Hétköznapi kannibalizmus a pokol tornácán

2016.04.05. 17:43

Az Alsó-Szászországban eredetileg katonai kiképzőtáborként létrehozott bergen-belseni koncentrációs láger végnapjairól kerültek elő megrázó dokumentumok a brit Nemzeti Levéltárból. A Brit Királyi Haditengerészet egykori veteránjának a második világháború végén készített feljegyzései a tábori élet eddig nem ismert kegyetlen hétköznapjaiba engednek bepillantást. 

Egy nappal a szövetségesek partraszállása előtt fogták el

Harold Le Druillenec a németek által még 1940-ben megszállt Csatorna-szigetek (a La Manche-csatorna szigetei) egyikén, Jerseyn került német fogságba, 1944. június 5-én, alig egy nappal az Overlord hadművelet, az angolszász szövetséges haderő partraszállása előtt.

Harold Le Druillenec alig egy nappal a normandiai partraszállás előtt került fogságbaForrás: U.S. National Archives

A húgának segített egy kényszermunkásként ott dolgozó orosz hadifogoly megszöktetésében, amikor a kikötőben elfogták a németek.

A haditengerészet veteránját az északnyugat-németországi Bergen-Belsen városka határában működő koncentrációs táborba vitték, ahol az alultápláltság, a kegyetlen bánásmód és a járványok miatt tömegesen pusztuló foglyok holttesteinek elföldelésére fogták be.

Amikor brit egységek 1945. április 15-én felszabadították a lágert, mindenhol ezerszámra feküdtek a temetetlen holttestek. A brit katonák az SS foglyul ejtett női őreivel temettetik áldozataikatForrás: Pinterest

„Túléltem három koncentrációs tábort sok szerencsével, és annak köszönhetően, hogy képes voltam felülemelkedni a holttestek közötti életen” – áll többek között abban a feljegyzésben, amely most került elő a brit nemzeti archívumból, és amelyről az Independent tudósít.

1943 végéig "kiváltságos" tábornak számított Bergen-Belsen, a cserére szánt foglyok többek között saját ruhájukat viselhettékForrás: AP

Druillenec leírta, hogy nem volt élelem és víz, az alvás pedig szinte lehetetlen volt Bergen-Belsenben.

Visszaemlékezése szerint Bergen-Belsen volt a legrosszabb abból a három koncentrációs táborból, ahol több mint tíz hónapig tartó fogságát töltötte.

Csonttá soványodott foglyok a bergen-belseni koncentrációs táborbanForrás: Pinterest

„Itt az összes időmet azzal töltöttem, hogy holttesteket hordtam a tömegsírokba, amit úgynevezett külső munkavállalókkal (a táboron kívüli munkákra vezényelt foglyokkal, a szerk.) ásattak ki.” 

Éhség és járványok tizedelték a foglyokat

1944 novemberétől – a hadi helyzet válságosra fordulása miatt – a németek megkezdték a keleti, elsősorban lengyel területen létesített koncentrációs táboraik bezárását, ahonnan az akkori frontvonaltól még távolabb fekvő, a birodalom hátországában lévő lágerekbe szállítottak át a foglyokat.

Heinrich Himmler meglátogatja a mauthauseni tábort 1941-ben. A birodalmi vezető, a Reichsführer-SS 1944-ben megpróbált "üzletelni" a zsidó foglyok egy részévelForrás: Wikimedia Commons

Annak ellenére, hogy 1945 januárjában a Werhmacht a tábor területén működő hadifogolykórházat, valamint az ehhez tartozó barakkokat is átadta a lágert működtető SS-nek, 1945 elejére elviselhetetlenné vált a túlzsúfoltság a bergeni koncentrációs táborban. 

1944 végétől 85 000 foglyot zsúfoltak össze

az eredetileg 15 000 ember befogadására tervezett lágerbe.

A felszabadulás előtti hónapokban közel harmincezren haltak meg a tábor drótkerítése mögöttForrás: George Rodger

A krónikus alultápláltság, a tífusz-, valamint a vérhasjárvány,

továbbá a kegyetlen bánásmód miatt naponta százával haltak meg a foglyok. 

(A tábor 1945 áprilisában történt felszabadítását megelőző hónapban több mint 18 000 ember hunyt el, sokan közülük egyszerűen éhen haltak.)

Az átélt borzalmakat a királyi haditengerészet egykori veterán foglya sem tudta teljesen feldolgozniForrás: Pinterest

A borzalmakat a túlélésért folytatott küzdelem olyan epizódokkal tetézte, amelyekre csak most derült fény, a brit veterán világháborús feljegyzéseiből.

A dzsungel törvényei uralkodtak a lágerben

Harold Le Druillenec egyik legszörnyűbb emléke a foglyok életben maradásért folytatott küzdelméhez kapcsolódik. A foglyok között a dzsungel törvényei uralkodtak, éjszakánként öltél, vagy téged öltek meg"

– emlékezett vissza az embereket elállatiasító lágerbeli körülményekre az egykori fogoly. Az éhhalálközeli állapot arra vett rá egyeseket, hogy az elhunytak vagy megölt foglyok tetemeiből lakmározzanak.

Buldózerrel tolják tömegsírba a temetetlen holtesteket a bergen-belseni láger felszabadulása utánForrás: Wikimedia Commons

1945 márciusára leírhatatlan viszonyok alakultak ki a bergeni táborban,

az éhezés és a fertőzések miatt úgy hullottak az emberek, mint a legyek.

Druillenec túlélte a borzalmakat, pedig az Auschwitz-Birkenau haláltábort is megjárta mint átvezényelt munkás. 

Az auschwitzi koncentrációs táborkomplexum 2. egysége, Birkenau főbejárata. Itt folytak az elgázosítások, és Mengele kísérletei is. A szemtanú ezt a hírhedt tábort is megjártaForrás: WW2 Today

„Amikor Auschwitzba érkeztem, azt hallottam, hogy innen csak egy kiút létezik, a kéményen keresztül” - jegyezte fel a fogoly veterán. Bergen-Belsent a brit szárazföldi haderő egységei szabadították fel 1945. április 15-én.

Egy túlélő a táborból. A láger felszabadítása után még több mint 14 000 ember halt meg az orvosi ellátás ellenéreForrás:Galerie Bilderwelt

A táborba bevonuló katonák szeme elé infernális látvány tárult;

a barakkokban és a koncentrációs tábor területén ezerszámra hevertek a csontsovány foglyok temetetlen holttestei. A felszabadított láger területén talált 53 000 túlélő közül azonban sokaknak már túl későn virradt fel a szabadság napja; a gondos orvosi kezelés ellenére is 1945 júniusáig további 14 000 volt fogoly hunyt el. 

A bergen-belseni tábor fogságba esett női SS-őreiForrás: SAPA

Harold Le Druillenec a koplalás miatt eredeti testsúlyának már több mint a felét elvesztette, amikor honfitársai kiszabadították a tábor poklából. Közel egyéves rehabilitáció után nyerte csak vissza a fogság előtti súlyát, a lelki megrázkódtatásokat azonban soha sem heverte ki teljesen. A lágerben átélt tapasztalatait a háború után vetette papírra, kárpótlási igényének indoklásaként. 

A tábort felszabadító brit katonák az SS foglyul ejtett őreivel temettetik a halottakatForrás: Anglonautes

A Foreign Office (a brit külügyminisztérium) végül elfogadta a volt fogoly kérelmét, és 1835 akkori fontsterling (ma hozzávetőleg 30 000 font, azaz 11 millió 760 ezer forint) kárpótlás kiutalásáról rendelkezett Druillenec javára.

Bergen-Belsen 1943-ig „kiváltságos” tábor volt

A bergeni tábor ősét még 1939 előtt, egy 15 000 fős (hadosztály szintű) katonai kiképzőtábor céljára építették. Amikor 1939. szeptember 1-jén a Werhmacht három hadseregcsoportja lerohanta Lengyelországot, a pár hetes villámháborúban fogságba esett lengyel katonák egy részét ide szállították.

Az 1939-es lengyelországi villámháború után szállították Bergen-Belsenbe az első hadifoglyokatForrás:Bundesarchiv

Bergen-Belsen egészen 1943-ig hadifogolytáborként működött;

1941. június 22., a Szovjetunió megtámadása után, a Barbarossa hadművelet idején szovjet hadifogolytranszportok érkeztek a táborba. 1943 áprilisában a tábor déli területét átvette az SS, ahol koncentrációs tábort épített ki az úgynevezett cserefoglyok számára. Az itt őrzött zsidó foglyokat, köztük a szövetséges hatalmak állampolgárait külföldön internált németekre cserélték, illetve pénzfizetés ellenében engedték szabadon.

SS-vezetők, középen Himmler, mellette jobbra a "végső megoldás" kitervelője, Reinhard Heydrich, SS-Obergruppenführer, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) főnöke ül. Himmler háború végi "zsidóüzlete" nem működöttForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

1944 márciusában további részleggel egészítették ki a lágert, majd augusztusban létrehozták a hírhedtté vált női tábort, amelybe megnyitásakor 9000 zsidó női foglyot helyeztek el.

Fiatal nő holtteste a bergen-belseni lágerben. 1941 és 1945 között több mint hetvenezren haltak meg a táborbanForrás: Pinterest

A cserére szánt foglyoknak egy ideig lényegesen könnyebb sora volt, mint a más táborokba deportált sorstársaiknak, így többek között bizonyos személyi tárgyaikat megtarthatták, és civil ruhájukat viselhették.

Volt auschwitzi parancsnok a tábor élén

1944 decemberéig több mint 14 000, túszként kezelt foglyot helyeztek el a lágerben, ám közülük csak 2560 fő szabadult ki a „cseretáborból”.

A helyzet 1944 őszétől vált elviselhetetlenné,

amikor a keleti fronthoz közeli táborok fokozatos bezárása után egyre nagyobb tömeget zsúfoltak össze a láger területén.

Egy bergeni túlélőForrás: Anglonautes

1941 és 1945 között több mint 70 000 ember vesztette életét a drótkerítések mögött. 

A tábor utolsó parancsnoka, Josef Kramer, SS-Hauptsturmführer (százados) az auschwitzi megsemmisítő táborkomplexum éléről került Bergen-Belsenbe. 

Az elfogott táborparancsnok, Josef Kramer (középen) brit katonák kíséretébenForrás: Wikimedia Commons

A tábort a brit haderő alakulatai 1945. április 15-én felszabadították. Kramert és a női láger legkegyetlenebb őreit az 1945 szeptembere és novembere között megtartott úgynevezett bergeni perben brit hadbíróság vonta felelősségre. A volt lágerparancsnokot és vele együtt 10 egykori beosztottját háborús és emberiség elleni bűntettek miatt halálra ítélték; Krameren 1945. december 13-án hajtották végre a halálos ítéletet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK