Sasoljon fészkelő rétisasokat

Hála a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának, élőben követhetjük egy rétisas család küzdelmes mindennapjait, betekinthetünk a költés és fiókanevelés nehézségeibe és megszemlélhetjük majd a fiókák kirepülését is.

A kamerát még tavaly helyezték el Paks közelében, a fészek pontos helyét azonban a nemzeti park munkatársai – a fészkelő rétisaspár biztonsága érdekében – nem hozták nyilvánosságra.

A szemfülesebbek február 16-án, kedden, 13 óra 53 perckor láthatták, amint a tojó madár lerakta első tojását. A fiókák várhatóan 35-40 nap múlva kelnek ki és körülbelül tíz hét elteltével repülnek ki a fészekből. A madarak mindennapjait az alábbi webkamera közvetíti.

Hazánkban több mint 300 pár fészkel

A rétisas (Haliaeetus albicilla) Magyarország legnagyobb ragadozó madara. Természetvédelmi státusza fokozottan védett, napjainkban már több mint 300 pár költ országszerte. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2016-os „sasszámlálása” során 789-884 közötti rétisast sikerült megfigyelnie az egyesület munkatársainak.

Rétisas földközelben Forrás: Morvai Szilárd

A rétisas szárnyfesztávja eléri a 220-230 centimétert, testtömege pedig a 4-7 kilogrammot. Röpte lassú, kimért, de vadászata során méreteihez képest meglepően gyors és fordulékony.

Az idősebb madarak feje és nyaka egyre jobban kifakul, csőrük sárga, a faroktollak pedig 5 éves koruk után teljesen fehér lesznek. A fiatalok sötétbarnák, de a szórtan álló fehéres sárgás tollak miatt kissé „tarkának” tűnnek, csőrük és farkuk is sötét. A tojó nagyobb termetű, mint a hím.

Rétisas reggeli terepszemléje a puszta felett Forrás: Morvai Szilárd

Sziklákra vagy fákra gallyakból építi fészkét. Fészekalja 1-3 tojásból áll. Sokfelé előfordul, legfőképpen azonban a vizes területeket (folyók, tavak vidéke, mocsarak) kedveli. Elsősorban halakat, valamint madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket zsákmányolnak.

Fiatal rétisas a pusztában Forrás: Morvai Szilárd

Jobban megismerhetjük a madarak szokásait

A webkamera figyelésével a kutatók abban reménykednek, hogy jobban megismerhetik a fészkelő rétisasok szokásait: betekinthetnek a költés és nevelés időszakába, valamint a pár táplálkozásába, a fiókák etetésébe.

A fiókák májusban ornitológiai gyűrűs jelölést kapnak. Forrás: Morvai Szilárd

Mivel a felvételeken szereplő rétisasok viszonylag távolabb vannak a Dunától, a szakemberek arra is kíváncsiak, ilyen esetben a madarak mennyi halat visznek a fészekhez, illetve táplálkoznak-e más állatokkal – kisebb emlősökkel, esetleg tetemekkel.