A földi irányítás végleg lemondana a Philae leszállóegységről

A model of the landing module "Philae" is pictured at the ESA/ESOC (European Space Agency / European Space Operation Center) in Darmstadt, western Germany, on November 12, 2014, as European probe Philae is poised to land on a comet, the culmination of a historic quest to explore an enigma of the Solar System. After a trek of more than a decade, the mini lab called Philae separated on schedule from its mother ship Rosetta. Philae is to land on 67P/Churyumov-Gerasimenko, a comet now more than 510 million kilometres (320 million miles) from Earth and racing towards the Sun. AFP PHOTO / DANIEL ROLAND

A földi irányítóközpont tudósai szerint ideje végleg lemondani arról, hogy valaha is sikerülhet helyreállítani a kapcsolatot a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön 2014-ben landolt Philae leszállóegységgel.

A német űrközpont (DLR) pénteki közleménye szerint valószínű, hogy a leszállóegységet már por borítja, és túlságosan hideg van az üstökösön a küldetés folytatására.

Szinte semmi esély nincs

Stephan Ulamec, a projekt vezetője úgy fogalmazott: majdnem semmi esély sincs arra, hogy sikerülhet helyreállítani a kapcsolatot a földi irányító központ és a robot között, így többé nem lehet utasításokat sem küldeni neki.

A Philae makettje Forrás: AFP/Daniel Roland

A Rosetta űrszondát és fedélzetén a Philae-t 2004-ben indította útnak az európai űrügynökség (ESA) a 67P/Csurjumov-Geraszimenko közvetlen közelébe azzal a céllal, hogy tanulmányozzák az üstökös aktivitását.

Rossz helyen szállt le

Az űrszonda 2014. augusztus 6-án állt pályára az üstökös körül, leszállóegysége november 12-én landolt az égitesten. A Philae a

tervezett célpontja helyett egy árnyékos mélyedésben szállt le.

Mivel kevés napfény érte, 54 órányi működés után lemerültek az akkumulátorai, és hét hónapra hibernálta magát.

A Philae július 9-én éledt fel utoljára, reményt adva a tudósoknak, hogy sikerülhet befejezni az akkumulátorok lemerülése miatt félbehagyott méréseket. Azóta azonban a leszállóegység nem lépett kapcsolatba a Rosettával, az összeköttetés helyreállítására tett legutóbbi kísérlet is kudarccal végződött.

"Nagyon meglepő lenne, ha tudnánk fogni a jeleit" – fogalmazott Ulamec. Noha a kutatók úgy vélik, a Philae nem fagyott jégbe, az akkumulátorokat árammal ellátó napelemeket valószínűleg por fedi.

A Rosetta űrszonda navigációs kamerájának felvétele november 9-én készült a 67P/Csurjumov-Geraszimenkóról, az üstököstől 109 kilométer távolságból. Az expozíciós idő hat másodperc volt Forrás:ESA/Rosetta/NAVCAM

Túl hideg van az üstökösön

Az éjszakai hőmérséklet mínusz 180 Celsius-fokra is zuhanhat, amint az üstökös egyre messzebb kerül a naptól, a Philae-t pedig ennél jóval magasabb hőmérsékletre tervezték.

Noha a robotnak nem állt rendelkezésére a tervezett hosszúságú idő a kísérletek elvégzésére, az

általa gyűjtött adatok megváltoztatták az üstökösökről korábban rendelkezésre álló ismereteket.

A tudósok várakozásai alapján az európai nyár idején még utoljára látni lehet majd Philae-t, amikor a Rosetta felvételeket készít az üstökösről, mielőtt maga is leszállna a felszínére szeptemberben, befejezve ezzel a 12,5 év utazással és 7,9 milliárd kilométer megtételével járó küldetését.

A Rosetta-program Forrás: MTI

Hat év múlva, amikor az üstökös pályáját követve ismét megközelíti a Napot, az űrszonda és a leszállóegység ismét a Föld közelébe ér.