Vallás és tudomány ellentéte az agyunkban rejlik

Neural network. Computer artwork of a brain in side view, with the brain's neural network represented by lines and flashes. A neural network is made up of nerve cells (neurons).

A vallásos hit és a tudományos gondolkodás nemcsak eltérő agyterületeket mozgósít, de e területek kölcsönösen kizáró módon működnek – állítják amerikai viselkedéskutatók, akik szerint a hit és a tudomány közti ellentét az agyunk szerkezetében gyökerezik.

A hiten és a tudományos bizonyítékokon alapuló világmagyarázatok évszázadok óta megosztják az emberiséget, és e világnézetek közti alapvető ellentét ma is változatlanul tapintható. Az Egyesült Államokban az evolúció és a kreácionizmus oktatása fölötti vita például mindmáig a napi politikai csatározások tárgya.

A Case Western Reserve University (USA) kutatói szerint a tudomány és a vallás közötti konfliktus azért feloldhatatlan, mert a kétféle gondolkodásmód egymást kizáró jellege az agyunk szerkezetéből következik. Ahhoz, hogy valaki egy természetfeletti erőben vagy mindenütt jelenvaló szellemben higgyen, az agyában el kell nyomnia az analitikus gondolkodáshoz használt modulokat, s ezzel egyidejűleg működésbe kell hoznia az empátiában szerepet játszó agyterületeket. Amikor azonban valaki analitikus módon gondolkodik a fizikai valóságról, ennek épp az ellenkezőjét kell tennie.

A hitbéli kérdésekben felhozott érvek analitikus szemmel nézve tökéletesen abszurdak is lehetnek”

– magyarázza a Case Western Reserve-en filozófiát tanító Tony Jack, a kutatás vezetője. – „Amennyire ugyanis értjük az agy működését, abból úgy tűnik, hogy amikor valaki egy hittételt elfogad, az analitikus-kritikus típusú gondolkodást félretolja, és a szociális-érzelmi azonosulást helyezi előtérbe.”

A Fülöp-szigetekiek a legvallásosabbak a világon (illusztráció) Forrás: AFP

Miért hajlamosabbak a vallásos hitre a nők?

„A kognitív pszichológia egy kutatási irányzata rámutat arra a megfigyelésre, hogy a vallásos-spirituális meggyőződéssel élő emberek átlagosan kevésbé intelligensek. Ezt a statisztikai összefüggést a mi tanulmányunk is megerősítette, viszont egyúttal azt is megmutattuk, hogy a hívők rendszerint erősebb közösségi érzéssel és empátiával rendelkeznek” – nyilatkozta a kutatásban részt vevő egyik viselkedéskutató, Richard Boyatzis egyetemi tanár.

Egy nyolc kísérletből álló sorozatban bizonyították, hogy minél nagyobb együttérző képességgel rendelkezik valaki, annál valószínűbb, hogy vallásos.

Ez az eredmény magyarázhatja a férfiak és a nők vallásos-spirituális tendenciái közötti különbséget, amely régóta ismert a pszichológiában.

Az új feltételezés szerint a nőket fejlettebb együttérző képességük teheti eleve hajlamosabbá a vallásos hitre. A kutatók némi párhuzamot véltek felismerni az ateisták és a pszichopaták agyi mintázatai között.

Isten megteremti az állatokat Forrás: Textweek

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ateisták pszichopata gyilkosok volnának, csak azt, hogy

a nem-hívők és a hívők agytevékenysége között az empátia terén markáns különbség mutatkozott,

és a pszichopaták agyát épp az együttérzés hiánya jellemzi.

Kétfajta gondolkodás

A Case Western Reserve tudósai munkájukat arra a feltételezésre alapozták, hogy az emberi agyban állandó feszültség áll fenn két ellentétes funkciójú működési egység között. Jack laboratóriuma, amely az „Agy, elme és tudatosság” nevet viseli, korábbi funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálatokban feltárta egyrészt a kritikus gondolkodásért felelős analitikus agyi hálózatot, másrészt az együttérzésre képessé tévő szociális hálózatot, amelyek véleményük szerint anatómiailag megfeleltethetők e harcban álló funkcionális egységeknek.

Amikor ugyanis egy fizikai problémával vagy egy erkölcsi dilemmával szembesítik a kísérleti alanyt, nemcsak a megfelelő agyterületek aktivitását lehet kimutatni, hanem azt is, hogy ezek kölcsönösen gátolják egymás működését.

Az emberi agy (illusztráció) Forrás: AFP

Jared Friedman, a kutatásban közreműködő egyik szerző hangsúlyozta: „Abból, hogy valaki erős együttérző képességgel rendelkezik, nyiván nem adódik, hogy automatikusan tudományellenes nézeteket kell vallania. Eredményeinkből mi inkább csak arra következtetünk, hogy aki kizárólag az analitikus érvelést és a tudományos tényeket helyezi előtérbe, az háttérbe szoríthat egy másfajta, alapvetően társadalmi-morális típusú gondolkodást.

Ez egybecseng azzal a kanti filozófiai irányzattal, amely szerint kétfajta igazság létezik: empirikus és morális.”

A kutatás

A szerzők egyenként 159-527 felnőtt alany bevonásával összesen nyolc kísérletet végeztek, amelyek során az Istenben vagy más univerzális szellemben való hit, illetve az analitikus gondolkodási képesség és az erkölcsi beleérző készség közötti összefüggéseket vizsgálták. Mind a nyolc kísérlet párhuzamot mutatott ki a vallásosság és a morális együttérzésre való hajlam között.

A kutatás ugyanakkor a két tulajdonság közti ok-okozati viszony feltárására nem terjedt ki. A spirituális hit erőssége és az empatikus készség egyaránt pozitív összefüggésben állt a vallásos-lelki gyakorlatok (pl. ima, meditáció) gyakoriságával, de nem függött a templomba járástól vagy a vallási közösséghez való tartozás egyéb társadalmi kifejezésétől.

Az emberi agy neuronjai (illusztráció) Forrás: Origo

Míg egyes kutatók véleménye szerint a mentalizáció – más emberek viselkedésének mentális állapotok (igények, vágyak, célok) alapján történő értelmezése – pozitív kapcsolatot mutat a hittel, a jelen vizsgálat nem talált erre utaló bizonyítékot.

Egybecsengtek ugyanakkor a Case Western Reserve munkatársainak eredményei azokkal a korábbi megfigyelésekkel, amelyek szerint az analitikusan gondolkodók kevésbé hajlamosak a spirituális-vallásos tanok elfogadására. A nyolc kísérlet együttes statisztikai értelmezése mindazonáltal azt sugallja, hogy

az empátia erőssége fontosabb a hit szempontjából, mint amennyire az analitikus hajlam a hitetlenség szempontjából.

Vallásos tudósok

„A vallás és a tudomány közötti konfliktus épp azért éleződhet ki annyira, mert a két agyi hálózat elnyomja egymást, ezért könnyen extrém állapotok jöhetnek létre” – érvel Boyatzis. A kutatók azonban kiemelik, hogy az ember természetes állapota mégis az, amelyben mindkét hálózatot egyszerre használja.

(illusztráció) Forrás: AFP/Geir Mogen

„Szó sincs arról, hogy a vallás okvetlenül ütközne a tudománnyal. Sőt, a megfelelő körülmények között a vallásos hit kimondottan elősegítheti a tudományos kreativitást és problémalátó képességet” – vélekedik Jack. – „A tudomány számos meghatározó alakja vallásos, vagy valamilyen módon hívő volt” – utal a szerző Baruch Aba Shalev munkájára, aki az 1901 és 2000 közötti Nobel-díjasok eszmei hátterét vizsgálva kimutatta, hogy közel 90 százalékuk 28 vallás valamelyikéhez tartozott, és csak 10.5 százalékuk volt ateista, agnosztikus vagy szabadgondolkodó.

Lehetsz egyszerre vallásos és nagyon jó tudós”

– összegezte Jack.