Milyen a Földközi-tenger mélye ott, ahol eltűnt az egyiptomi gép?

A Földközi-tenger keleti nagymedencéjében jelentős, bathyális, sőt abisszikus mélységek találhatók

Május 19-én hajnali fél háromkor, Alexandriától mintegy 270 kilométerre északra, a Földközi-tenger felett eltűnt az EgyptAir Párizs–Kairó között menetrend szerint közlekedő MS-804 járatának Airbus A320 típusú utasszállító gépe. Most már bizonyosra vehető, hogy a gép a Földközi-tengerbe zuhant, a nagyobb roncsdarabok és a repülési adatrögzítők felkutatását azonban megnehezítheti, hogy az eltűnés körzetében igen mély és tagolt a Földközi-tenger aljzata.

A gép roncsai nagyobb mélységbe zuhanhattak

A Földközi-tenger kelet-nyugati irányban mintegy 4000 kilométer hosszan nyúlik el Eurázsia és Afrika között.

A 2 966 000 km2 kiterjedésű medence szerkezetét tekintve két nagyobb egységre,

az olasz csizmától, az Appennini-félszigettől nyugatra fekvő Alborán-Tirrén, illetve az ettől keletre, az ázsiai partvidékig húzódó Keleti-, vagy Levantei-nagymedencére tagolódik.

A Földközi-tenger keleti, úgynevezett Levantei-nagymedencéje rendelkezik csak közvetlen óceáni múlttal Forrás: Origo

Amíg a nyugati medence tektonikus eredetű, úgynevezett ingressziós süllyedék, amelynek aljzatát többnyire kiterjedt fenéksíkságok jellemzik, addig vele szemben a Levantei-medencét sokkal változatosabb, hektikus felépítésű aljzat jellemzi.

A Tethys bezáródó maradványai és a Földközi-tenger csírája 20 millió éve, a miocén időszak elején Forrás: ESA

A szerkezeti eltérés a nyugati és a keleti nagymedence eredettörténetére vezethető vissza;

utóbbi az egykor oly hatalmas, de Afrika és az indiai szubkontinens északra nyomulása és az eurázsiai lemezzel történt ütközése miatt mintegy 17 millió évvel ezelőtt végleg bezáródott ősi egyenlítői óceán, a Tethys maradványának tekinthető.

Az észak-afrikai self területet lapos, enyhén mélyülő finom üledékes küszöb és neutrális partvidék jellemzi Forrás: Wikimedia Commons/Picasa

A Levantei-nagymedencében találhatóak a Földközi-tenger legnagyobb mélységei. Az ehhez a szerkezeti egységhez tartozó, 616 00 km² kiterjedésű Jón-tenger a mediterráneum legmélyebb medencéje,

amelynek középső részén a vízmélység eléri a 4000 métert.

(A Földközi-tenger átlagmélysége mindössze 1500 méter, szemben a világóceán 3800-3900 méteres átlagmélységével.)

A Peloponnészosz-félsziget és a görög szigettenger egy része űrfotón. Az ettől délre található medencerész rejti a Földközi-tenger legnagyobb mélységeit Forrás: NASA/ESA

Az Egyiptom és Kréta, illetve a Peloponnészosz-félsziget által határolt területen találhatók a Földközi-tenger legnagyobb mélységei, így az 5 237 méter mély Calypso-árok is.

Az eltűnt egyiptomi Airbusról május 8-án készült fotó Forrás: AFP/Andras Soos

Ott, ahol a radarernyőn utoljára látszódott az MS-804-es járat, a tenger igen mély, mivel ez a terület még a sekély afrikai self (kontinentális küszöb) előtt található.

Két nagyobb mélységet is rejt az eltűnési körzet

Azt feltételezve, hogy az EgyptAir utasszállítója a radarképen utoljára látott ponton semmisült meg és zuhant a tengerbe, az elsüllyedt roncsmaradványok felkutatásánál

igen jelentős, 1500 és 3000 méter közötti vízmélységgel kell kalkulálni a kutatás során.

Egyiptom Földközi-tengeri partszakasza lapos, monoton, enyhén lejtő, úgynevezett neutrális partszakasz. A rendkívül kis lejtőszögben mélyülő, viszonylag sekély self területet vastag, a Nílus által lerakott üledékréteg borítja.

