A világ egyik legértékesebb selymét, az asszami vagy muga selymet, a legritkább vadon élő selyemlepke hernyója, a muga selyemhernyó adja. Ez az állat azonban nagyon érzékeny a bakteriális fertőzésekre, amelyek kihalással fenyegetik. Brit kutatók most a baktériumokat támadó fágok bevetésével próbálják megmenteni az értékes rovart a pusztulástól.

A világ selyemtermelésének nagy részét a tenyésztett selyemlepke (Bombyx mori) hernyójának gubójából (kokonjából) állítják elő. Akad azonban több vadon élő selyemlepke is, amelynek gubóját begyűjtik a lepke kikelése után, és úgynevezett vadselymet készítenek belőlük.

Vadselyem

A vadselymek rendszerint jóval értékesebbek, mint a tenyésztett selyem. Közülük is kiemelkedően értékes az aranyszínű asszami vagy muga selyem. Ezt a selymet az indiai Asszam tartományban őshonos muga selyemhernyó (Antheraea assamensis) kokonjából állítják elő.

Muga selyemhernyóForrás: Wikimedia Commons

A selymhernyók azonban nagyon érzékenyek a bakteriális fertőzésekre, amelyek akár a kipusztulásukhoz is vezethetnek. Ezt próbálják megakadályozni a brit Leicesteri Egyetem munkatársai. Egy olyan fágterápiát (a fágok a baktériumokat pusztító vírusok) fejlesztettek ki, amely megvédi a muga hernyókat a betegségtől.

Hernyókat pusztító baktériumok

Az aranyszínű muga selyemfonál előállítása – amely a világ egyik legritkább és legértékesebb selyme – Asszam tartomány hagyományának és kultúrájának szerves része. Az utóbbi néhány évben azonban csökkenőben van a selyemtermés, mivel egyre elterjedtebb egy a hernyókat pusztító bakteriális betegség (úgynevezett flacherie), amelyet a hernyók a fertőzött levelek fogyasztásával kapnak meg.

Háziipari selyemszövés AsszambanForrás: Robert Harding/Annie Owen

Azért, hogy megmentse Asszam selyemiparát, Mahananda Chutia asszami kutató csatlakozott Martha Clokie professzorhoz a Leicesteri Egyetemen, hogy közösen meghatározzák a betegség kezelésére alkalmas bakteriofágokat, valamint azt, hogyan és mikor jutassák ki ezeket a hernyókhoz.

Baktériumokat pusztító fágok

A kísérletek folyamán találtak olyan fágokat, amelyek alkalmasak a muga hernyókat támadó baktériumok elpusztítására. Bár antibiotikumokat is vizsgáltak, a fágterápia sokkal hatékonyabbnak tűnik.

A dolog neheze, hogy miként jutassák be a fágokat a hernyókba. A kísérletekben eleinte beinjektálták ezeket, majd sikerült olyan módszert kidolgozni, hogy a hernyók szájon át vegyék be a fágkészítményt. 

Mahananda Chutia a laborbanForrás: University of Leicester

Az ideális egy olyan módszer kifejlesztése lenne, amelyben a vírusokat azokra a levelekre lehetne permetezni, amelyeket a hernyók fogyasztanak. Így a fágok bejutnának a hernyó szervezetébe és megvédenék őket a bakteriális betegségektől.