Nagy fehér cápa ragadta el a horgászok zsákmányát

Röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrinchus) horogra akadt marlinra támad. A kép illusztráció

Csak nagyon keveseknek adatik meg, hogy szemtanúi lehessenek a világtenger egyik leghatékonyabb csúcsragadozója, a nagy fehér cápa prédálásának.  

Korán örültek a csalira kapott marlinnak

Április 16-án, egy csapat sporthorgász szállt tengerre a Dusky 33 jacht fedélzetén. A „big game fishing” azaz nyílttengeri sporthorgászat sokfelé, így Floridában is roppant népszerű szabadidős elfoglaltság.

Röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrinchus) horogra akadt marlinra támad. A kép illusztráció Forrás: Elter Tamás

A társaság a Miami közelében fekvő Biscayne-öböltől néhány tengeri mérföld távolságra, a nyílt tengeren dobta ki a horgot.

Az itteni óceáni térség különösen gyakori tengeri „nagyvadakban”,

amelyek közül a tonhalfélék mellett az atlanti marlin, vagy vitorláshal (Istiophorus albicans) a legnépszerűbb sporthal. Sikerült is horogra akasztani egy valamivel több mint 27 kilósra becsült példányt, ám a zsákmányt már nem tudták kiemelni a hajóra.

Egy világhírű sporthorgász, Ernest Hemingway. A Nobel-díjas író két atlanti marlinnal látható az archív felvételen Forrás: Wikimedia Commons

A marlin fárasztása közben teljesen váratlanul egy fiatal, hozzávetőleg 2,8 méter hosszú, 280 kilogrammosra becsült nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) vetődött ki a hullámok közül, szájában a vergődő vitorláshallal. A rendkívül ritka pillanatot sikerült megörökíteni a fedélzetről, amint az a beágyazott videón is megtekinthető.

Bouncer Smith, a Dusky33 kapitánya az NBC Miaminak elmondta, annak ellenére, hogy a térség népszerű nyílttengeri horgászparadicsom, az elmúl ötven évben még senkinek sem sikerült ehhez hasonló prédálást megfigyelnie.

A horogra akadt vitorláshal vergődése vonzhatta oda a cápát

A cápafajok többségének, köztük a heringcápafélék családjába (Lamnidae) tartozó nagy fehér cápának

különösen fejlett a víz alatti lökéshullámokat detektáló, úgynevezett oldalvonal-rendszere.

Ez a különleges érzékelő szerv az állat fejétől a farokuszonyig, pontosabban a faroknyélig fut, nagyjából a cápa törzsének középvonalában.

A cápák összetett érzékszervei közül az oldalvonal-rendszer a préda, például a halak, úszás közben keltett lökéshullámait detektálja Forrás: Elter Tamás

A közvetlenül a felső hámréteg alá beágyazódott, és vastag artériához hasonló, gélszerű anyaggal kitöltött „ csőhöz” idegi receptorok kapcsolódnak, amelyek az ingert az agyba juttatják. A levegőnél sokkal sűrűbb vízben (a víz mintegy 830-szor sűrűbb, mint a levegő a tengerszinten)

gyorsabban és sokkal távolabb terjednek a lökéshullámok.

A cápák, - így köztük a nagy fehér cápa is – e kifinomult szervükkel a lökéshullám forrásától esetenként igen nagy távolságra is képesek felfogni a tovaterjedő rezonanciát.

A nagy fehér cápa prédálás közben gyakran áttöri a vízfelszínt Forrás: Elter Tamás

Kísérletek bizonyítják, hogy a nagy fehér, - de más cápafajok is - tökéletesen képesek a szabályos, és a szabálytalan (irreguláris) lökéshullámok megkülönböztetésére.

A nagy fehér cápa jóval a láthatóságon túlról észleli a szabálytalan lökéshullámokat, amely a forrás, a vergődő hal, vagy a vizet csapkodó ember közelébe vezérli az oldalvonal-rendszernek köszönhetően Forrás: Elter Tamás

A sebesült hal vergődése szabálytalan lökéshullámokat indukál,

amely alapján a ragadozó felismeri, hogy a lökéshullám forrása akár potenciális préda,

például egy sebesült, vagy döglődő hal, azaz könnyűzsákmány lehet. A hír alapjául szolgáló esetben szinte teljesen bizonyos, hogy a horogra akadt, nagytestű marlin erőteljes vergődése volt a „cápacsalogató” tényező.

"Spyhop", azaz a felszín fölé kémlelő nagy fehér cápa Forrás: Cater News/Dave Riggs

Ugyanennek tudható be az is, hogy amikor búvárok szigonypuskával vadásznak és meglőnek egy halat,

nem egyszer szinte a semmiből bukkannak fel a cápák.

Nem egy szigonypuskás vadászok elleni halálos kimenetelű, vagy súlyos sérülést okozó cápatámadás hátterében is ez a speciális érzékelő tulajdonság áll. A hazánkhoz legközelebb fekvő Adriai-tengeren, a horvátországi Vis partjainál történt legutolsó, 2008. október 6-i nagy fehér cápa támadás is szlovén szigonypuskás búvárokat ért.