Kína a gravitációs hullámok űrbéli megfigyelésére készül

Két, egymás körül keringő fekete lyuk által keltett gravitációs hullámok 3D modellje

Kínai kutatók egy új, Tajcsi nevű programot indítottak az összeolvadó bináris fekete lyukak gravitációs hullámai és égitestek tanulmányozására, miután az Egyesült Államokban a közelmúltban bejelentették a gravitációs hullámok felfedezését.

A programhoz kapcsolódóan 2030 körül a gravitációs hullámok felismerését szolgáló három műholdat is fel fognak bocsájtani - közölte Hu Ven-zsuj a projekt vezetője a Hszinhua hírügynökséggel. Azt is jelezte, hogy közös kutatásokat terveznek az Európai Űrügynökséggel (ESA) a Lézeres Interferométeres Űrantenna (LISA) projekt keretében. Az ESA 2035 körül akar új műholdakat pályára állítani.

Két, egymás körül keringő fekete lyuk által keltett gravitációs hullámok 3D modellje Forrás: NASA

Kína fontos bázisa akar lenni a kutatásnak

A 80 éves akadémikus jelezte, ő maga már nem láthatja a Tajcsi program műholdjainak felbocsátását, de bízik abban, hogy e projekttel Kína az egyik legfontosabb bázisa lesz majd a gravitációs hullámok kutatásának. Mint fogalmazott, a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) szenzációnak számító felfedezése

egy új kezdetet jelent a világűr további felfedezéséhez, vagyis újabb és újabb kérdések lesznek megválaszolhatók.

Vang Ji-fang, a Kínai Tudományos Akadémia részecskefizikával foglalkozó intézetének igazgatója a Zsenmin Zsipao című központi pártlapban a felfedezéshez kapcsolódóan azt hangsúlyozta, hogy bár ebben kínai kutatóknak is volt szerepük, hozzájárulásuk az eredményhez mégis elhalványul.

Számítógépes animáció a két fekete lyuk ütközéséből keletkező gravitációs hullámokról Forrás: MPI

Keményebb szabályozás kell

Ennek okát Vang Ji-fang hazájában a tudomány szűkmarkú támogatásában, illetve a merev szabályozásban látja. Mint elmondta, bizonyos összeghatárokon túli projektek engedélyezésének például nincs is meg a felelőse, ezek híján viszont lehetetlenné válik a kínai kutatóműhelyek olyan nemzetközi kutatásokban való részvétele, mint például a LIGO.

A LIGO egyik kutatója vizsgálja az egyik mikrohullám-frekvenciamérő tükrét Forrás: Matt Heintze/Caltech/MIT/LIGO Lab

Vang utalt arra, hogy Kína 2014 óta törekszik a tudományos-technológiai kutatások területét irányító hatékony rendszer kialakítására, az állami támogatású programokhoz rendelt alapok megfelelő elosztására. Mint fogalmazott, a következő három évtized kutatás-fejlesztési szempontból kulcsfontosságú Kína számára, ezért ezen a területen áttörésre van szükség.