A pompás óceánjáró 1952-es vízre bocsátásakor senki sem sejthette, hogy az Andrea Doria az atlanti személyhajózási katasztrófák történetének utolsó szimbólumaként végzi négy évvel később. Annak ellenére, hogy a trezort 1985-ben kiemelték, mind a mai napig élnek a legendák a cápák által őrzött roncs gyomrában rejtőzködő mesés értékű gyémántokról.

Az utasszállító repülőgépek fokozatos térhódítása ellenére az 1950-es évek elején az óceánjárók még meghatározó szerepet játszottak a transzatlanti forgalomban.

Ekkor siklottak le a hajógyárak sólyáiról azok a minden korábbinál modernebb technikával felszerelt luxusgőzösök,

amelyek a transzatlanti utasforgalom utolsó mohikánjaiként teljesítettek menetrend szerinti szolgálatot a két kontinens között. 

Titkokat rejt még az óceánfenéken nyugvó Andrea Doria roncsaForrás: Wallpaper/Ken Marshall

A genovai székhelyű Italian Line hajózási társaság az Andrea Doria 1952-es vízre bocsátásával azt szerette volna demonstrálni, hogy az egyre jobban terebélyesedő légi forgalom ellenére, a luxuskörülményeket biztosító atlanti hajóutaknak még egyáltalán nem áldozott le.

Pazar luxus két szólamban

Az építtető, az Italian Line a „legpompásabb hajó” megépítésével szerette volna elkápráztatni a világot, és – persze - ezzel kívánt előkelő részesedést biztosítani magának az 1950-es évek elején még jelentősnek tekinthető atlanti utasforgalomban is.

Életkép a luxusóceánjáró, az Andrea Doria fedélzetérőlForrás: Richie Koheler

Ezek voltak az utolsó évek, amikor a hajózási társaságok a sűrűsödő légi járatok ellenére, még meg tudták tölteni utasokkal a menetrend szerint közlekedő óceánjáróikat.

Pár évvel később, a sugárhajtású jetek megjelenésével a transzatlanti hajózási személyforgalom is fokozatosan megszűnt.

Az Andrea Doriát a nagy múltú genovai Ansaldo hajógyárban bocsátották vízre 1952-ben.

Az Andrea Doria a genovai kikötőbenForrás: Histamar

Első útjára 1953. január 14-én futott ki. Az olasz személyhajózási flotta büszkesége igazán szép építésű hajó volt. A 212 méter hosszú, 30 méter széles, karcsú hajótest teljes vízkiszorítása elérte a 30 000 tonnát.

Az Andrea Doria tervezésénél maximálisan figyelembe vették az 1948-as nemzetközi tengerbiztonsági konferencia hajókra vonatkozó biztonsági előírásait.

A beépített 12 vízzáró kamrán kívül a hajót az 1950-es évek elején újdonságnak számító, nagy teljesítményű radarral is felszerelték.

Az Andrea Doria menet közben, valahol az Atlanti-óceánonForrás: Histamar

Az Andrea Doria kiválóan feküdte a vizet, a gőzturbinás hajtás 23 csomós sebesség (kereken 43 km/h) elérését biztosította.

Nem volt üres reklámpropaganda a hajó mindent felülmúló kényelme sem.

(Igaz, hogy ez hatványozottan csak az első és a másodosztályra volt érvényes, de a harmadosztályú utasok elhelyezése is jobb volt az átlagosnál.) A hajón egyszerre 1250-en utazhattak, akikről 580 fős személyzet gondoskodott.

Ezt is elsüllyeszthetetlen hajóként hirdették, mint a Titanicot

A gondtalan utazást többek között három mozi, három úszómedence, valamint számos, éjjel-nappal nyitva tartó bár és üzlet biztosította.

Egy értékes 17. századi festmény az Andrea Doria szalonjából. A hajó híres volt arról, hogy termeit az olasz reneszánsz és barokk leghíresebb mestereinek festményei díszítikForrás: Ideabooks

Az elfoglalt üzletemberek a bő egyhetes atlanti átkelés alatt a Banco di Roma hajón üzemelő fiókjában akár halaszthatatlan banki ügyleteiket is elintézhették.

Az „úszó palotaként” reklámozott hajó más szempontból is rászolgált erre az elnevezésre.

A drága, modern bútorokkal berendezett szalonokban a modernitás kontrasztjaként az itáliai reneszánsz és barokk leghíresebb mestereinek eredeti vásznaiban lehetett gyönyörködni. A festményeket a hajó minden egyes útja alkalmával kicserélték.

