Az igazi Saulok lázadása

2016.03.03. 22:18

Az Oscar-díjat nyert Saul fia című film egy, a Sonderkommandóba besorozott fogoly szemszögéből láttatja a koncentrációs táborok, az embertelenség világát. De mi is volt valójában a Sonderkommando, a náci eufemizmussal „különleges egység”-nek titulált csoport? A „Saulok lázadásában” nincs művészi túlzás, ez a valóság.

Nem volt veszítenivalójuk

1944 májusától az auschwitz-birkenaui táborkomplexum megsemmisítő részlegét a Magyarországról folyamatosan érkező transzportok miatt csúcsra járatták. Annak ellenére, hogy a zsidókkal zsúfolt szerelvényekből kiszelektált és munkaképtelennek ítélt emberek többnyire gyanútlanul lépték át a zuhanyzónak álcázott gázkamrák küszöbét, az SS-parancsnokság idegeit 1944 nyárelőn még mindig a május végi kitörési kísérletek borzolták. 

Jelenet a Saul fia című filmből. A Sonderkommando a halálraítéltek légiója voltForrás: Photo12/Archives du 7e Art/Laokoon Filmgroup/Laokoon Filmgroup

Május 26-án éjszaka a birkenaui megsemmisítőtáborban

az V. krematórium lezárt szektorából több száz ember tört ki.

Noha a reflektorok fényében a menekülni próbáló embereket az utolsó szálig agyonlőtték, a tábori SS-őrség parancsnokságát váratlanul érte az incidens.

A tábor főbejárata a hírhedt " A munka szabaddá tesz" felirattalForrás: Wikimedia Commons

Két nappal később, május 28-án egy újabb kitörési kísérlet után, az auschwitzi táborkomplexum parancsnoka, Rudolf Höss SS Obersturmbannführer (alezredes) elrendelte, hogy a krematóriumok körüli szögesdrótkerítésbe vezetett magasfeszültségű áramot éjszakára se kapcsolják ki.

Rudol Höss, SS-Obersturmbannführer, az Auschwitz-Birkenau megsemmisítő táborkomplexum parancsnokaForrás: Bundesarchiv

Ekkoriban a Sonderkommando berkein belül a legnagyobb titokban folyt már egy általános felkelés előkészítése. A sonderesek a többi fogolyhoz képest privilegizált helyzetük ellenére is tisztában voltak azzal, hogy a biztos halál vár rájuk. Nem volt veszítenivalójuk, elhatározták, hogy megpróbálják a lehetetlent.

A terrorgépezet páriái

A Sonderkommando (különleges egység) a német megsemmisítőtáborok foglyaiból kiválasztott olyan alakulat volt,

amely a tömeges kivégzések „részfeladatait” kellett hogy elvégezze.

A Sonderkommandóba különleges szempontok, elsősorban a megfelelő fizikum alapján válogatták ki a férfi foglyokat. A tábori nyelvben csak „Kanadaként” emlegetett egység legfőbb feladata az iparszerű elgázosítások után a gázkamra kiszellőztetése, az ott heverő holttestek összegyűjtése, krematóriumba szállítása és elégetése volt.

A Sonderkommando két tagja egy elhunyt holttestével a krematóriumbanForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A Sonderkommando tagjai nem vettek részt az emberek legyilkolásában; a halálos Zyklon-B mérget tartalmazó dobozokat az SS személyzet dobta be a gázkamrák erre rendszeresített kürtőibe. De a Sonderkommando tagjainak kellett a deportáltak vasúti rámpák mellé lerakatott csomagjait begyűjtenie, raktárba szállítani, és a személyi poggyászok tartalmát - tárgyak szerint osztályozva - kiürítenie is.

Megérkezik egy transzport Auschwitz-BirkenaubaForrás: Wikimedia Commons

A Sonderkommando néhány tagjának pedig az volt a feladata, hogy a krematóriumba hordott holttesteket az elégetés előtt átvizsgálják, a halottak aranyfogait fogóval kitépjék, illetve átkutassák testüregeiket esetleg ott elrejtett ékszer vagy drágakő után kutatva.

A vagonokból kiterelt, többnyire mit sem sejtő foglyokkal nem volt szabad szóba elegyedniük,

noha pontosan tudták, hogy a rámpán álló SS-orvosok által kiszelektált embereket (elsősorban öregeket, betegeket, kisgyermekeseket) percek múlva elgázosítják.

