Az Adriai-tenger mélyén feltárt titokzatos város, amelyre még tavaly bukkantak horvát búvárok, a szénizotópos kormeghatározás szerint 3500 éves - tudósított a Slobodna Dalmacija című horvát regionális napilap.

Az ősi város lelőhelye Zára térségében, a partoktól mindössze 50 méterre, a Pasmani-csatornában található, a szerelmesek szigetének is nevezett Galesnjak szigete közvetlen közelében.

Horvátország legfontosabb tengeri régészeti lelőhelye

Idén október elején a búvárok újabb feltárásokat végeztek a területen, amikor az Egyesült Államokból megérkezett a szénizotópos kormeghatározás eredménye, amely kimutatta, hogy a város 3500 éves. Ennek fényében elmondható, hogy Horvátország eddigi legnagyobb és legfontosabb tengeri régészeti lelőhelyéről van szó - írta a lap.

Két hektáron terülhetett el

Az ókori régészeti lelőhely csaknem két hektáron terül el, ahol a kutatócsoport először rengeteg faoszlopot talált a tenger fenekén. Ezek - mint később kiderült - nem épületeket tarthattak, hanem a partszakaszt erősítették meg velük. Hasonló építkezési stílust korábban a Pó folyó mentén, Olaszországban fedeztek fel, az Adrián még soha sem találkoztak ilyennel.

Szabályos formák a víz alatt

A búvárok műholdképek és légi felvételek alapján kezdték el a térséget kutatni. Ezeken tisztán látszott, hogy emberi kéz alkotta, szabályos formációk rejtőznek a víz alatt. A régészek egy háromszáz méter hosszú, tört kőből készült fal vonalait fedezték fel, amely összeköthette a szigetet a szárazfölddel.

Három méter mélyen fekszik

Az amerikai Beta Analytic laboratórium vizsgálatai szerint a várost Kr. e. 1500 körül, a középső bronzkorban építette egy olyan közösség, amelynek neve nem ismeretes. Merüléseik során nagy mennyiségű fa- és kerámiamaradványra is bukkantak a búvárok. Matko Ilkic, a feltárások vezető régésze újságíróknak elmondta: a lelőhelyre három méter mélyen találtak rá, és mivel évente körülbelül egy millimétert nőtt a tenger vízszintje, a város korának meghatározása is helyes lehet.

Fejlett volt a mezőgazdaság

"Háziállatoktól eredő csontot tömegét tártuk fel, ami arra utal, hogy fejlett mezőgazdasággal rendelkeztek az ott élő emberek, továbbá találtunk egy kőbaltát és egy olívamagot is, amely valószínűleg a legrégebbi lelet az egész Adrián" - mondta.

A leleteket egy jövő nyári tárlaton mutatják be. A régészek bíznak benne, hogy restaurálva, teljes egészében is látható lesz bronzkori város és kikötője egyszer.