A fényűző luxus miatt az Andrea Doria különösen népszerű volt a felső tízezer körébenForrás: Richie Kohler

Az Andrea Doria gyorsan népszerű lett a világhírességek, neves filmcsillagok, üzletemberek és közéleti szereplők körében. A reklámkampányokban a modern biztonsági berendezések miatt 

az Andrea Doriát nemcsak úszó palotaként, hanem az egyik legbiztonságosabb, „elsüllyeszthetetlen” hajóként is propagálták.

A Titanic katasztrófája óta márpedig tudjuk, hogy nincsenek elsüllyeszthetetlen hajók.

Még a harmadosztály kabinjait is elegáns komfort jellemezteForrás: Youtube

Néhányan – elsősorban babonás tengerészek – a hencegő reklámot rossz ómennek vélték. Úgy látszik azonban, hogy az Italian Line marketingesei nem törődtek a négy évtizeddel korábbi, hasonlóan baljóslatú reklámpropagandával.

Pedig ki hisz bennük, ki nem, a tengeri babonákat illik komolyan venni.

Az Andrea Doria 1953. január 14-én történt szolgálatba állása és 1956 júliusa között kereken száz alkalommal tette meg a Genova – New York közötti utat. A százegyedik – egyben utolsó – útjára 1956. július 17-én futott ki a patinás város, Genova kikötőjéből.

Gyönyörű időben futott ki, a végzet várta a túlparton

A hajót, mint annyi más alkalommal, most is a mólón játszó zenekar, színes szerpentinszalagok esője és a rakparton szorongó bámészkodók ovációja búcsúztatta. Senki sem tudhatta, hogy a gyönyörű luxusgőzöst ekkor látta utoljára a genovai kikötő népe.

Az úszómedence az Andrea Doria fedélzeténForrás: Idealbooks

Utolsó atlanti átkelésén 1134-en utaztak az Andrea Doria fedélzetén, 190-en az első, 267-en a másod- és 677-en a harmadosztályon. A hajó kapitányát, Piero Calamit mindenki kitűnően képzett tengerésznek és az Italia Line egyik legtapasztaltabb kapitányának tartotta.

Piero Calami kapitány, az Andrea Doria parancsnokaForrás: Printerest

Ragyogó időben vágtak neki az Atlanti-óceánnak, miután a franciaországi Cannes és a spanyolországi Gibraltár kikötőjében további utasokat vettek a fedélzetre. Nyolcnapos eseménytelen hajózás után 1956. július 25-én az Andrea Doria mindössze egynapi útra volt végcéljától, a New York-i kikötőtől.

Az utolsó útjára kifutó Andrea DoriaForrás: Navie Amatori

A hagyományoknak megfelelően, a kikötés előtti utolsó nap estéjén rendezték meg a kapitányi bankettet az első, illetve a másodosztályon.

Estére kiterjedt ködbe került a 23 csomós sebességgel haladó óceánjáró, Nantucket környékén, nem messze Bostontól.

A Cape Cod feletti vizeken igen gyakori jelenség a felszínen kialakuló sűrű köd, a délről felfelé hömpölygő meleg Golf-áramlás, valamint a sarkvidéki térségből hideg vizet szállító Labrador-áramlat vizeinek keveredése miatt.

A térség Boston és New York kikötőinek közelsége miatt, az Egyesült Államok keleti partvidékének egyben az egyik legforgalmasabb hajózási útvonala is.

Ismeretlen hajó burkolózott az alattomos köd leplébe

Calami kapitányt, aki az utasok tiszteletére adott banketten vett részt, a hídon Curzio Franchini másodtiszt helyettesítette.

Az időközben kialakult sűrű ködről azonnal értesítették a bálteremben tartózkodó kapitányt, akitől a hajó sebességének 1 csomóval történő csökkentésére kaptak utasítást.

Noha ez nem jelentett komoly sebességcsökkentést, de a radar miatt – amely a sűrű ködben is mérföldekre lát előre –, senki sem aggodalmaskodott.

Az Andrea Doria egy korabeli, a hajó postáján árult képeslapon. A sűrű köd ellenére csak 1 csomóval csökkentették az óceánjáró sebességétForrás: Wikimedia Commons

A bankett folytatódott, az utasok gondtalanul pezsgőztek és táncoltak, kitűnő hangulat uralkodott a hajó termeiben. A szolgálatos tiszt 23 óra 43 perckor apró fényes pontot fedezett fel a radar képernyőjén.

A radar által észlelt hajó ekkor még bő 17 tengeri mérföldre (hozzávetőleg 31 kilométeres távolságra) volt az Andrea Doriától.

Az ismeretlen hajó ugyanazon a vonalon haladt, mint az Andrea Doria, csak vele ellentétes irányban.

Az M/S Stockholm a végzetes ütközés után. A sarkvidéki jeges utakra tervezett hajó megerősített szerkezete a hatalmas ütközést is kibírta, és nem süllyedt elForrás: Malcolm Oliver

A radar által jelzett hajó szintén egy utasszállító volt, az Amerikai-Svéd Hajózási Társaság tulajdonában álló M/S Stockholm, amely New Yorkból futott ki aznap reggel, Göteborg irányába. Miután a Stockholm és az Andrea Doria már csak másfél tengeri mérföldre (nagyjából két és fél kilométerre) voltak egymástól, kiderült, hogy a valós helyzetük eltér a radar által mutatott pozíciótól.

Tévedések tragikus sorozata

Az eltérést az ún. polarizáció jelensége okozta. A közvetlenül a vízfelszínt elborító ködben a vízzel telített páracseppek,

a reflexió miatt hamis képet mutatnak a radar képernyőjén az észlelt tárgy valós helyzetéről.

A Stockholm hídján úgy látták, hogy az Andrea Doria éles szögben a kormányfél felőli oldalon (jobbról) közeledik, nagy sebességgel.

A megdőlt és süllyedőben lévő Andrea Doria a Stockholmmal történt ütközés utánForrás: Mirko Metitero

Mindkét hajó hídján csak akkor derült ki, hogy tévesen értékelték egymás irányszögeit, amikor a sűrű ködben feltűntek az óceánjárók helyzetjelző fényei. Nyilvánvalóvá vált, hogy a jelentős sebességcsökkentés sem lesz elegendő az ütközés elkerülésére, csak egy gyors kitérő manőver segíthet. Az Andrea Doria kormányosa azonban ekkor végzetes hibát vétett.

A halálos sebet kapott megdőlt óceánjáróForrás: Moviespic

Ugyanis az általános vészhelyzeti előírásokkal szemben nem az óceánjáró orrát, hanem az oldalát fordította a nagy sebességgel közeledő Stockholm felé. Pedig  kőbe vésett hajózási alapszabály, hogy ütközés veszélye esetén mindig a legkisebb felülettel – a hajó orrával – kell a veszélyforrás felé fordulni.

Hátborzongató fémes csikorgás, csodálatos túlélés

A Stockholm orra az Andrea Doria jobb oldalán, a 46-os, illetve az 56-os kabinok között fúródott a hajótestbe, fémes vérfagyasztó csattanással.

Linda Morgan a csodával határos módon élte túl a kabinba befúródó Stockholm orrának irtózatos ütésétForrás: Summitpost

A Stockholm héjszerkezetet átfúró orra azokat az utasokat – szám szerint 46 embert –, akik ezen a szakaszon éppen a kabinjukban tartózkodtak, azonnal megölte. Csak egyetlen ágyában alvó kislány menekült meg, aki az ütközéskor a Stockholm pontosan az ágya alá benyomuló orrába repült.

A Stockholmot úgy tervezték, hogy az északi vizeken képes legyen jégtáblák között hajózni.

Emiatt erősítették meg a hajó orrát, amely így a szokásosnál sokkal vastagabb és erősebb volt. Az ütközés után a Stockholm hídján azonnal a „Teljes gőzzel hátra!” parancsot küldték a gépháznak, és ezzel a manőverrel sikerült is elszakadniuk az Andrea Doriától. Az ütközés következtében az olasz óceánjáró oldalán rendkívül mély, jóval a vízvonal alá hatoló, ék alakú lék keletkezett.

Korabeli újságcímlap az Andrea Doria katasztrófájárólForrás: Wikimedia Commons

A rettenetes ütközéstől a bálteremben szórakozó utasok mind a padlóra estek, és azonnal kitört a pánik. Az Andrea Doria erősen jobbra dőlt. Noha a Stockholm hajóba fúródó orra csak egy rekeszkamrát tett tönkre, az egyre meredekebb dőlésszög azt jelezte, hogy a lezárt kamrákat is fokozatosan elárasztja a víz.

