Titkos kórház Budapest alatt

2015.11.03. 12:13

Egy kilométer hosszú, a budai Vár alatt rejlik, a harmincas években még csak egy vízvezeték látta el, amely az 1944-es ostrom első heteiben ráadásul fel is robbant. 1956-ban pár napra újjáéledt, hogy aztán a hatvanas évekre atombiztossá tegyék, és 2002-ig titkosítsák. A budai Sziklakórházban ma már látványos múzeum működik – a HáziPatika összeállítása a kórház kalandos történetét foglalja össze.

"LOSK 0101/1" – ez volt a kódszáma annak a föld alatti kórháznak, amelyet a budapesti városvezetés a harmincas-negyvenes években épített ki, és amelyet megnyitásakor Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórháznak neveztek el. 

A kórház gépházaForrás: Flickr / kicsikrumpli

A barlangok és pincék összekötésével, megerősítésével kialakított létesítmény kulcsszerepet játszott a budai lakosság és a sebesült katonák ellátásában a második világháborús várostrom idején. A föld alatt egy kilométer hosszan tekergő egészségügyi bázis Budapest XX. századi történetének legtragikusabb pillanataiban állt ugyanis a rászorultak, elsősorban a harcokban megsebesültek rendelkezésére. De 1956-ban pár napra újra megnyílt a létesítmény, és a sebesültek ápolásán kívül itt segítettek világra hat kisfiút és egy kislányt is.  A Sziklakórházat ma már nem használják egészségügyi létesítményként, elsősorban turisták kíváncsiak a budai Várhegy barlangjaiba vájt, betonnal megerősített építményre. 

A hidegháborúban titkos maradt

A későbbi titkosítás a hidegháború terméke volt, így a hetvenes-nyolcvanas években az itt járóknak fogalma sem lehetett arról, hogy a budai Vár Krisztinavárosra néző falának oldalában, a Mátyás-templom és a Szentháromság tér felé felvezető lépcsőtől néhány lépésnyire egy kórház rejlik. Ez az intézmény akkor szigorúan titkosnak minősült, minthogy 1958–1962 között atombiztossá alakították át. 

Leselejtezett mentőautó a sziklakórház bejáratánálFotó: Kismartoni András - Origo

A hatvanas évektől több évtizeden át, amikor nukleáris háborúra készültek, itt gyakorlatoztak a János-kórház – amelyhez a sziklakórház a fennállása alatt mindvégig tartozott – speciálisan kiképzett osztályának munkatársai. A feladatuk az lett volna, hogy a budapesti túlélőket ellássák egy atomcsapás után.

Nukleáris támadásra készültek

A feltételezett nukleáris támadás után 20 perccel az orvosoknak be kellett volna zárkózniuk a Sziklakórházba, és csak 72 órával később nyithatták volna meg a kapukat. A túlélők csak ekkor léphettek volna a létesítmény területére, amely három hétre elegendő tartalékokkal rendelkezett. A kintről érkezőket sugármentesítették volna:  levágták volna a hajukat, leborotválták, egy speciális, úgynevezett mentesítő folyadékkal mosták volna át őket, majd lemosdatták volna őket a nekik fenntartott zuhanyzókban, és csak ezután kezdték volna meg az ápolásukat. 

Így festett a kórház az ostrom alattForrás: Wikimedia Commons

A világháborús ostrom hangulatát idézi

A ma már múzeumként működő intézményben egyetlen bejárás alatt többféle kiállítás "zúdul a nyakunkba": a műszerek fejlődésének történetét az idelátogató orvostanhallgatók követhetik nyomon, a nagyközönség pedig arról kaphat hiteles képet, miként nézhetett ki a kórház a második világháborús ostrom alatt.  A mentéstörténet modernebb korszakait bemutatva egy helikoptert is kiállítottak a föld alatt. A Mi-2-es szovjet gépet apró darabokra szedték, hogy bejuttathassák a föld alatti járatokba, és aztán aprólékos munkával újra összeszereljék. 

Az egyik kórterem berendezveForrás: Wikimedia Commons

De látható itt második világháborús légoltalmi riasztóközpont, telefonközpont és egy rekonstruált német harcálláspont is, ahonnan a budai Várat védő német és magyar csapatokat irányították. A kiállítás legújabb részében egy magyar katonai alakulat afganisztáni mentőakcióját is bemutatják a rendezők: azt idézik fel, amikor a magyar katonák amerikai társaikat mentették ki egy rendkívül veszélyes helyzetből. 

A teljes cikket a HáziPatika weboldalán olvashatják el! 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK