Kőzetbolygó kering egy különös égitest körül

2015.11.17. 12:25

Egy Vénuszhoz hasonló távoli kőzetbolygót fedeztek fel egy barna törpe körül. Hasonló megfigyelésre a csillagászok szerint korábban nem volt példa.

A csillagászok igen furcsa objektumokat szúrtak ki tőlünk 1600 fényévre. A rendszer két barna törpét tartalmaz – vagyis olyan égitesteket, amelyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak. Az egyikük körül egy olyan objektum kering, aminek tömege a Föld tömegének hetven százaléka, így kőzetbolygóról lehet szó.

Az objektumokat úgy vették észre, hogy egy még távolibb csillag pislákolását követték nyomon. A fény időnként erősebben ragyogott, ami arra vezethető vissza, hogy a barna törpék gravitációs hatása felerősítette a csillag tündöklését.

A fényességváltozás mértékéből és időzítéséből lehetett következtetni az objektumok nagyságára, elrendeződésére és távolságára. A leginkább a Vénuszhoz hasonlítható bolygó 50 millió kilométerre kering a barna törpétől, és 400 nap alatt kerüli meg azt.

Egy barna törpe illusztrációjaForrás: NASA

Hasonló mechanizmusok

Az asztronómusok úgy gondolják, a rendszer vagy egy bolygó-hold páros felnagyított mása, vagy egy csillag és a körülötte keringő bolygó kicsinyített verziója. Ez az első alkalom, hogy kőzetbolygót figyeltek meg barna törpe körül. 

Erről tanúskodnak az arányok is. A barna törpe és a bolygó tömegaránya közel megegyezik a Nap és az Uránusz, valamint a Jupiter és Callisto (a gázóriás második legnagyobb holdja) tömegarányával. Emiatt a kutatók úgy vélik, ugyanaz a mechanizmus formálhatta az Uránuszt, a Callistót és az új planétát.

A bolygók és a holdak úgynevezett akkréciós korongból jönnek létre – egy korongszerű struktúrából, ami főként gázból és porból tevődik össze. Idővel az anyagok nagyobb objektumokká állnak össze, így keletkeznek a különböző égitestek. A mostani felfedezés arra világít rá, hogy a bolygók, holdak, barna törpék és csillagok hasonló módon jönnek létre az anyagkorongokból. Az eredményeket a The Astrophysical Journal című szaklapban írták le. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK