Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A már-már misztikusnak számító, néhány méter átmérőjű, szabályos köröket alkotó furcsa fűalakzatok szerteszét szórva vannak jelen Nyugat-Ausztráliában, Newman településtől nem messze.
Idáig úgy gondolták, a körök csak Namíbiában, Angolában és Dél-Afrikában fordulnak elő, a légi felvételeknek köszönhetően azonban most kiderült, hogy több mint 10 ezer kilométerrel arrébb, egy másik kontinensen is megtalálhatók.
A helyiek már régóta tudtak a tündérkörök létezéséről, viszont jelen pillanatig senki sem tanulmányozta az ausztráliai képződményeket részleteikben. Az új eredmények azt mutatják, hogy a körök elrendezése a hatalmas földrajzi távolság ellenére szinte ugyanolyan, mint Namíbiában.
A tündérkörök keletkezése a természet legnagyobb rejtélyei közé tartozik, amelyekre mind a mai napig nincs teljességgel kielégítő magyarázat, annyi azonban biztos, hogy nem idegen lények alkották ezeket. Korábban voltak olyan elméletek, amelyek a termeszeket feltételezték az alakzatok kialakulása mögött, egy másik vezető hipotézis szerint viszont a Föld belsejéből előtörő szén-monoxid pusztítja ki a növényzetet az érintett területen, és ettől keletkeznek a sivár belsejű képződmények.
Az ausztráliai felfedezés miatt elővettek egy 2014-es elméletet is, miszerint
a növények azért rendeződnek ilyen alakzatba, hogy a lehető legtöbb vízhez jussanak.
A tudósok az új kutatás során tanulmányozták a körök elrendeződését és a térség talajának tulajdonságait, így jutottak erre a következtetésre.
Kiderült, hogy az ausztráliai körök belsejének agyagos talaja forró és kemény, szinte teljesen áthatolhatatlan a víz számára, emiatt az összes víz a periféria felé csordogál, ahol a szomjas növények várakoznak. Mivel itt sok a növény, és a gyökereik mélyen lenyúlnak a hűvösebb talajba, az lazább lesz.
A perifériás, laza talaj könnyen magába szívja a folyadékot, lehetővé téve, hogy a vegetáció elegendő vízhez jusson.
Namíbiában némileg másképp működik a dolog, ott a körök belseje homokos, a talaj könnyen magába szívja a vizet, és felszín alatti tározóként funkcionálva látja el az alakzatok peremén csoportosuló növényeket. A különböző vízszállítási mechanizmusok ellenére mindkét távoli területen hasonló tündérkörök alakultak ki.
Az új tanulmány szerzője, Stephan Getzin szerint ezzel persze nem oldották meg teljesen a rejtélyt, de erős bizonyítékot találtak arra, hogy a növények szervezik ilyen módon az elrendeződésüket. A felfedezés fényében a tudósok azt feltételezik, hogy a tündérkörök előfordulása sokkal gyakoribb lehet, mint korábban hitték. Az eredményeket a PNAS szakfolyóiratban publikálták.
