Miért folyik smaragdzölden a halak vére?

2016.02.10. 15:24

A tenger alatt készült színpompás felvételek gyakran nem a látható valóságot tükrözik. Ahogy egyre mélyebbre süllyedünk a víz alatt, fokozatosan kivesznek a színek, hogy átadják helyüket a mindent uraló szürke és kék árnyalatainak. 

Miért nem láthatjuk meg a 100 méter mélyen fekvő hajóroncsot?

A víz a levegőhöz hasonlóan színtelen, de az előbbinél kereken 820-szor sűrűbb közeg. Ez azt jelenti,

egy liter vízben hozzávetőleg 820-szor több a vízmolekulák száma,

mint egy liternyi levegőében. Ha a példa kedvéért egy 2000 méter magas hegycsúcsról letekintünk, felhőtlen időben kitűnően látjuk a völgy mélyét. 

Húsz méter körüli mélységben már csak mesterséges fényben látjuk az élőlények valódi színeitForrás: Elter Tamás

Viszont még a legátlátszóbb vízben sem tudunk 20-25 méternél mélyebbre lelátni, így esélyünk sincs nem hogy 2000, hanem akár csak egy 100 méter mélyen nyugvó hajóroncs megpillantására.  Ennek pedig az az oka, hogy víz – sűrűségének köszönhetően - igen intenzíven elnyeli a beérkező fényt.

Odalent élnek a valódi kékvérűek

A fény jelentős része visszaverődik a víztükörről, egy része viszont  lehatol a felszín alá.

A víz a beeső fényt fokozatosan, a színeket pedig hullámhosszuk szerint nyeli el.

A spektrum (színkép) tartományából először a nagy hullámhosszúságú színek - mint amilyen a vörös és a narancs – nyelődnek el.

Harminc méter körüli mélységben az élénk színek elnyelődnek, és mesterséges megvilágítás nélkül minden kékesszürkében derengForrás: Elter Tamás

Az élénkpiros színek „kifakulása” 5 méteres vízmélységtől megkezdődik, 20 méter  alatti mélységben már csak a sárga, a zöld, a kék, és a szürke különböző árnyalatai láthatjuk,

40 métertől pedig minden egységesen szürkéskékké válik.

Legkevésbé az alacsony hullámhosszú színek,a kék és az ibolya nyelődnek el, ezért  válik odalent uralkodó színné a kék.

Nagyobb mélységben nem csak a színek vesznek el, hanem a fényerő is lecsökken, nappal is a "tengeri szürkület" érvényesülForrás: Elter Tamás

Ha 20 méternél nagyobb mélységben megszigonyoznak egy halat, a kiömlő vért nem vörös, hanem zöldes színűnek fogjuk látni.

A fénnyel együtt hőenergiát is elnyel a tengerForrás: Elter Tamás
Miért jó, hogy nem látunk le a tenger aljára?
Ha a víz is olyan átlátszó volna mint a levegő, lehet ugyan, hogy lelátnánk a 11 034 méter mély Mariana-árok fenekére, viszont valószínűleg nem lenne élet a földön. A víz jó fényelnyelő képességének köszönhető, hogy a fénnyel együtt beérkező napenergiát is elnyeli. A világtenger a beeső fénnyel felvett hőt fokozatosan kisugározza; ennek köszönhető a földi éghajlat kiegyenlítettsége, ami nélkül aligha létezhetne magasabb rendű élet a bolygónkon.

 Ebben a mélységben az élőlények valódi színeit már csak mesterséges fényforrás, búvárlámpa segítségével fedezhetjük fel.

A vörös szín nyelődik el először, természetes körülmények között nagyjából tíz méteres mélységig maradnak élénkek a színekForrás: Elter Tamás

Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a mélység növekedésével nem csak a színek vesznek ki, hanem az elnyelődés miatt jelentősen lecsökken a fényerő; 40 méteres mélységben nappal, normál viszonyok (15 méter körüli látótávolság) mellett is beáll a „tengeri szürkület”.

A tenger felszíne a beeső fény nagyobb részét visszaveriForrás: Elter Tamás

Ez az oka, hogy még fényes nappal végrehajtott mélymerülések (kedvtelési búvároknál 18 és 40 méter között) alkalmával is, általában lámpát visznek magukkal a búvárok.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK