A Bolygóvédelmi Koordinációs Iroda (Planetary Defense Coordination Office, PDCO) nevet viselő ügyosztály feladatát korábban a Bolygótudományi Divízió (Planetary Science Division) részeként működő kutatócsapat látta el, most azonban külön ügyosztályba tömörülhetnek azok a tudósok, akik a jövőbeni aszteroidafenyegetésekkel fognak foglalkozni.
Bár hajlamosak vagyunk a sci-fi filmek sajátosságai szerint elképzelni az esetleges aszteroidabecsapódás által okozott katasztrófát; a kutatók figyelmeztetnek: nagyobb veszélyben vagyunk, mint gondolnánk.
A külön ügyosztály ötlete egyébként nem újkeltű dolog – már 2010-ben asztalra került az a NASA tervezet amely az aszteroidakutató tudósok koordinált munkáját szorgalmazta, de csak most sikerült valóban tenni is valamit az ügy érdekében. A bolygóvédelmi iroda tervét 2010. október 6-án nyújtotta be Clark Chapman, a Southwest Research Institute kutatója és néhány kollégája a NASA-hoz. A most létrehozott önálló iroda fő feladata a NASA által támogatott, és a földközeli aszteroidákkal kapcsolatos projektek felügyelete lesz, valamint az Egyesült Államok minisztériumai továbbá a különböző országok közötti, a potenciális becsapódások megakadályozását célzó együttműködést fogja koordinálni.
Az aszteroidavadászat egyébként nem játék – naponta húznak el a bolygónk mellett olyan különböző méretű meteoroidok, amelyek létezéséről nincs is tudomásunk. A nagyobb kozmikus sziklák között akadnak olyanok, amelyek vészes közelségben suhannak el a Föld mellett, és ha egy kicsit is közelebb jönnének,
komoly veszélyt jelenthetnének.
A mai napig a kutatók több mint 13 500 földközeli objektumot fedeztek fel, ennek 95%-át a NASA által szponzorált vizsgálatok alatt regisztrálták. Átlagosan évente 1500 ilyen objektumot (Near-Earth Objects,földközeli objektum, NEO) találnak.
„Az aszteroidák elleni védelem olyan dolog, amit a NASA és partnerei, valamint a globális közösség nagyon komolyan vesz” – nyilatkozta az Űrügynökség weboldalán John Grunsfeld, a NASA Tudományos Küldetési Igazgatóságának (Science Mission Directorate) kutatója. –„Bár jelenleg nincs közvetlen veszély, a 2013-as cseljabinszki meteor és a mostani Halloweenkor érkezett aszteroida elhaladása a Föld mellett arra emlékeztet bennünket, hogy
ébernek kell maradnunk, és az égen kell tartanunk a szemünket.
A cseljabinszki meteor meglepetésként érte a kutatókat, a 2015-ös "Halloween - aszteroidára" azonban felkészültek, bár szerencsére nem volt komoly becsapódási veszély.
Összevágás arról, mi történt Cseljabinszkban, amikor az égitest felizzott a légkörben
A szikladarab alig 480 ezer kilométerre haladt el a Földtől (tehát vlamaivel nagyobb távolságra, mint a 382 500 kilométeres Hold-Föld táv). A legutóbbi tekintélyesebb méretű, „Földet súroló” objektum 2006 júliusában süvített el mellettünk mindössze 1,1-szeres Hold–Föld-távolságra, a következő közeli „látogató” pedig 2027 augusztusára várható, utóbbi
1 Hold–Föld-távolságon belül halad el bolygónk mellett.
A Bolygóvédelmi Iroda a földközeli objektumok megfigyelésén kívül folyamatos kapcsolatban áll majd az Egyesült Államok kormányával is, hogy segítséget nyújthasson egy esetleges becsapódás túlélésével kapcsolatos terv kialakításához. Mintha egy sci-fi filmből vették volna az ötletet – pedig a fenyegetés igenis reális, és jobb, ha felkészülünk rá, mintha meglepetésként ér egy nagyobb űrbéli objektum érkezése.
„A Koordinációs Iroda létrehozásával nyilvánvalóvá vált, hogy az Űrügynökség a földközeli objektumok nemzeti és nemzetközi megfigyelésében egyaránt vezető szerepet játszik, és akár túlélési terveket is készít, ha arra szükség lesz a bolygó védelmében. ” – mondta el Lindley Johnson, aki már régóta a NEO észlelő program vezetője. Johnson beosztásának új hivatali megnevezése - Planetary Defense Officer, azaz bolygóvédelmi tisztviselő - ugyancsak a feladat súlyát jelzi.
A NASA (és más űrkutató intézetek) földi távcsövekkel kutatják az érkező aszteroidákat, de a NASA tulajdonában van egy űrteleszkóp, a NEOWISE program infravörös távcsöve is, amellyel szintén nyomon lehet követni a Föld felé közelítő kisbolygókat.
A NEOWISE
A NEOWISE program tulajdonképpen a WISE műhold (Wide-field Infrared Survey Explorer, Széles látószögű infravörös felmérő felfedező műhold) missziójának kiterjesztése, amelyet kifejezetten a földközeli aszteroidák észlelésére hoztak létre. Szolgálati ideje alatt a NEOWISE eddig 158000 kisbolygót fedezett fel, köztük több olyat is, amely 100 méter átmérőjűnél kisebb. 2015 decemberéig a távcső 221 földközeli objektum regisztrálásával végzett, közülük 38 potenciálisan veszélyes lehet bolygónkra.Az így kapott adatokat globális adatbázisban tárolják, amelyet a Minor Planet Center működtet. Amint egy aszteroidát felfedeznek, a pályáját és sebességét a NEO-kutatási Központ (Center for NEO Studies, CNEOS) és a NASA egyik központja, a Jet Propulsion Laboratory számítja ki, majd monitorozza egészen addig, amíg el nem halad a Föld mellett.
Az Űrügynökség most a közepes méretű, azaz egy futballpályánál nagyobb (körülbelül 140 méter átmérőjű), illetve az ennél kisebb aszteroidákra koncentrál, mivel a NASA által felfedezett kisbolygók 90%-a 1 kilométernél nagyobb átmérőjű. Hogy miért fontos ezeket is monitorozni? Az apróbb égitesteket sokkal nehezebb kellő időben felfedezni, viszont kisebb méretük ellenére, a becsapódásuk roppant súlyos következményekkel járhat.
Mi más is lehetne az új ügyosztály elsőszámú feladata, mint az emberiség védelme egy potenciális aszteroidabecsapódás ellen? A legfontosabb jelenlegi célkitűzés olyan technológia és megoldás kifejlesztése, amely lehetővé tenné
a veszélyes kisbolygó eltérítését vagy megsemmisítését
minimális kockázatok mellett.
Erre két különböző tervezet készül: az Aszteroidaeltérítési Misszió (Astreroid Redirect Mission) a NASA projektje, és a veszélyes kisbolygó elvontatását jelentené, az ESA-val közös Aszteroidabecsapódási és Eltérítési Felmérés (Asteroid Impact and Deflection Assessment, AIDA) pedig arra készül, hogy módosítsa egy aszteroida körül keringő miniaszteroida útvonalát.
Az amerikai és európai űrügynökség következő célpontja a Didymos nevű kisbolygó körül keringő apró, holdszerű képződmény, a Didymoon lesz, amelyet
megpróbálnak majd eltéríteni az aszteroidától, kipróbálva, sikerrel járhatnának-e ezzel a módszerrel egy nagyobb, a Földet veszélyeztető kisbolygó esetén is.
Az ESA 2020-ban fogja útjára indítani az Aszteroida Becsapódási Missziót (AIM), amely két év alatt eléri a Didymost. Elsődleges feladata lesz, hogy feltérképezze az aszteroidát és a körülötte keringő holdat, majd biztos távolságba elhelyezkedve megfigyeli, ahogyan a NASA Dupla Aszteroidaeltérítési Tesztje (DART) belecsapódik a Didymoon törpeholdba 2022-ben. Az összehangolt akció legfőbb célja, hogy megfigyelje, mi történik az aszteroidával az eltérítés után.