A Földközi-tenger mélységi térképe. A térképen jól látszik, hogy az egyiptomi partok előtt milyen keskeny a sekély self terület Forrás: NOAA

Viszont ott, ahol a parttól 80-140 kilométer távolságra a kontinentális küszöb véget ér, két jelentős mélyedés található;

az egyik a Plinius-árok, amelynek 4 834 méteren van a legmélyebb pontja,

a másik pedig a nem sokkal sekélyebb, 3720 méter mély Strabón-árok. Ez a két, az egyiptomi kontinentális küszöbbel párhuzamosan futó hasadék egykori óceáni árokmaradvány, amely a Tethys bezáródásakor, a kontinentális és az óceáni lemez ütközésekor (szubdukciója során) mélyült ki ugyanúgy, mint napjainkban a Csendes-óceán nyugati ívén lévő, az Aleut-szigetektől Új-Zélandig húzódó mélytengeri árokrendszer.

A Földközi-tenger keleti nagymedencéjében jelentős, bathyális, sőt abisszikus mélységek találhatók Forrás: NOAA

Annak ellenére, hogy a Nílus hordaléka már részben feltöltötte ezt a két egykori óceáni árokmaradványt, az itt tapasztalható hektikusan változó, ám nagy mélységek miatt a roncsok felkutatása

csak és kizárólag speciális, távvezérlésű mélytengeri robotkamerák (ROV) igénybevételével lesz megoldható.

E két mélyedéstől északra egészen Krétáig, a rendkívül összetett, gyűrt karbonátos rétegekből álló Földközi-tengeri hátság található.

A Földközi-tenger aljaztáról készített bathymetrikus térképen jól látszik, hogy a keleti nagymedencében mennyivel hektikusabb, tagoltabb a mélytengeri aljzat Forrás: NOAA

Annak ellenére, hogy a Földközi-tenger aljzatát részben ősi óceáni kéregdarabok építik fel,

maga a tenger lemeztektonikai értelemben mégsem tekinthető óceánnak,

hiszen az aljzatát vastag karbonátos üledék, nem pedig vulkanikus eredetű, sűrű és vékony óceáni bazaltkéreg építi fel.

A keleti medence mélységi zónáit ábrázoló térkép Forrás: Ocean Research

A Földközi-tengerben nincsenek vulkanikusan aktív, óceáni kérget „termelő” hátságrendszerek sem, így viszonylag nagy mérete ellenére a mediterrán tenger – ellentétben a jóval kisebb Vörös-tengernél – nem tekinthető óceánnak, hanem csak egy tektonikai süllyedéknek, a világóceántól erősen leszeparálódott ingressziós tengernek.

A nagy mélység ellenére is jó az esély, hogy megtalálják a „feketedobozokat”

A Malaysia Airlines 2014. március 8-án az Indiai-óceán déli térsége felett eltűnt MH-370-es járatával ellentétben, a baleset okának feltárásához nélkülözhetetlen repülési adatrögzítők (az úgynevezett feketedobozok) felkutatása jóval kisebb problémát jelent az egyiptomi Airbus, mint az előző és a repüléstörténet máig legtitokzatosabb gépeltűnése esetében.

Az EgyptAir egyiptomi légitársaság emblémája a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren. Az eltűnt utasszállító maradványainak felkutatására a viszonylag nagy mélység ellenére is jók az esélyek Forrás: MTI/AP/Raphael Satter

Ennek nemcsak az az oka, hogy a maláj gép vélelmezett eltűnési körzetében jóval nagyobb vízmélységek találhatók, hanem a Földközi-tenger mélységi (bathymetrikus) és fenékszerkezeti (morfológiai) viszonyai

szinte tökéletesen feltérképezettek,

szemben az Indiai-óceán délkeleti medencealjzatával.

A Malaysia Airlines MH370-es járata az Indiai-óceán aljzatának csak húsz százalékban feltérképezett térsége felett tűnt el Forrás: Origo

Mindenesetre, az egyiptomi gép maradványai is olyan jelentős vízmélységbe zuhanhattak, ami kizárja búvárok bevetését a kutatási munkákba. A roncsok felderítése oceanográfiai kutatóeszközökre, mélymerülésű kutatórobotokra vár.