A század végére a Perzsa-öböl partjának számos régiója válik élhetetlenné az ember számára, hangsúlyozzák a legújabb, nagyfelbontású klímamodellek.

A Közel-Kelet bizonyos térségeit, köztük a Perzsa-öböl egyes államait olyan hőhullámok fogják elérni a század végére, amelyek még az egészséges, fiatal szervezetre is életveszélyesen fognak hatni. A Nature Climate Change című lapban megjelent tanulmány számítógépes klímamodellekkel vizsgálta, milyen hatásai lesznek az öböl államaira, ha az eddigi ütemben folytatódik az üvegházhatású gázok kibocsátása.

A szervezet nem bír el mindent

A klímaváltozás miatt olyan hőmérséklet-emelkedés lép fel, ami elviselhetetlenné válik a Perzsa-öböl számos régiójában. Ha a tikkasztó meleg önmagában nem lenne eléggé probléma, az öböl partjai mentén tapasztalható magas relatív páratartalom csak tovább fokozza a veszélyeket, halálossá téve a megváltozott környezeti viszonyokat. 

Dubaj is a veszélyeztetett régióban találhatóForrás: Wikimedia Commons

Az emberi szervezet jól alkalmazkodik a szélsőségekhez, a magas hőmérséklet és a nedvesség ilyenfajta kombinációját azonban képtelen elviselni. A toleranciáról jó képet kaphatunk, ha az úgynevezett nedves hőmérsékletet vizsgáljuk. Ezt a következőképpen mérjük: a hőmérő érzékelőjét nedves ronggyal burkoljuk. Erről a víz annál erősebben párolog, minél kisebb a levegő nedvességtartalma. A párolgás hőt von el az érzékelőről, így minél intenzívebb a párolgás, a nedves hőmérséklet annál alacsonyabb. 

A nedves hőmérséklet jellemzően alacsonyabb a „száraz” (vagyis a normálisan mért) hőmérsékletnél, azonban minél páradúsabb a levegő, a különbség annál kisebb közöttük. Ha a nedves hőmérséklet meghaladja a 35 °C-ot, a test nem lesz képes izzadni, ezáltal pedig hőt sem fog tudni leadni, a szervezet hőháztartása felborul. 

Mindennapossá lesz az elviselhetetlen forróság

Jelen pillanatban a nedves hőmérséklet világszerte ritkán haladja meg a 31 °C-ot, ez azonban változni fog a jövőben: már idén júliusban többször elérte a 34,5 °C-ot a Perzsa-öbölben. Jelenleg ilyen szélsőséges viszonyok nagyjából 20 naponta fordulnak elő a nyári időszakban, a század végére azonban minden nyári napot ilyen extremitások fognak jellemezni,  áll a kutatásban. Leginkább azok lesznek életveszélyben, akik tartósan a szabadban tartózkodnak. 

A gazdagabb államok várhatóan valamilyen módon alkalmazkodni fognak majd a megváltozott körülményekhez, de az olyan szegényebb régiók, mint Jemen, védtelenek maradnak a káros hatásokkal szemben.