Rommeltől vaskeresztet kapott, Budapesten zsidókat mentett az angol beteg

2016.03.22. 22:42

Csak kevés annyira ellentmondásos megítélésű személyiség található a magyar felfedezők panteonjában, mint Almásy László. Gróf úrnak szólították, de csak „félig” volt arisztokrata; a háború után perbe fogták, mert az Afrika Korpsban szolgált, a lakásán rejtegetett zsidókért kiérkező nyilasokat német első-osztályú vaskeresztjének felmutatásával zavarta el. Az Afrika-kutatásban hervadhatatlan érdemeket szerzett magyar felfedező 65 éve, 1951. március 22-én hunyt el Salzburgban.

Nem volt arisztokrata, de még a király is gróf úrnak szólította

Almásy László az ősi családi sasfészekben, Borostyánkő várában született (ma Bernstein, Burgenland, Ausztria) 1895. augusztus 22-én. Mind a mai napig egyes források grófként emlegetik a híres felfedezőt, de ő nem az Almásyak grófi ágából származott.

A világhírű magyar felfedező, Almásy László kalandos életútja ihlette meg az Angol beteg című Oscar-díjas mozifilm alkotóitForrás: Alamy

Azután, hogy IV. Károlyt Ferenc József császár halála után a budavári Nagyboldogasszony templomban királlyá koronázták, az új uralkodó felkérte Almásy nagybátyját, terjesszen elő  folyamodványt az ő családjuk grófi rangjának elismertetésére is. 

A kérelmet 1917-ben benyújtották, és az uralkodó szignálta is,

azonban a háborús idők miatt elmaradt a vármegyei konfirmálás, ezért Almásy László jog szerint mégsem szerezte meg a kilencágú koronát.

Almásy László aki csak "félig" volt grófForrás: Pinterest

 A „félig gróffá lett” Almásy, - aki sohasem kölcsönözte ki magának ezt a címet – így emlékezett meg  erről Tasnády Lászlónak 1939-ben Kairóból írt levelében: „ Amikor Őfelsége 1921-ben Szombathelyen tartózkodott, mint szárnysegéd voltam beosztva melléje, s ez idő alatt a Király - emlékezve az általa jegyzett beadványra - következetesen grófnak szólított, ez aztán az akkori legitimista körökben folytatódott és a sajtóban is fel-felmerült.” 

IV. Károly király is csak gróf úrnak szólítottaForrás: Wikimedia Commons

Az első világháború idején katonai pilótaként szolgáló Almásy László, IV. Károly oldalán részt vett az 1921-es második, úgynevezett királypuccsban, a Habsburg-uralkodó visszatérési kísérletében.

Londonban érezte meg Afrika hívó szavát

Az ifjú Almásy 1911 és 1914 között Angliában folytatta tanulmányait. Ekkor és itt ismerkedett meg Frederick Selous neves afrikanista munkásságával, ami elültette lelkében a fekete kontinens iránti élethosszig tartó vonzalmat. Kalandvágyó természete már korán megmutatkozott, 1911-ben az Aero Rt. egyik Blériot típusú motoros gépével szállt fel a levegőbe, és ez az élmény is életre szólónak bizonyult.

Frederick Selous Afrika-kutató munkássága ihlette meg az ifjú AlmásytForrás: Wikimedia Commons

Érdemes megjegyezni, hogy a repülés iránti érdeklődése korábbra datálódik; már 1909-ben fotók alapján egy saját vitorlázógépet fabrikált. A berepülés azonban nem sikeredett valami fényesre,

tíz méteres magasságból lezuhant, gépét és magát is csúnyán összetörve.

A világháború idején tanúbizonyságot tett kivételes bátorságáról; mint felderítő pilóta  először az orosz, majd az olasz front legkritikusabb szakaszain szolgált.

Almásy kiváló pilóta voltForrás: Burg.bernstein.at

1922-től az osztrák Steyr autógyár alkalmazásába állt, mint értékesítési ügynök. Érdekes módon, ez a foglalkozás juttatta el álmai kontinensére, Afrikába. Sógora, Esterházy Antal gróf társaságában ugyanis 1926-ban egy Steyr  volánja mögött vághatott neki első nagy kalandjának; Egyiptom Földközi-tenger partján fekvő nagyvárosából, Alexandriából elindulva, és 3000 kilométert levezetve, a Líbiai és Núbiai-sivatagon át érkeztek meg  a szudáni  Kartúmba. Ez a teljesítmény akkoriban rendkívüli sikernek, világrekordnak számított.

Szudánból tevés expedíciót vezetett EtiópiábaForrás: Samskultur

1927-ben a Steyr megbízásából Kairóba költözött, hogy Egyiptomban szerezzen piacot a márkának. Kihasználva észak-afrikai kiküldetését, több expedíciót is megszervezett az akkoriban még feltáratlan fehér foltnak számító Líbiai-sivatagba.

Híresek voltak a vadásztúrái; egy alkalommal a neves magyar vadász-felfedező írót, Széchenyi Zsigmond grófot, és a kormányzó bátyját, Horthy Jenőt kísérte a kalandos sivatagi túrán.

Magyar volt a kairói repülőklub megalapítója

Almásy egyiptomi tartózkodása alatt másik szenvedélyének, a repülésnek is hódolt. 1929-ben a királyi család támogatásával létrehozta a kairói Aero Klubbot, Egyiptom első nemzeti repülős klubját.

Ekkor, kairói évei alatt vált bejáratossá Faruk király udvarába,

és kötött szoros barátságot Kemal el Din herceggel, aki egyik legnagyobb patrónusává vált. 1930-ban egy roppant kalandos tevés expedícióval Szudánból Abesszíniába ( ma: Etiópia) kelt át.

Almásy sérült gépe AleppóbanForrás: Picasa

Még ebben az évben megszűnt a Steyr céggel fennálló munkaviszonya, és hazatért Budapestre.

Kalandvágya azonban nem hagyta nyugodni, és a szíve is visszahúzta Egyiptomba,

ezért már a rákövetkező évben egy Észak-Szudánba tartó nemzetközi expedícióhoz akart csatlakozni. 1931. augusztus 21-én, a mátyásföldi repülőtérről saját, De Havilland DH-60 típusú egymotoros gépén emelkedett a magasba barátja, Zichy Nándor gróf társaságában.

Almásy (bal oldalon) és Zichy Nándor gróf, indulásuk előtt a máytásföldi reptérenForrás: Wikimedia Commons

Észak-Szudán volt a céljuk, ami a nyitott, vászonborítású és duplaszárnyú kisgép fedélzetén igencsak merész célnak bizonyult. A törökországi Torosz-hegység átrepülése közben azonban egy hirtelen jött, lefelé ható légáramlat sziklának csapta gépüket, Almásy meg is sérült. A gép kormányát Zichy gróf vette át, és sikerült a szíriai Aleppóig elvezetni a megrongálódott gépet, ahol sikeres kényszerleszállást hajtottak végre, a szudáni expedícióról azonban lemaradtak.

A misztikus Zarzura oázis felfedezése

A következő év, 1932 hozta el Almásy László számára az egyik legjelentősebb, és őt világhírűvé tevő felfedezést, az addig csak legendának tartott Zarzura oázis megtalálását. Társaival, a brit Patrick és Sir Robert Clayton-nal, valamint Rendnel repülő-alezredessel  együtt fedezték fel a varázslatos szépségű Gilf Kebir sivatagi  fennsík északi völgyét, Vádi Abd el Malikot.

Almásy László repülőtudását is felhasználat az ismeretlen sivatagi vidék felderítésébenForrás: History

1933-ban tértek vissza, hogy folytassák a Líbiai-sivatag  egyik utolsó fehér foltjának feltárását.

Az 1933-as expedíció újabb magyar taggal, Kádár László földrajztudóssal egészült ki, akit a sivatagi dűnetípusok első tudományos precizitású leírójaként ismer a geográfia tudománya. A Vádi Szúra (Képek Völgye) katlan barlangjaiban egyedülálló új-kőkori barlangrajzokat fedeztek fel.

Gilf Kebir vidékeForrás: Samskultur

A művészi pontosságú ábrákról a sokkal délebbre fekvő szavannák állatvilága, struccok, zsiráfok és antilopok, valamint pálmák köszöntek vissza azt bizonyítva, hogy jó pár ezer évvel korábban a kietlen homoktenger virágzó zöld terület lehetett. Az úgynevezett Úszók barlangjában pedig egykori tavakra és folyó vízre utaló ábrákat azonosítottak.

Barlangrajzok az Úszó barlangbólForrás: Wikimedia Commons

Almásy 1934 és 1935 között feltérképezte a Szahara középső, elhagyatott és ismeretlen vidékét, a Nagy homoktengert.

A világhíressé lett magyar felfedező tudósított először az Egyiptom és Észak-Szudán  vidékén lévő magyarab településekről,

akiknek lakói azt állították, hogy olyan magyarok leszármazottai, akiket a 16. században Szulejmán szultán uralkodása idején hurcoltak el Magyarországról, és telepítettek le Dél-Egyiptomba.

Az Afrika Korps felderítője

Almásy a második világháború kitörése idején a magyar királyi légierő kötelékében szolgált. 1940-ben, az olaszok észak-afrikai veresége után Adolf Hitler, szövetségese, Mussolini megsegítésére Líbiába küldte Erwin Rommel tábornokot.

Erwin Rommel tábornok, a "sivatagi róka"Forrás: Bundesarchiv

Az ekkor elkezdődött sivatagi harcokban világhírnevet szerzett, és a britek által csak sivatagi rókaként emlegetett német tábornoknak nagy szüksége volt egy, a helyi viszonyokat kiválóan ismerő emberre.

Így vették fel a kapcsolatot az akkor már méltán híres  Afrika-kutató Almásyval,

a Szahara és a Líbiai-sivatag kiváló ismerőjével. 1941. február 8-án helyezték át a Wehrmacht kötelékébe, mint tartalékos tisztet, és Rommel híres sivatagi hadtestéhez, az Afrika Korpsba került.

Almásy az Afrika Korps kötelékébe kerültForrás: Bundesarchiv/Moosm¸Ller

A kiváló pilóta átképzést kapott Junkers Ju-87, és Heinkel He-111 típusú gépek vezetésére, egyedülálló helyismeretét mint Rommel felderítő tisztje kamatoztatta.

Almásy szervezte meg a méltán híressé vált Salaam-műveletet,

amelynek során két német hírszerző tisztet csempészett be mélyen az angol vonalak mögé, a távoli egyiptomi Aszijutba.

Szaharai expedíció a 30-as évekbenForrás:Wikimedia Commons

Összesen 5600 kilométert tettek meg hatalmas kerülővel a sivatagban; Almásy sikerrel hajtotta végre a több mint kalandos és életveszélyes vállalkozást. Harctéri szolgálataiért elnyerte a magas német kitüntetést, az elsőosztályú vaskeresztet.

Zsidókat mentett, a népbíróság le akarta csukni

1943-ban tért vissza Budapestre. 1944 novemberében, amikor már a Szálasi-kormány volt hatalmon, és a nyilas pártszolgálatosok súlyos atrocitásokat követtek el a budapesti zsidók ellen, Bartók Béla úti lakásán (akkor Horthy út)  üldözötteket rejtegetett, köztük Fuchs Jenő olimpiai bajnok fiát.

Almásy magyar királyi repülőstiszti uniformisbanForrás: Wikimedia Commons

Egyik alkalommal, amikor nyilas osztag dörömbölt a lakása ajtaján halálra keresve a zsidókat, kivételes lelki erőről téve tanúságot, német egyenruháját felöltve, és a vaskeresztjét mellére tűzve nyitott ajtót a nyilasoknak, és erélyesen tiltakozva, elkergette őket. Ennek ellenére 1945 után a kommunista irányítás alatt álló Politikai Rendészeti Osztály nyomozói letartóztatták, és háborús illetve népellenes bűntettek vádjával a népbíróság elé állították.

A híres orientalista, Germanus Gyula tanúvallomása azonban megmentette az elítéléstől.

1947-ben azonban ismét letartóztatták, és csak az egyiptomi király közbejárására szüntették meg a vele szembe indított eljárást. Kiszabadulása után Bécsen és Trieszten keresztül Kairóba utazott, és a város Zamalek nevű negyedében telepedett le végleg. 1951-ben,  amikor a Steyr-Puch autókonszern  megbízottjaként Ausztriába utazott, útközben súlyosan megbetegedett. A salzburgi kórházban amőbás vérhast diagnosztizáltak nála, de a gondos kezelés sem menthette meg; Almásy László 1951. március 22-én elhunyt. Személye és kalandos életútja ihlette meg az Oscar-díjas Angol beteg című film alkotóit.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK