Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Linda szép kort megért kutyusként távozott az élők sorából. Idősen azonban egyre több jel utalt arra, hogy szervezete a leépülés fázisába lépett.
„Nagyon hullámzó az egész: vannak dolgok, amik elromlanak, majd egyik napról a másikra megjavulnak, aztán megint elromlanak” – osztotta meg tapasztalatait az öreg kutyájáról Linda gazdája, Szabó Dóra, az ELTE PhD-hallgatója. Beszámolója alapján a változások a négylábú 12 éves kora körül kezdődtek:
aktivitása észrevehetően lecsökkent, és nagyon szétszórttá vált.
„Volt, amikor úgy tűnt, hogy már nem lát, aztán mégis megtalálta a tárgyait és a gazdáját. Megesett, hogy álltam vele szemben, hívtam magamhoz, mégis teljesen másfelé ment, mert azt hitte, hogy ott vagyok” – mesélte Szabó Dóra.
Linda emberrel való viszonya is hasonlóképpen alakult. „Olykor úgy tűnt, többé nem érdekeljük, máskor napokig hízelgett.
Az egészben a legnehezebb, hogy az ember nem képes megtippelni, öreg kedvence milyen nap elé néz.
Ha valami éppen nem működik a kutyánál, akkor lehetetlen megjósolni, hogy a probléma állandósul-e, vagy csak ideiglenes. Például megesett, hogy Linda a fekhelyére pisilt, pedig korábban mindig jelezte, hogy ki kell mennie. Úgy hittem, ez már örökre így marad, de aztán kiderült, hogy a zavar csak időnként fordult elő.”
Az időskori változások a kutya viselkedését is érintették. „Linda alapvetően mindig jókedvű volt, életének végén viszont még kedvesebb, szerethetőbb lett.
Látszott, hogy kissé elveszetté vált, rengetegszer nem tudta, hova indult el, de őt ez sosem zavarta”
– mondta Szabó Dóra, aki egyúttal kiemelte: nincs két egyformán idősödő kutya, a korral bekövetkező változás minden ebnél egyedi módon, az állat személyiségétől függően jelentkezhet.
Linda példájából láthatjuk, hogy az idős embereknél sokszor megfigyelhető szellemi hanyatlás nemcsak a mi fajunkat, hanem az állatokat, így a kutyákat is érinti.
Ez a terület viszont jóval kevésbé kutatottabb, mint humán megfelelője,
pedig sok értékes, hasznos tapasztalattal gazdagodnánk, ha megfejthetnénk az öreg ebek kognitív hanyatlásának rejtelmeit. Ezt célozza a 2016 májusában, az ELTE Etológia Tanszékén induló kutatási projekt, amely az emberrel együtt élő kutyák öregedésének folyamatát vizsgálja.
„A kutya öregedésében rengeteg olyan tényező van, ami párhuzamba állítható az emberi öregedéssel, innen jött az ötlet a kutatáshoz” – mesélt az Origónak az előzményekről Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője.
„A kutyák gyorsabban vénülnek nálunk, rövidebb ideig is élnek, ezért biológiai szempontból kiválóan vizsgálható modellek. Mindemellett az emberrel hasonló környezetben élnek, így a városi élet velejárói az ebekre ugyancsak hatással vannak.
Mi egy ilyen természetes szituációban szeretnénk vizsgálni az embert és négylábú társát
– mintha a csimpánzokat a természetben figyelnénk meg.”
Miklósi Ádám elmondta: bár léteztek korábban a kutyák öregedésével kapcsolatos vizsgálatok, ezek olyan módszertant követtek, amik nem számítottak túlzottan eredményesnek.
„Immáron húsz éve folytatunk olyan kutatásokat, amelyek a gazdát bevonva vizsgálják a kutya és ember közötti kommunikációt, valamint az ebek viselkedését. Ezekben mindig szerepeltek idős kutyák is persze, viszont nem olyan számban, hogy az állatok öregedését részletesebben megismerhettük volna” – mondta az Origónak dr. Kubinyi Enikő, az ELTE Etológiai Tanszékének tudományos munkatársa, az új kutatócsoport vezetője.
A szakember 1994 óta foglalkozik kutyák viselkedésének tanulmányozásával a tanszékhez kötődő munkacsoportokban.
Világszerte azért számít újdonságnak a magyar projekt, mert idáig főleg laboratóriumi kutyákon vizsgálták az öregedés folyamatát, az emberrel együtt élő, családi kutyák esetében nem.
„A kutyáknál is van az emberi demenciához hasonló probléma, amit általában kognitív diszfunkcióként jellemez a szakma” – mondta dr. Kubinyi Enikő.
Ezek a mindennapi életet nehezítő jelenségek az egyes kutyáknál másként jelennek meg.”
Az egyik jellemző tünet, hogy romlik a házőrző térbeli tájékozódása: beszorul bizonyos helyekre, és nem tud kiszabadulni, ajtónyitáskor útban van, nem méri föl, mások hogyan mozognak, de a saját mozgását is nehezen koordinálja, illetve ismerős helyeken eltéved. Megváltozik az aktivitása is, az alvás-ébrenlét ciklusa (sokkal többet vannak fenn éjszaka).
A másik jellegzetes zavar a szociális problémák jelentkezése: az idős eb nem ismer fel számára egyébként ismerős embereket (súlyosabb esetben a gazdit sem). Az is előfordulhat, hogy igyekszik kitérni a simogatás elől, de a másik véglet is elképzelhető, vagyis az, hogy túlontúl ragaszkodó lesz, és állandóan követi mindenhova a gazdáját.
„Az én kutyám most lesz 9 éves, de érezhetően lassult a mozgása, mindig megragadja az alkalmat, hogy leheveredjen” – mesélt házi kedvencéről a kutatónő. „Két magyar vizslám is volt, mindkettőjüket 15 évesen kellett elaltatni. Nagyon érdekes, hogy időskorukra megváltozott az ételhez való viszonyuk, érdeklődésük központi elemévé vált, hogy mikor kapnak enni.”
A pillanatnyilag nem létező, úgynevezett „kutya-neurogerontológia” alapjait lefektető kutatási projektnek három pillére van.
Az egyik a viselkedésmérés,
amely során tanulmányozzák a kutyák magatartását. A kutatók négy éven keresztül, közel 100 kutya életét fogják nyomon követni. Figyelik majd például az ebek mozgásának változását, és azt is, hogy miként módosul a családtagokkal való kapcsolatuk. Emellett fiatal és idős kutyákat hasonlítanak össze különböző viselkedési tesztekben.
A második pillér a genetika.
A szakemberek szeretnék megtudni, mik azok a genetikai védőfaktorok, amelyek hozzájárulnak az egészséges öregedéshez, és lassítják vagy gátolják a kognitív diszfunkció megjelenését.
A harmadik pillér az idegtudományi megközelítés.
Az ELTE kutatói kidolgoztak egy módszert, amivel éber kutyákon lehet vizsgálni az agyi aktivitást funkcionális mágneses rezonanciát (fMRI) mérő készülékben. Ennek elsajátításához a kutyák intenzív tréningen vesznek részt, amely végén az ebek képessé válnak arra, hogy akár 6-8 percen keresztül is teljesen mozdulatlanul feküdjenek az fMRI-készülékben.
Ezzel lehet majd látni, mely agyterület válik aktívvá bizonyos ingerlés során, de az is megfigyelhető lesz, hogy bizonyos agyterületek miként változnak (például hogyan sorvadnak) az öregedés folyamán.
Dr. Kubinyi Enikő szerint izgalmas lesz megismerni, hogy az említett agyi változások miként vannak összefüggésben a tapasztalt viselkedésbeli változásokkal. Emellett lesznek EEG-mérések is, amelyeket spontán elalvó – vagyis nem állatorvos által elkábított – kutyákon végeznek el.
„Nincs invazív eljárás a vizsgálatsorozatban, igazából csupa jó dolog történik majd a négylábúakkal” – mondta a kutatónő.
Itt jön elő az új vizsgálatsorozat nagy előnye. „A családi kutyák azért izgalmasak az öregedés szempontjából, mert a nyugati kultúrkörben – a tartási körülmények miatt - nagyon hasonló környezeti ingerek érik őket, mint az embereket, sokan szinte gyerekként kezelik őket. Mivel azonban gyorsabban öregednek nálunk, esetükben jobb lehetőség van megfogni az idősödéssel szerephez jutó különböző kockázati és védőfaktorokat.
A laboratóriumi kutyákat ilyen szempontból nem lehet vizsgálni,
mivel túlságosan mesterséges környezetben élnek, és az emberrel is csak minimális szinten vannak kapcsolatban, hiszen nincs gazdájuk” – magyarázta dr. Kubinyi Enikő.
„A családi kutyának az a hatalmas előnye, hogy egy természetes modellt jelent az emberi öregedés kutatásához.”
Az ELTE kutatója szerint a projekt több szempontból is fontos. „Egyrészt ráirányítjuk a problémára a figyelmet, hiszen nagyon sok az idős kedvenc,
Európában 15 millió kutya idősebb nyolcévesnél.
Másrészt szeretnénk egy diagnosztikai eszközt kifejleszteni, amelyet akár az állatorvosi rendelőben is használhatnak. Ezzel megjósolhatóvá válhat az egyed öregedésének folyamata, ami lehetőséget teremt például a betegségeket megelőző terápiák alkalmazására” – vázolta a lehetőségeket dr. Kubinyi Enikő.
Érdekes lenne megtudni azt is, hogy miért öregednek máshogy a kis- és nagytermetű kutyák: a kutyafajták élettartama ugyanis elsősorban testméretüktől függ. A nagyobb (70-80 kilogrammos) kutyák átlagosan 7-8 évet élnek, 6 évvel kevesebbet, mint a 10-20 kilogrammosak.
A fajtatisztaság szerepe sem elhanyagolható, ugyanis azonos testméretű kutyák közül a keverékek tovább élnek.
A testmérettel és fajtatisztasággal összefüggő élettartambeli különbségek biológiai hátterének feltárása jelentősen segítheti az öregedést befolyásoló, feltehetően főként genetikai faktorok azonosítását.
Nem szabad elsétálni a projekt pénzügyi haszna mellett sem. „A munkakutyák kiképzése drága, így ha élettartamukat meghosszabbítjuk, és tovább tudnak dolgozni, az gazdaságilag is hasznos lenne. Ha az öregedés egészségesen zajlik, akkor az állatorvosi költségek is jelentősen csökkennek” – mondta a kutatónő. Végül, de nem utolsósorban, a kutyák vizsgálatakor szerzett tapasztalatok a humán kutatásoknál is iránymutatóak lehetnek.
„Az öt év alatt természetesen képtelenség minden felmerülő kérdést megválaszolni, ezért szeretnénk, hogy a kutatócsoport stabilan fennmaradjon, és a vizsgálatokat a későbbiekben folytathassuk” – vázolta a jövőt dr. Kubinyi Enikő.
A legkülönbözőbb területekről érkeznek kutatók
A viselkedésmérésekhez egy külföldi szakembert szeretne az ELTE Magyarországra csábítani. A tudós nagy tapasztalatokkal rendelkezik a családi kutyák öregedésével kapcsolatban. Az idegtudományi kutatási ágban Kerekes Zoltán állatorvos működne közre, ő MR (mágneses rezonanciás) diagnosztikával foglalkozik, és a többi állatorvossal tartaná a kapcsolatot. A genetikai vizsgálatokban Sándor Sára genetikus venne részt, róla azt érdemes tudni, hogy kutyakiképző tapasztalatokkal rendelkezik, ami a kísérletekben részt vevő kutyák „közösséggé kovácsolása" miatt fontos. Ezenkívül aktívan kivennék részüket a projektben az egyetem PhD-hallgatói. A vizsgálatokat a Miklósi Ádám által vezetett ELTE Etológia Tanszéken végzik az ELTE Genetika Tanszékével és Biológiai Fizika Tanszékével együttműködve. Mellettük a Semmelweis Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont, a Budafoki Állatgyógyászati Központ és a Szent István Egyetem kutatói is beszállnak a programba. A projektet az Európai Kutatási Tanács támogatja.
A kutatók várják 8 (60-80 kg-osak esetén 6) évesnél idősebb kutyák gazdáinak jelentkezését a [email protected] címen.