Titanic-szindróma: elégtelennek bizonyultak a vízzáró rekeszek

Az nem volt kérdéses, hogy az óceánjáró elsüllyed, csak az, hogy mikor. Szerencsére a part viszonylagos közelsége és a sűrű hajóforgalom miatt,

a vészjelzés vétele után mind a partról indított, mind pedig a közelben haladó hajók aránylag gyorsan megérkeztek a katasztrófa helyszínére,

hogy részt vegyenek a mentésben.

A Titanichoz hasonlóan a vízzáró rekeszek sem mentették meg az Andre Doriát a hullámsírba merüléstőlForrás: Mirko Metitero

A mentést jelentősen megnehezítette, hogy az Andrea Doria dőlése miatt sem a hajó jobb oldalán sem pedig a bal oldalán felszerelt mentőcsónakokat nem tudták leengedni. Az utasok csak köteleken tudtak leereszkedni a hajó láthatóvá vált vízvonal alatti oldalán.

A süllyedő óceánjáró az U.S. Coast Guard  (parti őrség) mentőhelikopteréről nézveForrás: U.S. Coast Guard

1956. július 26-án, hajnali öt órakor megkönnyebbülten vették a parti állomások az éterbe sugárzott rádióadást:

Minden túlélőt megmentettünk!” 

Calami kapitány az utolsóként hagyta el a teljesen átfordult, haldokló Andrea Doriát.

A már majdnem teljesen átfordult Andrea DoriaForrás: Navie Amatori

A baleset kivizsgálása nem eredményezett semmilyen értékelhető megállapítást. Hivatalosan az elhibázott kikerülési manőver felelőseit sem nevezték meg soha. A balesettel érintett két hajózási társaság peren kívül megállapodott az utasok kártalanításában, így végül egyik állam hatósága sem érezte magát illetékesnek, hogy a nemzetközi vizeken bekövetkezett balesettel kapcsolatban eljárást indítson.

Cápák vigyázzák a roncs nyugalmát a homályos mélységben

Az oldalára dőlt Andrea Doria roncsa 75-80 méteres mélységben fekszik a finomüledékes óceáni aljzaton.

A nemzetközi vizeken fekvő roncsot búvárok is felkereshetik.

Az Andrea Doria roncsához lemerülni azonban a roncs térségében állandónak tekinthető erős áramlatok, a nagy mélység, a hideg víz és az igen gyakran néhány méteresre lecsökkenő látótávolság miatt a megfelelő képzettséggel (technikai minősítéssel) rendelkező búvárok közül is csak a legtapasztaltabbak számára ajánlható.

Technikai búvárcsapat készül lemerülni az Andrea Doria roncsáhozForrás: Scuba Divers

Az Andrea Doria roncsát – hasonlóan a Cape Cod térségében nyugvó számos másik hajóroncshoz – birtokukba vették a homoki tigriscápák.

A nyári és őszi időszakban esetenként akár 50-60 cápa is összeverődhet a roncs körül.

A roncs mélységében uralkodó kísérteties félhomály és a néhány méteres látótávolság igazán izgalmas kalanddá teszi az Andrea Doria meglátogatását, különös figyelemmel a cápákkal várható testközeli randevúra.

Homoki tigriscápák (Carcharias taurus) az Andrea Doria roncsának belsejébenForrás: Scuba Divers

 Mindenféle mendemonda keringett a hajó trezorjában tárolt több millió dollár értékű kincsekről vagy a hasonlóan értékes iparigyémánt-rakományról.

A roncs az oldalára dőlve fekszik a homályba burkolózó óceáni aljzatonForrás: Deeper Blue

A kincskeresők lelkesedését kissé lelohasztotta, amikor 1985-ben egy profi búvárexpedíció felszínre hozta a nagy széfet, amelyben kincsek helyett csak elmállott papírpénzt találtak. Ennek ellenére még napjainkban is készülnek ambiciózus merülési tervek a remélt kincsek fellelésére.

Technikai búvárok által készített felvétel az egykori étkezőben kiszóródott porcelánokrólForrás: Scuba Divers

Amikor szétfoszlanak a buborékfelhők, és a felszínre emelkedő búvárok sziluettje is eltűnik a tengeri égbolt szürkeségében, ismét megjelennek a cápák, hogy tovább őrizzék az Andrea Doria titkait odalent, a hallgatag mélységben.