Josef Mengele lágerfőorvos (a képen balról a második) auschwitzi SS-tisztek társaságábanForrás: Bundesarchiv

Mindezt csak kivételes lelkierővel lehetett elviselni, tudva azt, hogy a viszonylag jó körülményeik miatt irigyelt életük nekik is rövidesen véget ér.

A halál privilegizált szolgái

Mivel a Sonderkommando által elvégzett hátborzongató munkához jó erőnlétre és pszichés állóképességre volt szükség, a sonderesek – a tábor foglyaihoz képest –

kiemelt ellátást kaptak, és sok szempontból kivételezett volt a helyzetük. 

A többi fogolyétól külön álló, önálló barakkjuk volt rendes fekhelyekkel és fűtéssel.

A hátborzongató tevékenységhez kivételes lelkierő kellettForrás: Bundesarchiv

Tarthattak ingóságokat, külön élelmiszer-, illetve cigaretta-fejadagot kaptak, és nem voltak kitéve az őrök önkényének sem. (A Sonderkommando tagját súlyos fegyelemsértés esetén, vagy csak önvédelemből lehetett agyonlőni.) Mindennek azonban nagy ára volt. Az alakulat tagjai hozzájutottak bizalmas információkhoz, valamint olyan személyes tapasztalatokkal rendelkeztek a táborban zajló tömeggyilkosságokról, amelyek nem kerülhettek ki a kerítésen túli világba.

Részlet a Schindler listája című filmből. A Sonderkommando tagjaival elnézőbb volt az SSForrás: AFP/ThePictureDesk

Ezért a biztos halál várt rájuk;

az aránylag jó bánásmód ellenére is lényegesen rosszabbak voltak a túlélési esélyeik,

mint a többi fogolynak. Az auschwitzi táborkomplexumban általában négy hónapig tartott egy Sonderkommando-személyzet szolgálata, ha ez letelt, megölték őket, és helyükbe új egységet állított ki a lágerparancsnokság. 

Titokban készített felvétel a meggyilkoltak holttesteinek elégetésérőlForrás: Wikimedia Commons

Az új sonderesek legelső feladata kivégzett elődeik holttestének elégetése volt. A koncentrációs tábor működése alatt 14 Sonderkommando váltotta egymást.

Megindul a szervezkedés

A Birkenau B.II.d részleg sonderesei pontosan tudták, mi vár rájuk, ezért fogtak hozzá a tábor egészére kiterjedő ellenállás előkészítéséhez.

A konspiráció jól működött a különböző részlegek között.

A Sonderkommando barakkjaival szomszédos női tábor foglyai közül Ester Wajcblum, Als Gertner, Regina Safirsztain és mások hónapokon át puskaport csempésztek ki a kijelölt munkahelyükről, a Weisehel Union Metal Werke üzeméből. A fiatal nők, hogy elkerüljék a lebukást, egészen kis adagokban, papírba csomagolva és a ruhájukba rejtve csempészték ki a gyárból a puskaport. 

A női tábor szomszédos volt a Sonderkommando szálláshelyével (illusztráció)Forrás: Henius

Az üzemben dolgozó nők és a Sonderkommando között Roza Robota volt az összekötő, aki a kicsempészett puskaport eljuttatta a sonderseknek.

1944 nyarán azonban a lágerparancsnokság szimatot fogott.

Az általános felkelés fő szervezőjét – aki a Sonderkommando egyik kápója volt – kivégezték, és az egység tagjait váratlanul széttelepítették. Ekkor a Sonderkommandóban 450 magyar mellett 200 lengyel, 180 görög és néhány szlovák, illetve német zsidó szolgált. Ugyancsak a B.II.d Sonderkommando tagja volt 20 orosz hadifogoly is.

Teherautón szállított sonderesekForrás: Jpost

A sondereseket a krematóriumok padlástereibe helyezték át, így a csoporttagok között nehezebbé vált a kommunikáció, és a németek is szorosabb megfigyelés alatt tarthatták őket. Rudolf Hössnek pontosan ez volt a célja a rajtaütésszerű széttelepítéssel.

Saulok lázadása

1944 szeptemberében, a nyári magyar transzportok megsemmisítése után, az SS elhatározta a Sonderkommando „létszámcsökkentését”.

Mindezt úgy adták be a sondereseknek, hogy 200 főt egy másik táborba fognak átszállítani.

A kijelölt Sonderkommando-tagokat azonban a főtábor ruhafertőtlenítőjében megölték. A sonederesek belső információ útján szerezetek tudomást az „áttelepítés” végeredményéről.

