Sötét titkok a Barents-tenger fagyos mélységeiben

2015.10.26. 16:08

A Kurszk atom-tengeralattjáró az 1994. decemberi szolgálatba állításkor az orosz haditengerészet legmodernebb és legjobban felszerelt egysége volt. Ezért is fogadta mély megdöbbenés a Kurszk elvesztéséről szóló bejelentést 2000 augusztusában. Az orosz védelmi miniszter és az admiralitás ellentmondó nyilatkozatai, valamint a tragédia lehetséges okairól kiszivárgott, illetve agyonhallgatott információk a hivatalos vizsgálati eredmény ellenére is, hagytak kérdőjeleket a 118 tengerész életét követelő tragédiával kapcsolatosan.

A hanyatló orosz flotta büszkesége

A Szovjetunió 1991-es felbomlása után jelentős leépítések kezdődtek az orosz haditengerészetnél. Az egyre szűkösebb források ellenére is elhatározták – a saját korában élvonalbelinek tekinthető és régebben betervezett – Antyej atom-tengeralattjáró osztály (NATO kódnevén: Oscar) utolsó egysége, a K-141 Kurszk megépítését. 

Az atommeghajtású Kurszk támadó-tengeralattjáró az orosz flotta büszkesége voltForrás: AFP/-

A Kurszk 1,5 milliárd dollárt felemésztő megépítésénél mind a támadó kapacitás, mind pedig 

az aktív, illetve passzív védelem és biztonsági megoldások területén a legkorszerűbb technikai megoldásokat alkalmazták. 

A háromszintes, 154 méter hosszú, 18,2 méter széles és 16 400 tonna teljes vízkiszorítású tengeralattjáró monstrum meghajtását és energia ellátását két OK-650 M típusú – különösen biztonságosnak tartott –, ún. lassúvizes atomreaktor biztosította. A turbinák akár 33 csomós (59 km/órás) sebességre is felgyorsíthatták a víz alatt lopakodó tengeralattjárót. 

A  Kurszk a Földközi-tengeren sikeresen belopózott a 6. amerikai flotta egységei közé, és lehallgatta a hadihajók kommunikációjátForrás: AFP/-

A Kurszk dupla héjszerkezettel épült, emiatt gyakorlatilag elsüllyeszthetetlennek tartották. (Érdekes módon az ”elsüllyeszthetetlenként” propagált hajókat mindig utoléri valami tragédia, lásd például a Titanic vagy az Andrea Doria történetét.) A Kurszk fedélzetén 112 fős legénység teljesített szolgálatot. 

A Kurszk felszíni menetben, a Kola-félsziget körüli vizekenForrás: Wikimedia Commons

A tengeralattjáró rövid pályafutása alatt több küldetést is teljesített a világ tengerein. 

Egyik legeredményesebb bevetése a Földközi-tengeren történt, 

ahol belopakodott a gyakorlatozó amerikai 6. flotta egységei közé, és sikerült lehallgatnia a U.S. Navy hadihajóinak bizalmas rádióforgalmazását.  

Tengeralattjárón sohasem volt életbiztosítás a szolgálat 

A hajózás emberemlékezet óta veszélyes üzemnek számít, és ez hatványozottan igaz a tengeralattjárókra. 

A felszíni hajókat ért balesetekben mindig akad valamilyen menekülési lehetőség. 

Ha sikerül elhagyni a süllyedő hajót, a vízfelszínen hánykolódó hajótörötteknek is sokkal jobbak a menekülési esélyeik, mint a mélyben balesetet szenvedett tengeralattjáró legénységének. 

Máig titok, hogy mi történhetett  pontosan a USS Scorpion atom-tengeralattjáróval, amely 1968 május 22-én tűnt el az Azori-szigetek térségébenForrás: Wikimedia Commons

Ha egy tengeralattjáró műszaki meghibásodás miatt 

vagy bármilyen más okból elveszíti felemelkedési képességét, az a teljes személyzet halálos ítéletével egyenértékű. 

Ez alól még napjaink szupertechnikával felszerelt atom-tengeralattjárói sem jelentenek kivételt.

A Mariana-árokban elsőként lemerült Trieste-II batiszkáf felvétele a 3000 méter mély hullámsírban fekvő USS Scorpion roncsáról. Máig nem tudni pontosan, mi okozta a 99 fős személyzet halálával járó balesetetForrás: Wikimedia Commons

Azt sem tudhatjuk pontosan, hogy az elmúlt öt évtizedben ténylegesen hány atom-tengeralattjárót ért katasztrófa az óceánokon. A legtöbb atommeghajtású tengeralattjárót rendszerben tartó két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország ugyanis egyaránt igen „diszkréten” kezeli az ezzel kapcsolatos információkat. 

Az első, hivatalosan is beismert atomtengeralattjáró-baleset a USS Thresher katasztrófája volt. A hajó 1963. április 10-én süllyedt el, 129 embert rántva magával a hullámsírbaForrás: Wikimedia Commons

Az első ismertté vált atomtengeralattjáró-baleset a USS Thresher tragédiája volt. 

A hajóval 1963. április 10-én szakadt meg az összeköttetés, 

amikor – előzetes vészjelzés nélkül – nyoma veszett az Atlanti-óceánon. Annak ellenére, hogy évtizedekkel később Robert D. Ballard több ezer méteres mélységben megtalálta a USS Thresher roncsát, mind a mai napig nem tudni, mi okozta a tengeralattjáró végzetét. 

Amit már a szovjetek sem titkoltak el: a Komszomolec atom-tengeralattjáró 1989-es katasztrófája. A tengeralattjáró roncsa – a Kurszkéhoz hasonlóan – a Barents-tengerben található, mintegy 1600 méteres mélységbenForrás: Wikimedia Commons

Ugyancsak rejtély az Azori-szigetek térségében 1968-ban eltűnt USS Scorpion, illetve az 1989-ben odaveszett szovjet Komszomolec atom-tengeralattjárók sorsa is. 

Új idők új szele: a Varsói Szerződés korát idéző hadgyakorlat a Barents-tengeren

2000 augusztusában az orosz haditengerészet a Szovjetunió megszűnése óta a legnagyobb hadgyakorlatára készült. Az éleslövészettel egybekötött gyakorlaton az Északi Flotta 17 hajóegysége, 

köztük a szupermodern Nagy Péter rakétás csatacirkáló, valamint négy tengeralattjáró vett részt. 

A hadgyakorlaton a Kurszk azt a feladatot kapta, hogy „ellenséges” tengeralattjárót szimulálva –természetesen hatástalanított – torpedóival támadja meg a flottakötelék zászlóshajóját, a Nagy Péter csatacirkálót.

Az ugyancsak atommeghajtású, és a Kirov-osztályba tartozó Nagy Péter rakétás csatacirkáló az Orosz Északi Flotta zászlóshajójaForrás: Wikimedia Commons

Az orosz admiralitás a nemzetközi szokásoknak megfelelően előre bejelentette a gyakorlat idejét és körzetét, hogy a kereskedelmi hajó- és repülőjáratok kellő időben elkerülhessék a Barents-tenger veszélyessé váló műveleti vizeit. 2000. augusztus 12-én a bergeni haditengerészeti támaszpont (Norvégia) lehallgató központjában, közép-európai idő szerint reggel 8 óra 30 perckor két egymást követő erős víz alatti robbanás akusztikus zörejét észlelték.

A bergeni lehallgatóállomás műszere által rögzített szeizmikus lökéshullámok, amelyeket a Kurszkon történt két robbanás okozottForrás: Wkimedia Commons

A második – jóval nagyobb – robbanás által keltett szeizmikus lökéshullámok egy, a Richter-skála szerinti 3,5-es fokozatú földlökés erejének feleltek meg. A mérések szerint a lökéshullámok a Barents-tengeren, az orosz haditengerészet által lezárt műveleti területen keletkeztek.

Nem fújták le azonnal a hadgyakorlatot

A gyakorlaton részt vevő orosz hajóegységek nem nagyon törődtek a robbanások hangjával, mivel a detonációt – utólagos információ szerint – a víz alatti éleslövészettel hozták összefüggésbe. A flottaparancsnokságnak csak majd’ egy nappal később, augusztus 13-án vasárnap hajnalban tűnt fel, hogy a Kurszk nem ad életjelt magáról. A gyakorlatot azonban nem fújták le, csak az eltűnt tengeralattjáró keresésére adtak utasítást. 

A Kurszk utolsó személyzetéről készült fotó egy kikötői ünnepségenForrás: AFP/-

A keresésben részt vett hadihajók szonár segítségével gyorsan megtalálták a Kurszkot. Ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy a 108 méteres mélységben mozdulatlanul heverő tengeralattjárót súlyos baleset érte. 

Két nappal később jelent meg az első hivatalos kommüniké a Kurszkkal kapcsolatos „kisebb problémáról”. 

A mentéssel kíséretező hadihajók eközben a Kurszk egyetlen épen maradt búvónyílására próbáltak hermetizált menekülőjáratot rögzíteni. 

A szeszélyes időjárásáról hírhedt Barents-tenger. A robbanás után a Kurszk 108 méter mélyre süllyedve landolt a tengerfenékenForrás: Wikimedia Commons

A 90-es évek állandó elvonásai, az elhanyagolt karbantartás és az amortizálódott technika most azonban megbosszulta magát. 

A mentőfolyosó hibás szigetelése miatt nem sikerült a rögzítéshez szükséges vákuumot létrehozni. 

Ennek ellenére a flottaparancsnokság közleménye – négy nappal a tragédia után –, még azt állította, hogy a legénység tagjai életben vannak, semmi bajuk sincs, és igen kedvezőek a kilátásaik. 

Megbukik a szovjet időket idéző elhallgatási hadművelet

Az amerikai, a brit és a norvég haditengerészet már a robbanás utáni napon felajánlotta segítségét. Az orosz haditengerészet először elhárította az ajánlkozást, mondván, hogy saját maguk is képesek a probléma megoldására. Augusztus 16-án azonban informálisan jelezték, hogy elfogadnák a segítséget.  

A Kurszk mentésére felvonult haditengerészeti egység a baleset utáni napokbanForrás: AFP/-

A norvég és brit személyzetből álló mentőhajó speciálisan képzett búvárai először augusztus 19-én merültek le a Kurszkhoz. 

Megállapították, hogy a tengeralattjáró tatrészén lévő 9. rekesz mentőnyílását teljesen elárasztotta a víz, 

így kizárt, hogy lennének túlélők. A tragédiát nem lehetett titokban tartani, a Kurszk balesete nyilvánosságra került. A közvéleményt nem csak a személyzet, hanem az atomreaktorok sorsa is aggasztotta. 

Igor Szergejev orosz védelmi miniszter első reagálásában arról beszélt, hogy a Kurszk egy idegen tengeralattjáróval ütközöttForrás: Wikimedia Commons

A reaktorok szivárgása esetén a tengervízbe jutó radioaktív anyag súlyos veszélyt jelenthetett volna a környező arktikus vizek élővilágára. 

Az orosz védelmi miniszter, Igor Szergejev első nyilatkozataiban kizárta a műszaki meghibásodást, 

és arra célzott, hogy a Kurszk egy, a hadgyakorlat körzetében tartózkodó idegen nemzetiségű tengeralattjáróval ütközött össze. 

Víz alatti robotkamerával készített felvétel a súlyosan sérült tengeralattjárórólForrás: kotak.co.uk

Az Egyesült Államok első reakcióként erélyesen visszautasította ezt a feltételezést. 

A brit–norvég kutatócsoport a távirányítású víz alatti robotkamerák felvételei, illetve technikai búvárai észlelése alapján megállapította, hogy a Kurszk orrában ismeretlen eredetű hatalmas detonáció történt. 

A hivatalos verzió szerint torpedórobbanás okozta a Kurszk vesztét

2001 szeptemberében az orosz kormány megbízta a holland Smit International és Mammoet hajómentő cégeket a Kurszk roncsának kiemelésével. Hosszas és bonyolult művelettel végül a tengeralattjáró törzsének kb. kétharmadát tudták kiemelni. A Mammoet vállalat speciális Giant-4 uszályával a roncsot az Orosz Haditengerészet roszljakovói bázisára vontatták.

A Kurszk roncsának kiemelésében közreműködő speciális darus hajó, a holland Mammoet cég tulajdonában álló Giant 4 Murmanszk kikötőjébenForrás: AFP

A roncs átvizsgálása szigorúan titkos körülmények között történt. A kizárólag orosz szakértőkből álló vizsgálóbizottság 2002 júniusára készítette el közel 2000 oldalas jelentését. A jelentés szerint a tengeralattjárót elpusztító robbanás két okra volt visszavezethető. Az 1998-ban bevezetett, folyékony (hidrogén-peroxid) hajtóanyagú torpedókból szigetelési probléma miatt – a torpedók betöltése után –, hajtóanyag szivárgott a torpedóvetőcsőbe. A hidrogén-peroxid reakcióba lépett a vetőcső falát alkotó sárga-, illetve vörösréz-ötvözettel, ami kémiai robbanást okozott.

A Brit Királyi Haditengerészet állományában szolgáló LR5 mélytengeri kutatóegység, amely részt vett a Kurszk mentésébenForrás: SUBLANT/Joc David Fliesen, Usn

Valószínű, hogy az első detonáció robbantotta be a 2. rekesz torpedókamrájában tárolt hét másik torpedót, a második robbanás ezért volt sokkal erősebb. A roncsban 115 holttestet találtak. Dimitrij Kolesznyikov másodkapitány ruházatából előkerült egy feljegyzés is, amely a túlélők utolsó óráit rögzíti. E feljegyzés szerint 23 tengerész élte túl a robbanást. Valamennyien leghátul, a 9. rekeszben gyülekeztek.

Víz alatti felvétel a 108 méteres mélységben az aljzaton ülő, súlyosan sérült tengeralattjárórólForrás: Stranger Military

A robbanás után leállították a reaktorokat, amelyek nem sérültek meg. A reaktorok leállításával azonban megszűnt a vészvilágítás és a tartalék berendezések üzemeltetési lehetősége is.

Kolesznyikov másodkapitány noteszlapra lejegyzett megrendítő utolsó üzenete. Kolesznyikov többedmagával túlélte a robbanást, és a roncs fogságában rekedtForrás: Wikimedia Commons

Kolesznyikov másodkapitány ilyen körülmények között jegyezte le kivételes bátorságról és higgadtságról tanúbizonyságot tévő sorait: 

Sötét van itt az íráshoz, de megpróbálom vakon. Úgy tűnik, nincs esélyünk, talán 10-20%. 

– Reméljük, legalább ezt elolvassa valaki. Itt a lista a más rekeszekből idegyűlt legénységről, akik most itt vannak a kilencesben, és megpróbálnak kijutni. Üdvözlet mindenkinek, nem kell kétségbeesni. Kolesznyikov” 

A víz feltartóztathatatlanul emelkedett a rekeszben. 

A túlélők azt remélték, hogy még időben megérkezik a segítség. 

Amerikai tagadásból született kényszerű beismerés

A hivatalos vizsgálati eredmény ellenére is több, máig tisztázatlan momentum árnyékolja be a Kurszk tragédiáját. Az első sajtótájékoztatón még maga a védelmi miniszter, Igor Szergejev tett említést egy idegen tengeralattjáróval történt ütközésről – mint a tragédia egyik lehetséges okáról.

A USS Memphis szerepe máig tisztázatlanForrás: Wikimedia Commons

Noha az amerikai hivatalos körök eleinte határozottan cáfolták, hogy az Egyesült Államok Haditengerészetének (U.S. Navy) bármely egysége a helyszín közelében tartózkodott volna, később mégis kénytelenek voltak elismerni, hogy két Los Angeles osztályú atom-tengeralattjárójuk, a USS Memphis és a USS Toledo, titkos felderítést végzett a térségben. 

A baleset után a bergeni haditengerészeti bázisra befutott USS Toledo nukleáris tengeralattjárót mindentől hermetikusan elzárták. A szerepe még inkább tisztázatlan, mint a USS MemphiséForrás: Wikimedia Commons

Ami még inkább érdekes, hogy a USS Toledo a robbanást követő napon befutott a norvégiai Bergen hadikikötőjébe. 

A dokkot, ahol kikötött, amerikai biztonsági erők hermetikusan lezárták, 

és egyenesen az USA-ból érkezett speciális műszaki egység fogott hozzá a Toledo javításához. Hogy mi történt a tengeralattjáróval, azt mind a mai napig sűrű homály fedi. Egy később az interneten rövid ideig keringő hír szerint rádióamatőrök elfogtak egy kódolt diplomáciai rádióüzenetet, amely azt tartalmazta, hogy a Toledónak köze lehetett a Kurszk katasztrófájához. 

Valósághű grafika a Barents-tenger mélyén heverő KurszkrólForrás: Stricken Kursk

E feltevés szerint a Kurszk manővereit és 

az általa kilőtt torpedót az amerikai tengeralattjáró parancsnoka a hajója elleni támadásnak vélte, és tűzparancsot adott. 

Ugyancsak elgondolkodtató, hogy amikor a Kremlbe még be sem futott a Kurszkot ért balesetről szóló információ, William S. Cohen amerikai védelmi miniszter már tudta, hogy az orosz atom-tengeralattjáró elsüllyedt. 

William Cohen amerikai védelmi miniszter (középen, egy feljegyzéssel a kezében) már azt megelőzően tudta, hogy a Kurszk elsüllyedt, még mielőtt a Kreml értesült volna a balesetrőlForrás: Wikimedia Commons

Az is további érdekes momentum, hogy az Egyesült Államok kormánya még 2000-ben nagy hirtelen elengedett egy, a zűravaros jelcini időkben keletkezett 1 milliárd dolláros orosz adósságot, majd (az akkor még) pénzügyi nehézségekkel küszködő 

Oroszország váratlanul több igen kedvező kölcsönt kapott olyan pénzügyi szervezetektől, 

amelyekben az Egyesült Államok kormányának meghatározó befolyása van. 

Világháborús akna mellett muszlim öngyilkos merénylőről is tudni véltek egyesek 

Az orosz illetékesek ellentmondásos nyilatkozatai sem segítettek a Kurszk tragédiáját illető tisztánlátásban. Vlagyimir Kurojedov flottatengernagy, az orosz tengerészeti erők főparancsnoka szerint nem egy saját torpedó robbanása, hanem „idegen tárgy” okozta a Kurszk pusztulását. 

A Kurszk kiemelt törzsdarabjának belsejeForrás: Stranger Military

Ilija Klebanov, az Orosz Föderáció miniszterelnök-helyettese, egyben a Kurszk elsüllyedése után két nappal, augusztus 14-én felállított vizsgálóbizottság elnöke azt szellőztette meg, hogy 

a Kurszk egy méga második világháború idején rögzített érintőaknát súrolt, 

és ez okozta az egység vesztét. Néhány vezető európai hírlap, köztük a Sunday Times, a Der Spiegel és a Berliner Zeitung a tragédia után néhány nappal – lehallgatott orosz titkosszolgálati forrásokra hivatkozva – azt állította, hogy a Kurszk „baráti tűz”, a Nagy Péter csatacirkálóról kilőtt rakéta áldozata lett. 

A Kurszk kiemelt roncsa a murmanszki hadikikötőbenForrás: Wikimedia Commons

Utóbbi lehetőségével kapcsolatosan a szakértők azt hangoztatták, hogy a jelcini évek alatt 

a szétesés állapotába került flotta több mint egy évtizede nem vett részt akkora hadgyakorlaton, mint amit 2000 augusztusában szerveztek, 

és a súlyos technikai-vezetési hiányosságok akár valószínűvé is tehetnek egy ennyire súlyos hibát.  

A Kurszk katasztrófájának áldozatul esett haditengerészek hozzátartozóiForrás: rt.com

Egy másik, dagesztáni csecsen szakadár szervezetekhez kötődő híresztelés szerint a robbanást öngyilkos muszlim merénylő okozta. Tény, hogy a Kurszk haditengerészei között volt két csecsen származású muszlim matróz, a dagesztáni  származású Rasid Zubailudin és Mahmed Gadzsiev, 

de az „öngyilkos merénylő” teóriáját ezen kívül semmi más sem támasztja alá. 

További érdekesség, hogy a Kurszk fedélzetén többen tartózkodtak, mint a szolgálatban álló személyzet létszáma. 115 név ismert, de a három soha elő nem került holttest gazdájáról azóta sem tudunk semmit. 

A Kurszk emlékmű MoszkvábanForrás: AFP/Maxim Marmur

A tengeralattjáró legtöbb kérdésre választ adható része, a torpedókamrákat és a vetőcsöveket tartalmazó orrszekció nem lett kiemelve, az mind a mai napig a Barents-tenger sötét és hideg mélységeiben őrzi a Kurszk feltáratlan titkait. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK