Az alfa Centauri: ide indul Hawking csillagközi utazása

2016.04.13. 16:16

Az alfa Centauri tulajdonképpen egy hármas csillagrendszert takar, amelynek két fő tagja – az α Centauri A és B – egymás körül kering, míg a harmadik csillag – a Proxima Centauri – e kettős körül mozog. Különlegessége, hogy ezek a csillagok találhatóak a legközelebb Napunkhoz, megközelítőleg 4,3 fényévre, amely kitűnő célponttá teszi a jövőben az első csillagközi utazás számára. Ráadásul az α Centauri A és B megdöbbentően hasonló csillagok a Naphoz és egy exobolygó-jelöltet is sikerült már nagy valószínűséggel azonosítani a rendszerben, de további bolygók létezése sem kizárt.

Az α Centauri rendszer a Kentaur csillagképben figyelhető meg. Szabad szemmel csupán egyetlen csillagnak tűnik, amely a Kentaur egyben legfényesebb tagja. Valójában azonban egy hármas csillagrendszerről van szó, amelynek két fő tagja az alfa Centauri A és B. 

Az alfa Centauri A és BForrás: ESO/L. Calçada

Megdöbbentően hasonlítanak a Naphoz

A csillagrendszer nagyjából 4,36 fényévre található Napunktól, amely mintegy 41 billió kilométernek felel meg. Az α Centauri A és B nagyjából olyan távolságban vannak egymástól, mint a Naprendszerben az Uránusz a Naptól (ez közel 3600 millió kilométert jelent) és mintegy 80 éves periódussal keringenek a közös tömegközéppontjuk körül. Ez a csillagpáros nem csupán közelsége miatt izgalmas kutatási célpont, hanem azért is,

mert a Naphoz rendkívül hasonló csillagok, és korukat tekintve is közel egyidősek vele.

A csillagpáros mindösszesen néhány száz millió évvel lehet idősebb a Napunknál, amely kozmikus értelemben szinte azonos kort jelent (a saját csillagunk jelenlegi ismereteink szerint nagyjából 4600 millió éves).

Stephen Hawking és Jurij Milner bejelentették, hogy az alfa Centaurihoz készülnek következő missziójuk soránForrás: AFP/2016 Getty Images/Bryan Bedder

Az α Centauri A tömege 10%-al több a Napunkénál, míg az α Centauri B tömege pedig éppen nagyjából 10%-al kevesebb. Átmérőjüket tekintve az α Centauri A majdnem 30%-al nagyobb a Naphoz viszonyítva, míg az α Centauri B nagyjából 15%-al kisebb. A legjelentősebb eltérés a fényességben adódik, ugyanis

az α Centauri A látszó fényessége 50%-al haladja meg a Nap fényességét,

míg az α Centauri B csupán fele olyan fényes, mint a Napunk. Azonban az összehasonlításból így is kitűnik, hogy a két csillag hasonlósága a saját csillagunkhoz viszonyítva megdöbbentően kiemelkedő.

Van egy Centauri C is

Az α Centauri rendszer harmadik tagja, az α Centauri B lényegesen különbözik a többitől. A modellszámítások arra utalnak, hogy ez a csillag az α Centauri A és B kettőse körül kering, mintegy 500 ezer éves periódusidővel.

Az alfa Centauri csillagpár, pirossal bekarikázva pedig a ProximaForrás: Wikimedia Commons

A Proxima Centauri elnevezést onnan kapta, hogy társainál valamivel közelebb található Napunkhoz, mintegy 4,24 fényévre (a proxima jelentése latinul legközelebbi). Ezzel pedig jelenleg ez a Napunkhoz legközelebb található csillag, és még jó pár évtízezreden keresztül ez így is marad.

Nem teljesen bizonyított, hogy a Proxima Centauri gravitációsan valóban kötött az α Centauri rendszer csillagpárosához, elképzelhető, hogy a távoli jövőben elhagyja majd a rendszert. A Proxima Centauri vörös törpecsillag, így alapvetően különbözik rendszerbeli társaitól és a Napunktól is.

Gyönyörű fantáziarajz a Hawking és Milner által bejelentett Starshot projekt működéséről - az alfa Centaurihoz nanoszondákkal és fotonvitorlákkal jutnánk elForrás: Breakthrough Starshot

Mérete és tömege mindössze tizede a Napnak, fényessége pedig jó pár nagyságrenddel marad központi csillagunk fényessége alatt. A Proxima Centauri azonban egyfajta változócsillag is egyben, ami azt jelenti, hogy rövid idő alatt jelentősen ingadozhat a fényessége.

Bolygók csillagszomszédaink környezetében?

Az első exobolygó felfedezését az α Centauri rendszerben 2012-ben jelentették be, amelyet az α Centauri B körül azonosítottak, és α Centauri Bb-nek neveztek el. Egy 2015-ös tanulmány azonban rámutatott, hogy a felfedezés a mért adatok téves értelmezésének köszönhető, és

a bolygó valójában nem létezik.

Szintén 2015-ben egy újabb jelöltet azonosítottak a Hubble-űrteleszkóp segítségével az α Centauri B körül, amely méretét tekintve a Földünkhöz lehet hasonló.

Így festene a kettős csillagrendszer, ha egy elképzelt bolygó felszínéről néznénkForrás: Wikimedia Commons

Az eredmények szerint a bolygó keringési ideje maximum 20,4 nap lehet, vagyis a lakhatósághoz és az élet hordozásához túl közel található a csillaghoz. Létezését azonban további kutatásokkal kell még alátámasztani, ha pedig megerősítést nyer, akkor az α Centauri Bc elnevezést kaphatja.

Különösen izgalmas kérdés a bolygókísérők kutatása ebben a rendszerben, mert a Napunkhoz nagyon hasonló csillagokról beszélünk, így az esetleges földön kívüli élet utáni kutatás számára is kitűnő célpontot jelent. Ez pedig valóban nagyon izgalmas lehetőség a csillagközi utazások tervezésében, hiszen közvetlen szomszédunkban talán még az élet valamiféle formáját hordozó bolygókat is találhatunk.

A vörös törpe nem sok reménnyel kecsegtet

A Proxima Centauri esetében a bolygók utáni kutatás nem járt sikerrel. Nagyobb méretű bolygókísérő, gázóriás létezése határozottan kizárható. Alapos kutatásokkal azt is kizárták, hogy szuperföldek létezhessenek a csillag lakható zónájában. A kisebb kísérők kimutatásához további kutatásokra lesz szükség, de erősen kérdőjeles lakható bolygó létezése egy változócsillag környezetében. Mindenestre az emberiség elkövetkező évezredeiben ez a csillag lesz legközelebbi szomszédunk, így első számú célpontja lehet bármiféle, korszakalkotó csillagközi utazásnak.

Méretarányos összehasonlítás: a Nap, az alfa Centauri A, az alfa Centauri B és a Proxima (balról jobbra)Forrás: Wikimedia Commons

Milyen lenne felnézni az égboltra?

Ha felnézhetnénk egy, a Földhöz hasonló bolygó felszínéről az α Centauri A vagy B körüli pályán, akkor bizony

a saját Napunkhoz nagyon hasonló csillagból látnánk kettőt az égbolton,amelyek közül az egyik lényegesen fényesebb lenne. Az éjszakai égbolt is nagyon hasonló lenne ahhoz, amit a Földről láthatunk, azonban a Kentaur csillagképet hiába is keresnénk. Helyette Földünk Napját fedezhetnénk fel az égbolton, amely csupán egy lenne számtalan csillagtársa között. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK