A Hubble megtalálta a szupercsillagok otthonát

hiperóriás, csillaghalmaz
Bámulatos felvétel az R136 csillagszörnyeiről
Vágólapra másolva!
Az általunk ismert világegyetem legnehezebb csillagaira bukkant rá a Hubble űrtávcső, amikor ultraibolya tartományban fürkészte a kozmosz rejtett zugait.
Vágólapra másolva!

Kilenc, több mint 100 naptömeggel rendelkező csillagmonstrum otthonára akadt a NASA és az ESA közös űrteleszkópja, a Hubble, amikor az R136 katalógusjelű csillaghalmazt vizsgálta.

Az újonnan talált égitestek az általunk ismert világegyetem legnagyobb tömegű csillagai közé tartoznak.

Ilyen nagyméretű, masszív csillagokat tömörítő csillagpopulációt eddig nem sikerült találni, emiatt pedig több kérdés is felmerül a fényes égitestek születésével kapcsolatban, olvasható a Phys.org tudományos portálon.

Extrém nehezek és iszonyatosan fényesek

Az R136 csupán néhány fényév átmérőjű és a Tarantula-ködben található, amely a tőlünk 170 ezer fényévre fekvő Nagy Magellán Felhő része. A fiatal csillaghalmaz számos, hihetetlenül masszív, forró és fényes csillagnak ad otthont. Az általuk kibocsátott energia nagy részét az ultraibolya tartományban lehet észlelni, a tudósok ezért is figyelték a halmazt ezen a hullámhosszon.

Bámulatos felvétel az R136 csillagszörnyeiről Forrás: NASA, ESA, P Crowther (University of Sheffield)

Több tucat csillag tömege 50-szerese a Napénak, kilenc viszont még ennél is nehezebb és tömegük meghaladja a 100 naptömeget. Utóbbiak együttesen 30 milliószor fényesebben ragyognak Napunknál.

A rekordtartó egyébként az R136a1 katalógusjelű csillag (265 naptömeg), mely ugyancsak az R136 halmazban található.

A csillagmonstrumok havonta annyi anyagot dobnak le magukról, mint a Föld tömege, az anyagkidobás sebessége eléri a fénysebesség 1 százalékát. Rövid idő alatt tehát nagyon nagy tömegveszteséget szenvednek el, amiből az következik, hogy igencsak rövid életűek.

R136a1. Ilyen hiperóriások uralják az R136 csillaghalmazt (Illusztráció) Forrás: Wikimedia Commons

Egyelőre nem tudni, hogyan jöttek létre

Az új kutatás vezetője, Paul Crowther nem először talált masszív csillagokat az R136 halmazban, 2010-ben négy olyan behemót akadt horogra melyek tömege 150-szerese volt a Napénak. Ez ellentmondott az akkor uralkodó tudományos nézetnek; ez lehetetlennek tartotta az effajta hiperóriások, azaz hatalmas tömeggel és fényerővel rendelkező csillagok létezését.

Most azonban sikerült újabb gigászi bestiákat találnia a tudósoknak ugyanabban a csillaghalmazban. Az eredmények rengeteg kérdést vetnek fel, például azt, hogy miként keletkeznek ilyen hiperóriások. Korábban azt gyanították, hogy két kisebb csillag összeolvadásából jönnek létre szoros bináris csillagrendszerekben. Az ilyen rendszerekben két csillag nagyon közel kering egymáshoz, ami bizonyos esetekben lehetőséget ad az égitestek egyesülésére.

A tanulmányozott halmazban azonban túl sok a hiperóriás, és mivel a csillagegyesülések ritkák, ez a forgatókönyv nehezen képzelhető el az R136 esetében.

A rejtély megfejtéséhez a csillagászoknak tovább kell kutatniuk a kozmikus csoportosulást. A tanulmány eredményeit a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című szakfolyóiratban publikálták.