Kevesebb balesetet és gyorsabb közlekedést eredményezhet, ha megvizsgáljuk és felhasználjuk a pingvinek tollazatának vízlepergető képességét – derült ki egy amerikai kutatásból.

Gyakori jelenség, hogy hidegebb tájakon, főleg hosszabb utazások során, a járatok néhány órát késnek azért, mert jégteleníteni kell a repülőgépeket. Erre a problémára adhat megoldást az, ha a pingvinek tollait tanulmányozzuk, és vízlepergető tulajdonságukat valahogy felhasználjuk a jégtelenítés felgyorsítására. 

A szamárpingvinnek (Pygoscelis papua) rendkívül hideg környéken kell élnieForrás: Wikimedia Commons

Nem fagy meg a pingvinek tolla

A pingvinek képesek nagyon hideg, jeges területeken mozogni úgy, hogy nem képződik jégréteg a tollazatukon. Egy friss tanulmány szerint ez a tollaik vízlepergető tulajdonságának köszönhető. A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói a The Huffington Postnak elmondták, hogy ez a kivételes vízlepergetés a tollak szuperhidrofób tulajdonsága miatt van – ettől ilyen extrém módon víztaszító a tollazatuk.  „Úgy gondoljuk, rengeteget tanulhatunk a pingvintollak szerkezetének tanulmányozásából, hogy sokkal hatékonyabban tudjuk a repülőgépek szárnyait, elektromos vezetékeit és egyéb alkatrészeit jégteleníteni” – írta le Dr. Pirouz Kavehpour, az egyetem mechanikai és repülőmérnöki szakosztályának professzora.

A szamárpingvinek tollazatán extra víztaszító réteget találtak a kutatókForrás: Wikimedia Commons

Rengeteg a baleset az eljegesedés miatt

Ha ez a jégtelenítés hatékonyabbá válik, a repülőgépek kevésbé lesznek kitéve a szárnyak és a farok eljegesedésének – az így képződő jégréteg ugyanis megmásíthatja a légmozgásokat, és csökkentheti azt a felhajtóerőt, ami a gépet magasra emeli, ezek pedig azt eredményezhetik, hogy a pilóta néhány pillanatra elveszíti a kontrollt a repülő felett. Ez a jelenség az amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet mérései alapján a balesetek 8%-áért volt felelős (1995-2000-ig vizsgált időszak során).

Extra víztaszító réteg a tollazaton

Ahhoz, hogy a pingvintollak víztaszító tulajdonságait megértsék, Kavehpour és kollégái a San Diegó-i SeaWorld által felajánlott tollakat vizsgálták meg közelebbről. A tollak szamárpingvinekhez (Pygoscelis papua) tartoztak, amelyek az Antarktiszon és Dél-Afrikában is élnek.

A kutatók ezeket a már korábban begyűjtött Magellán-pingvin (Spheniscus magellanicus) tollaival hasonlították össze, amelyek sokkal melegebb környéken, Chilében, Brazíliában és Argentínában találhatók meg. Kavehpour és kollégái megfigyelték, hogy a szamárpingvinek tollai egy extra hidrofób réteget tartalmaznak, ez a plusz olaj pedig az állatok farka közelében lévő mirigyből származik.

Magellán-pingvinek Argentinában - ez a faj sokkal melegebb helyeken él, mint a szamárpingvinekForrás: Flickr/Ronald S Woan

Gömb alakúvá válnak a vízcseppek

A szamárpingvinek tollai olyan apró pórusokat is tartalmaznak, amelyek beszorítják a levegőt, és hozzájárulnak a víztaszító hatáshoz. Amint egy vízcsepp eléri ezt a szuper-víztaszító réteget, gömb alakúvá válik, és így pereg le a tollakról – a kutatók szerint ez is szerepet játszhat abban, hogy az állatok tollazata ennyire taszítja a vizet. „Az alakváltozás lelassítja a hőátadást a tollak és a vízcsepp között, így utóbbinak sokkal hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy megfagyjon– magyarázta Kavehpour. – „Ugyanakkor a víztaszító hatás miatt a vízcsepp könnyen mozog a tollakon, egyszerűen lecsorog a pingvinekről, mielőtt megfagyhatna.”

A kutatók szerint ezt az elvet fel lehetne használni a repülőgépek esetében is, sokkal hatékonyabb lenne, mint a most használt vegyszer alapú jégtelenítők. „Kicsit ironikus, hogy egy röpképtelen madár segíthet abban, hogy biztonságosabban repülhessenek a gépeink” – tette hozzá Kavehpour.