Ózonhatás: könnyes búcsú a kenyértől

2015.10.23. 21:39

Azzal már jó esetben mindenki tisztában van, hogy mekkora gondot jelent a Földünket körülvevő ózonpajzs elvékonyodása, és az UV-B sugárzás felerősödéséért felelős ózonlyuk növekedése. A magas ózonkoncentrációt a magas napállás is segíti, így a nyári hőhullámok nem várt következményekhez vezethetnek. 

Szélcsend és nyári forróság, egyenlő ózonszennyezés

A szeptember nem csupán a nyár, hanem a nyári szmogszezon végét is jelenti. Rövidülnek a nappalok és gyengül a napsütés ereje, amivel a talaj közeli ózon a számítások szerint nem fogja meghaladni a hatot a tíz pontos szennyezési indexen. Ez jó hír Európának, mivel a felszín közelében az ózon negatív hatásai kerülnek előtérbe.

Rekordméretű ózonlyuk az Antarktisz fölött 2006-ban. A lila és kék színek jelzik, hol volt a legalacsonyabb az ózon koncentrációjaForrás: NASA

Ilyen többek közt a fémek korróziója, a gumi és műanyag felületek károsítása és nem utolsó sorban a növényzetre gyakorolt negatív hatás.

A három oxigénatomból álló instabil molekula növekedése az élővilágra gyakorolt negatív hatása mellett

a növényeknél számos anomáliához, például növekedési rendellenességekhez, szárelhaláshoz, terméscsökkenéshez vezethet, így veszélyezteti az élelmiszerforrásainkat.

Az ózonlyuk változásai az, Északi-sark felettForrás: NASA Goddard Intézet

Mérések szerint az idei nagy-britanniai nyár a szmog szempontjából három fontosabb időszakra oszlott: a kora júliusi hőhullám Anglia és Wales jelentős részét sújtotta, kora augusztusban délről nyugat felé terjedt, majd egészen a hónap végéig folytatódott egész Skóciát és Angliát érintve.

Ez járult hozzá a magas ózonkoncentráció kialakulásához, melynek alapfeltétele a magas napállás,

amely megfelelő mennyiségű besugárzást biztosít a fotokémiai reakciók lezajlásához.

A globális felmelegedés következménye, hogy egyre hosszabbak a nyári évszakban tapasztalható forró és száraz periódusokForrás: Thinkstock

Ezért emelkedhet meg jelentősen szélcsend esetén, egy-egy derült nyári napon a nagyvárosi és forgalmas környezetben az ózonkoncentráció.

Ráadásul a légáramlatok akár több száz kilométerre is elszállítják az ózondús levegőt,

ahol az ózonbontó anyagok hiánya miatt szintén magas ózonkoncentráció alakulhat ki.

Búcsú a zöld levelektől

A nyáridei szmogban az ózon alapértéken is meghatározó szennyezőanyagnak számít. Ez igen káros lehet az egészségünkre és ugyanilyen romboló hatással van a növényekre is.

Az ózon közvetlenül árt nekik, oxidálja és pusztítja a zöld leveleiket,

a növekedésük magas felszín közeli ózonszint esetén lelassul. A légszennyezés évszázadok óta teszi tönkre a növényvilágot.

Az erdőségeket és a mezőgazdasági ültetvényeket is veszélyeztetheti az ózonszint megnövekedéseForrás: Thinkstock

A Viktoriánus korban közönséges platánfákat ültettek a városközpontokban, mert ezek fák ellenállóak a szén égéséből származó kénnel szemben. Pusztuló erdőkről készült képek az 1980-as években igen jól illusztrálják azt a kárt, melyet az ipari és közlekedésből származó szennyezés okozhat a fákban, sőt ami még fontosabb a földben, melyből kinőnek.

Csökkenő búzamezők

Az ózonnak közvetlenül a termőföldre nincs hatása, helyette azonban rombolja a növények leveleit és megfosztja őket száruktól. Kicsi, sápadt, sárga, krém vagy bronz színű, parányi méretű foltokat okoz, mindezt együttesen. Súlyosan roncsolja a növényi sejteket, miközben levélelhalást, terméshozam csökkenést és anyagcserezavart okoz.

Az ózon erős koncenetrációban roncsolja a növények leveleitForrás: Wikimedia Commons

A Nature magazinban közelmúltban megjelent tanulmány szerint az ózonkoncentráció megnövekedett mértéke miatt az erdők ma már csak korlátozott mértékben tudják betölteni az úgymond „szénraktár” szerepet.

Az alapvető gabonafélék, így a búza terméshozamát is veszélyezteti a jelenségForrás: Thinkstock

A kutatást végző brit kutatócsoport rámutatott, hogy

a magas ózonkoncentráció csökkenti a fotoszintézis arányát,

ami a növények által elnyelt széndioxid mennyiségét jelentősen befolyásolja. Emellett kimondta azt is, hogy a széndioxid és ózon kölcsönhatása minkét gáz koncentrációjának növekedését eredményezi, ezáltal csökkenhet a növények széndioxid felvételi képessége, mert bezáródnak a levelek pórusai.

A növekvő talajközeli ózonszint csökkenő terméshozamot eredményez olyan fontos gabonafélénél is, mint amilyen a búzaForrás: H.Szabó Sándor

A folyamat Európában leginkább az olyan fontos alapanyagok, mint a búza, a krumpli és a cukorrépa terméshozamára lehet hatással. A Leed és York Egyetemek kutatói úgy becsülik, hogy a megnövekedett ózonkoncentráció minimum 3 százalékkal csökkentheti az európai búzamezők méretét.

(Jeki Gabriella összeállítása)