Halottakat égetnek a Sonderkommando tagjaiForrás: Wikimedia Commons

A Sonderkommando újabb megtizedelését október 7-re tűzte ki a táborparancsnok, és ennek a híre is eljutott a foglyokhoz, akik közül egy csoport eldöntötte, hogy legközelebb ellenállnak. 

Október 7-én kora délután az SS-őrség sorakozót rendelt el a Sonderkommando tagjainak. 

A felsorakozott foglyokkal közölték, hogy újabb 300 embert ”helyeznek át”, és megkezdték a névsor alapján szólított emberek - zömében újonc magyar és görög zsidók - teherautókra parancsolását. A magyarok engedelmesen felszálltak, ám a kilépésre felszólított görögök nyugtalankodni kezdtek, erre a foglyok szétfutottak.

Csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat. Jelenet a Schindler listája című filmbőlForrás: AFP/ThePictureDesk

Többségük a krematóriumok felé menekült, hogy ott sáncolják el magukat. Az SS riadóztatott, több szakasz katona eredt a menekülők nyomába. Az SS-eket azonban a lengyel foglyok már felkészülten fogadták,

az előkészített robbanóanyagokkal telt palackokat dobálták a rohamozó őrökre.

A robbanások és a lövöldözés hangjára a németek sietve lezárták a III. és az V. krematórium körzetét, a II. krematórium szektorának lezárásával azonban elkéstek. Az itt lévő sonderesek a harci zajra felfigyelve megölték a kápójukat, majd az SS-re támadtak. Néhány lőfegyvert is sikerült zsákmányolniuk, amellyel viszonozták a lövéseket. 

Titokban készített felvétel halálba induló levetkőztetett fogolynőkrőlForrás: Wikimedia Commons

A sonderesek fedező tüzét kihasználva egy csoport átvágta a drótkerítést. Nem csak magukra gondoltak: a fütyülő golyók záporában, halált megvető bátorsággal megbontották a szomszédos női tábor kerítését is. A menekülők többsége az SS golyózáporában elesett, de egy kisebb csoportnak sikerült a kitörés, és a közeli Rajko felé menekültek.

Az SS alegységek estére bekerítették őket, és a tűzharcban szinte mindenkit megöltek. Az életben maradt foglyok, miután visszakísérték őket a táborba, puszta kézzel vetették rá magukat az őrökre; valamennyiüket agyonlőtték. Estére a 663 fős alakulatból csak 212-en maradtak életben, 451 sonderes elesett, köztük a magyarok vezetője, Péter Zoltán is. 

Auschwitzi deportáltak szelekció előttForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Az ostromlott IV. krematóriumot a beszorult foglyok felgyújtották, és amikor a tűz elérte az épületben tárolt nagy mennyiségű benzint, a krematórium hatalmas detonációval a levegőbe repült. Az SS-őrök szinte minden életben maradottat legyilkoltak, az ott dolgozó boncolóorvosokat a tábor főorvosa, Josef Mengele mentette meg.

Josef Mengele mentette meg a IV. krematórium orvosait, köztük Nyiszli Miklóst is, aki 1946-ban írta meg auschwitzi emlékiratátForrás: Bundesarchiv

No nem valamiféle filantróp megfontolásból, hanem mert a kísérleteihez szüksége volt az ott dolgozók, köztük a magyar Nyiszli Miklós kórboncnok szakértelmére. A „Saulok lázadását” leverték, de a hősiesen küzdő emberek nem adták olcsón az életüket; három SS elesett, tucatnyian megsebesültek és megsemmisült a IV. krematórium is.

Henryk Mandelbaum, az egyik túlélő "Saul", az auschwitzi Sonderkommando egykori tagjaForrás: Wikimedia Commons

A birkenaui gázkamrákat 1944 november végén a németek felrobbantották, akik ekkor már igyekeztek az emberirtás nyomait eltüntetni, a Vörös Hadsereg rohamos közeledése miatt.

Az auschwitzi koncentrációs tábor 2. egysége, Birkenau főbejárata. Itt folytak az elgázosítások és Mengele kísérleteiForrás: WW2 Today

A tábor evakuálását 1945. január 17-én kezdték meg; 7500 beteg és legyengült foglyot hagytak hátra a kiürített lágerben. Az életben maradt auschwitzi foglyok 1945. január 27-én születtek meg másodszor, amikor a táborba behajtottak az első szovjet katonák. A Sonderkomando tagjai közül mindössze 20-an élték meg a felszabadulást, és ők őrizték tovább az igazi Saulok emlékét.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK