbeékelt napot azért, hogy a hónap utolsó hetét össze tudja egyeztetni az újholddal.

A többiek is átvették

Babilóniában ebben az időszakban elég sok zsidó raboskodott, így történészek feltételezik, hogy ők is innen építették bele a hetet mitológiájukba. A birodalom hatalmasnak és befolyásosnak számított ekkoriban, így hamarosan a görögök, az indiaiak, a kínaiak és a perzsák is átvették a hétnapos hét fogalmát. Persze pontos adataink nincsenek arról, melyik nép volt igazából az első, amely így osztotta fel a hónapokat, de az biztos, hogy az eredeti ötlet ebből az időszakból és a mesésen fejlett Közel-Keletről érkezett.

A rómaiak elhagyták a nyolcast

A rómaiak eleinte nyolcnapos heteket használtak, minden hét utolsó napja egy „vásárnap” volt, amikor a birodalom polgárai megvehették és eladhatták tulajdonaikat, és beraktározhattak élelemből a következő hét napra.

Constantinus megkeresztelkedése, Rafaello festményén. A császár 313-ban kiadott milánói ediktuma után néhány évtized alatt a kereszténységből kizárólagos államvallás lettForrás: Origo

Valamiért azonban a Julián naptár bevezetése után (Kr. e. 45.) a nyolcnapos hét egyre inkább népszerűségét vesztette a hétnapos javára – egy időszakban azonban, bár nehéz elképzelni hogyan, mindkét számítási módszer érvényben volt. A nyolcnapos hetet I. Constantinus törölte el 321-ben véglegesen.

A szovjet naptár

Persze időről időre megpróbálja valaki megváltoztatni ezt az értelmetlen, de megszokott hétnapos mintát – legutóbb például a Szovjetunió tett rá kísérletet, hogy egy hét öt-hat napig tartson.

A szovjet naptár hatnapos hetekkelForrás: Wikimedia Commons

A szovjet naptár 1929 és 1940 között használatban volt, bár ekkor sem törölték el a hivatalos hét napot, de használták a saját kalendáriumukat is. A fő különbség az volt a Gergely-naptár és a szovjet naptár között, hogy utóbbinál a szünnapok nem vasárnapra, hanem a hét előre meghatározott ünnepnapjaira estek. A módszer leginkább azért bukott meg, mert rendszertelen volt – sokszor egy családon belül nem egyszerre kaptak szünnapot a tagok, és bonyolult volt követni, ki mikor maradhat otthon.

A szombati szabadnap új találmány

Újdonságnak számít maga a hétvége fogalma is – nagyrészt minden rendszerben, a világ minden táján heti egy nap pihenés általánosnak számít, a szombat-vasárnap édes kettős szünnapé azonban már kevésbé. Az Egyesült Államokban például csak a 20. század korai szakaszában vezették be a szombati pihenőt, méghozzá a nagy zsidó munkaerővel rendelkező gyáraknál. Az első úttörő egy New England-i gyár volt 1908-ban. Magyarországon a szabad szombatot 1982-ben vezették be, ekkor lett ötnapos a munkahét, 1978-ban még csak kéthetente maradhatott otthon az ember szombaton.

Gyakorlatilag semmi más okunk nincs a hétnapos hétre mint az, hogy nem tudtunk még jobbat kitalálniForrás: AFP/Fayez Nureldine

Még nem találtunk ki jobbat

Bárhogyan csűrjük-csavarjuk azonban, a hétnapos hétre egyáltalán semmi logikai magyarázat nincs azon túl, hogy szükség volt egy rendszerre a napok csokorba gyűjtésére. Az igazán meglepő az, hogy még nem sikerült sokkal gyakorlatiasabb és következetesebb rendszert létrehoznunk – de talán évezredek gyakorlata után már igazán nehéz lenne kinevelni bárkiből is a hétfőtől vasárnapig tartó körforgáshoz ragaszkodást.