A Szent István körút 1. szám alatt álló házban sok mindenki megfordult már: működött itt irodalmi folyóirat, ahová azok az írások kerültek, amelyek még a Nyugatba is túl radikálisnak minősültek, itt üzemeltették Radnóti kedvenc cukrászdáját, és a századforduló utáni polgárság egyik legfontosabb köre, a Lipótvárosi Társaskör is itt székelt. 

„Ez talán a legegyszerűbb, legpuritánabb szecessziós díszítésű lakóház” – mondta el a We Love Budapestnek Szeder József, a Szent István körút 1. szám alatt álló ház egyik lakója. 

És valóban: a Szent István körút, a Balassi Bálint utca és a Jászai Mari tér sarkán található épületben csak a bejárat és a lépcsőház közötti kis részen látható túlzó, cirádás díszítés, máshol letisztult, visszafogottabb megoldásokat láthatunk.

A ház ma szépen felújítva áll a helyénForrás: Google

Az előtér falait madárfigurák és növényi ornamentika díszíti,

és a kapu felett egy kőtáblán az EDIFICAVIT GAÁL BERTALAN feliratot láthatjuk (építtette Gaál Bertalan). Az épületet 1899 és 1903 között húzták fel, a környék akkor még Pest külvárosának számított.

Apu, hogy megy be?

Bár ma már a lakókon kívül nem sok mindenki fordul meg a házban, régen nyüzsgő polgári élet folyt a falai között. Itt kezdte meg működését például

1903-ban a Vígszínház színésziskolája is,

amely olyan nagy neveket adott a társulatnak, mint Jávor Pál, a 20-as évek nagy üdvöskéje, Gaál Franciska, Titkos Ilona vagy Bilicsi Tivadar, aki táncos és komikus is volt egyben.

Amit még a Nyugat is radikálisnak tartott

Itt működött a Reneszánsz című folyóiratnak a kiadóhivatala – ez a lap arról volt híres, hogy olyan írásokat is leközölt, amiket a kicsit konzervatívabb helyeken (így például a Nyugatnál is) nem voltak hajlandóak megjelentetni. Ebben a házban lakott a lap tulajdonosa is. A Reneszánsz modern irodalmi törekvéseknek adott helyet, így többek között megjelentek benne Ady Endre és Kassák Lajos radikálisabb művei is.

1901-ben már látszik, ahogyan épül a házForrás: Fortepan / Lajtai László

Radnóti törzshelye

A ház otthont adott az Ilkovicsok híres kávéházai közül az egyiknek: a Kis-Ilkovics kávézó-cukrászda itt, a Nagy-Ilkovics vendéglátó pedig az akkori Berlini, ma Nyugati téren állt. Utóbbiról azt állították, hogy az 1956-os forradalom onnan indult ki, a Parlamenthez e kávéházból indultak az első tüntető fiatalok – valahogy úgy, ahogy a Pilvaxban kezdődött a szervezkedés 1848-ban. A Kis-Ilkovicsnak némileg nyugodtabb szerepet szánt a történelem: az Ilkovics Jenő és neje által üzemeltetett cukrászda füstös, sötét alagsorában szívesen tanyáztak a művészek. Az 1934 és 1944 között működő vendéglő egyik leghíresebb állandó vendége Radnóti Miklós volt, aki egy minyon mellett néha egész nap elüldögélt, és jegyzetelgetett itt.

Radnóti törzshelye volt a házban található cukrászdaForrás: Facebook/Radnóti Miklós

A főváros életének mozgatórugója

Az épület első emelete 1911 és 1944 között a Lipótvárosi Társaskörnek adott helyet. Ezt az akkoriban kiépülő Lipótváros (ma Újlipótváros) modern polgársága alapította, tagjai között gyárosok, vállalatigazgatók, ügyvédek, bankárok, kereskedők, művészek, politikusok foglaltak helyet. A társaság évtizedeken át volt a főváros életének mozgatórugója.

Érdemes lesz tehát ezen a hétvégén, vagyis 2016. április 17-én, vasárnap 14 és 16 óra között ide is benézni. A házról és a programokról további információkat szerezhetünk a Budapest100 oldalán.