Genetikust, nőjogi harcost, atomszakértőt és diplomatát is az év emberei közé választott a Nature című tekintélyes tudományos folyóirat 2015-ben.

A párizsi klímacsúcs kulcsszereplője

A brit lap az év tíz legfontosabb személyisége közé sorolta Christiana Figueres Costa Rica-i diplomatát, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkárát, akinek megítélése szerint döntő szerepe volt abban, hogy sikerrel zárult a párizsi klímacsúcs. A francia fővárosban elfogadott megállapodás révén a remények szerint elkerülhetővé válnak az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményei. Erkölcsi felelősségünk mindent megtenni, ami módunkban áll, hogy javítsunk a helyzeten" - fogalmazott az 59 éves Figueres.

Christiana FigueresForrás: AFP/Alexander Joe

Szabad-e az embriók génjeit manipulálni?

Nehezen - vagy alig - megválaszolható kérdés elé állította a világot Huang Csün-csiu. Szabad-e a tudósoknak embriók génjeit manipulálni, hogy megakadályozzák egyes betegségek kialakulását? A kínai genetikus és csoportja elsőként a világon megtette ezt, és dokumentálta is, noha ők maguk is arra figyelmeztetnek, hogy eljárásuk minden, csak nem biztonságos.

DNS-láncForrás: AFP/Science Photo Library

Lenyűgöző felvételek a Plutóról

Lenyűgöző felvételeket köszönhet a világ a Plutóról Alan Sternnek, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA bolygókutatójának. Az amerikai szakember az egyik vezetője a New Horizon missziónak, amelynek keretében az űrszonda július 14-én 12 500 kilométerre megközelítette a törpebolygó felszínét.

Alan Stern (középen) a New Horizons sikerét ünnepliForrás: Wikimedia Commons

 Mesterséges bőr szén nanocsövekből

Az új anyagok kifejlesztése elengedhetetlen az orvostudomány fejlődéséhez - írta a Nature, amely szerint ezen a téren ért el jelentős eredményeket Zhenan Bao. A Stanford Egyetem kínai születésű kutatója munkatársaival szén nanocsövecskékből hozott létre mesterséges bőrt, amely képes az érzékelésre úgy, hogy jeleket küld az agyba.

Tető alá hozta a megállapodást

Hidakat épít - méltatta a folyóirat az iráni atomprogram vezetőjét, Ali Akbár Szálehit, aki véleményük szerint nagyban hozzájárult a Nyugat és az iszlám köztársaság között létrejött megállapodás létrejöttéhez utóbbi vitatott atomprogramjáról.

Ali Akbár SzálehiForrás: AFP

A nők hátrányos megkülönböztetése ellen

A nők hátrányos megkülönböztetése még mindig jelen van a tudományban. Ez ellen küzd Joan Schmelz csillagász, aki arra bátorítja nőtársait, hogy beszéljenek az őket érő szexuális zaklatásról. Ez heves vitákhoz, és többek közt lemondáshoz is vezetett (a Berkeley Egyetemen).

A Neander-völgyi és a modern ember közös utódai

Őseink DNS-e sok információval szolgál, ezt kutatja David Reich. A Harvard Egyetem orvosi karának tudósa kollégáival többek közt felfedezte, hogy a Neander-völgyi és a modern embernek egykor születtek közös utódai Európában, és azt is, hogy a közép-európaiak kőkorszaki elődei a mai Oroszország déli vidékéről származtak.

Neander-völgyi emberForrás: AFP/Federico Gambarini

Szupravezetők

A szupravezetőket, azon belül is azt vizsgálja Mihail Eremec, a mainzi Max Planck Kémiai Intézet kutatója, hogy a nagy nyomás milyen hatással van az anyagokra. Ennek során rájött, hogy a kén-hidrogén rendkívül alacsony hőmérsékleten és nyomás alatt szupravezetővé válik, vagyis ellenállás nélkül vezeti az elektromosságot. Remények szerint találnak majd szobahőmérsékleten is szupravezető anyagot.

Újfajta fájdalomcsillapítók keresése

Az ópiátok fontos fájdalomcsillapítók, amelyeket rendszerint a mákból nyernek ki. A máktermés azonban - a kiszámíthatatlan természet miatt - bizonytalan. Christiana Smolkénak, a Stanford Egyetem munkatársának viszont sikerült mesterségesen előállítani a legfontosabb mákgént, és élesztőt adva hozzá ópiátot létrehozni. A tudós célja olyan fájdalomcsillapítókat találni, amelyek mentesek a mellékhatásoktól és nem okoznak függőséget.

Előítéletek a tudósok között   

Új szemléletet hozott a tudományba Brian Nosek az indoklás szerint. Az amerikai pszichológus meggyőződése, hogy az emberek önkéntelenül is tele vannak előítéletekkel, és ezek a tudósokat is befolyásolják. A részben Nosek által alapított Center for Open Science (COS) nevű intézet többek közt azt vizsgálja, hogy a kutatási eredmények megismételhetők-e, és arra buzdítja a szakembereket, hogy alaposabban és nagyobb megfontoltsággal dolgozzanak.