Megvan, mi fénylik a Ceres törpebolygón

2015.12.10. 12:47

A Dawn űrszonda adatai alapján úgy tűnik a kutatók megoldották a Ceres fénylő foltjainak rejtélyét.

Kevés dolog tartotta annyira izgalomban az embereket, mint a Ceres törpebolygó rejtélye. Az égitest fényes képződményeiről a legkülönbözőbb elméletek láttak napvilágot, a józanabbak jégnek, vagy valamilyenfajta sónak vélték a foltokat, mások idegen civilizáció jelzéseit látták bennük. Két friss Nature publikáció most új megoldással állt elő: nedves sólerakódásokról lehet szó.

Emellett ammóniában gazdag agyagásványokat (rétegszilikátokat) is detektáltak, ami felvet néhány kérdést a törpebolygó keletkezésével kapcsolatban. 

Hamisszínes felvétel az Occator-kráterről, melyben a legnagyobb kiterjedésű fénylő régió találhatóForrás: NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA

Só és víz

A Ceresen összesen 130 helyen találtak fényesebb területeket (a legfényesebbek a beeső napfény 50 százalékát visszatükrözték), legtöbbjük becsapódási kráterekben található.

A két tanulmány vezető szerzője Andreas Nathues (Max Planck Kutatóintézet) azt fejtegette, hogy a világos anyag tulajdonképpen nedves magnézium-szulfát, úgynevezett hexahidrit - olvasható a NASA weboldalán.

A Dawn adatai alapján a sólerakódás akkor maradhatott vissza, amikor a vízjég valamikor a múltban elszublimált, azaz elpárolgott a világűrbe. Ehhez azonban valahogy a felszínre kellett kerüljön az anyag. A pontos okokról egyelőre csak találgatnak a szakemberek, az egyik legvalószínűbb lehetőség, hogy aszteroida becsapódások hozták elő a mélyből a sós-jeges mixtúrát.

A Ceres fénylő foltjai arra utalnak, hogy a felszín alatti réteg sós vízjeget rejt magában” – mondta Nathues. Korábban nem tudták kimutatni a vízjég egyértelmű jelenlétét a 940 kilométer átmérőjű törpebolygón. Ennek az volt az oka, hogy nem álltak rendelkezésre nagyfelbontású adatok a részletesebb vizsgálatokhoz.

Hamisszínes felvételekből összeállított videó. A kék szín a fényesebb területeket mutatja a Ceresen.

Vízgőz a kráterben

Az égitest legfényesebb régiója a 90 kilométer átmérőjű Occator-kráterben helyezkedik el. A tudósok szerint ez a képződmény lehet a legfiatalabb a törpebolygón, korát 78 millió évre becsülik. A tanulmányban azt is írták, hogy az Occator-kráter aljánál időnként ködöt is lehet észlelni, ami a foltokból származó vízgőz lehet. A vízgőz fényes nappal van jelen, szürkületkor és hajnaltájt viszont nem detektálható. A jelenség leginkább az üstökösök aktivitására emlékeztet, melyek felszínéről a nagymennyiségű vízpára mellett por- és jégszemcsék távoznak.

Ha napfény világítja meg az Occator-krátert, vékony ködréteg figyelhető meg az aljánForrás: NASA

Honnan jött az ammónia?

A második Nature tanulmányban a szakemberek a Ceres összetételét vizsgálták és ammóniában gazdag agyagásványok jelenlétére utaló bizonyítékokat találtak. Ha a Ceres jelenlegi pályáját nézzük, az ammóniaforrásként szolgáló ammóniajég nem lehetne stabil az égitesten, a törpebolygó hőmérséklete ugyanis túl magas hozzá (-33 Celsius-fok körül van).

A vegyület azonban jelen van az agyagásványban, így valamikor be kellett gyűjtenie az objektumnak. Kérdés, hogy ez miként történt meg?

Az egyik potenciális magyarázat az lehet, hogy a Ceres nem a jelenlegi helyén, vagyis a Mars és a Jupiter pályája közötti aszteroidaövben, hanem a Naprendszer külső régiójában formálódott, ahol az ammóniajég megmarad. Az, hogy az objektum mégis miként került a jelenlegi pozícióba, még rejtély.

Forrás: NASA

A Dawn űrszonda jelenleg 385 kilométeres magasságból kémleli a Ceres felszínét. Új pályájáról várhatóan december közepén kezdi meg az átfogó vizsgálatokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK