László Ervin, a Budapest Klub alapító-elnöke nincs meglepve, hogy olyan kegyetlen terrorista cselekmény történt, mint a párizsi. Úgy véli, az ilyen és ehhez hasonló véres események az emberiség szimptómái.
A Föld egyre növekvő népessége, a 7,4 milliárd körüli fő, elért egy olyan pontot, amit az átlag európai polgár nem is sejt, viszont aki sokat járja a világot, láthatja, mennyire polarizált a világ.
Szét van osztva, szét van fosztva a világ."
- jegyezte meg László Ervin professzor.
A társadalom szétbomlik a kiváltságosokra és azokra, akik nem jutnak hozzá az erőforrásokhoz.
László Ervin rövid portréja
László Ervin filozófia professzor, az MTA külső tagja, 1932 május 12-én Budapesten született. A patinás Yale Egyetemen és New York Állam Egyetemén filozófiát tanított, a Princeton Egyetem vendégelőadója volt. 1970-ben a párizsi Sorbonne Egyetem bölcsészet és humanisztika doktora lett. A Római Klub tagja, később az ENSZ Továbbképzési és Kutatási Intézetének volt az igazgatója, valamint az UNESCO elnöki tanácsadója. A Pécsi Tudományegyetem díszdoktora, több tucat könyv szerzője. Szűkebb szakterülete az általános evolúció és rendszerelmélet, valamint a tudományfilozófia. Az elmúlt években sokat foglalkozott a globális klímaváltozás társadalmi hatásainak problémakörével.Míg emberek milliói nap mint nap a túlélésért küzdenek, addig máshol fényűző és pazarló életmódot folytatnak a mérhetetlenül gazdag, befolyásos emberek.
A társadalmi, politikai, vallási és klímaproblémák vándorlásra kényszeríti emberek millióit, akik jobb jövőt remélve kénytelenek elhagyni otthonaikat.
A migráns-hullám újabb konfliktusokat szül, amelyek erőszakba torkollhatnak,
és ha nem reagálunk megfelelően, állandó háborús helyzet lesz a jellemző erre a korra.
„Mi az az új tudat, amivel a terrorizmushoz hozzáállnunk?” – tette fel a kérdést. László Ervin professzor úgy véli, a párizsi eseményekre adott háborús válasz megkérdőjelezhető politikai döntés, mert az erőszakra nem lehet az erőszak a válasz. „Ezek az emberek (terroristák –szerk.) nem ördögök és nem teljes mértékben gonoszak.
Nem sokban különböznek azoktól, akik a fegyverekkel hadonászva, azok pusztító erejét dicsőítve szállnak harcba.” – mondta. „Új szellemiség kell, fontos, hogy milyen tudattal állunk egy problémához. Meg kell kísérelni mélyebb szinten megérteni, hogyan élnek ők mint emberek, mint családok.”
A paradigmaváltás szükségességét hirdető filozófus professzor abban látja a kialakult helyzet megoldásának kulcsát, ha bele tudjuk képzelni magunkat a túlélésért küzdő, frusztrált emberek, családok helyzetébe, akik mélységesen elkeseredettek, és a jobb élet reményében hagyják el otthonaikat.
„Tout comprendre c'est tout pardonner”, azaz „Megérteni annyi, mint megbocsátani „ – idézi a franciák egyik mondását. Meg kell érteni, mitől és miért jönnek, ennek felismerése lehet a jövő kulcsa.
Előadásában hangsúlyozta, hogy túl kell azon lépnünk, hogy csakis önmagunk érdekeit képviseljük. Egy szemléltető példával élt: olyan, mintha a jéghegy felé haladó Titanicon nem azzal foglalkoznának az emberek, hogyan meneküljenek meg, hanem azon menne a vita, hogy ki kapjon jobb helyet a fedélzeten.
A mai korban is a nagy francia forradalom jelszavait - szabadság, egyenlőség, testvériség - kellene megvalósítani. A terroristák okozta fájdalom, düh, bosszúvágy nem terelheti el a figyelmünket arról, amire inkább összpontosítani kellene. A cél az, hogy „hogyan lehet ebből a világból egy élhető egységet kihozni, amiben ez az embertömeg meg tud élni”, együtt, egyazon család tagjaiként.
Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a november végén-december elején esedékes párizsi klímacsúcs milyen eredményekkel zár ilyen konfliktusokkal teli helyzetben. „Nehéz elképzelni”, hogy a teljes összefogásra sor kerülhet – mondta. László Ervin professzor állásfoglalást tett közzé a Budapest Klub weboldalán, melyben bővebben kifejti gondolatait a Párizsban történt vérengzésről.