A tanulmányba 35 embert vontak be, akik több éjszakát töltöttek egy alváslaborban, miközben a kutatók fejlett agyi képalkotó eljárásokkal figyelték az agyi aktivitásukat. Az eredményekből kiderült, hogy az első éjszaka az agy bal féltekéje aktívabb a mély alvás (vagy lassú hullámú alvás) időszaka alatt, mint a jobb agyfélteke.
Ez a különbség a két félteke aktivitásában hasonló, noha nem annyira kifejezett, mint amit egyes tengeri emlősöknél és néhány madárnál megfigyelhetünk.
Ezek az állatok úgy alszanak, hogy egyszerre csak az agyuk egyik felét kapcsolják le.
A Current Biology folyóiratban megjelent tanulmány eredményei arra utalnak, hogy „az agyunknak lehet egy olyan miniatűr rendszere, amilyen a bálnáknak és a delfineknek van” – mondta Sasaki Yuka, a cikk társszerzője, a Brown Egyetem munkatársa.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy minél nagyobb a különbség a két agyfélteke aktivitásában, annál nehezebben tud elaludni valaki.
Annak, hogy az egyik agyfélteke éberebb, mint a másik a túlélési stratégia lehet az oka, amikor az ember egy új környezetbe kerül.
A bal félteke látja el az „éjjeliőr” szerepét, amely veszély esetén felébreszti az alvót, mondták a kutatók.
Sasaki elmondta, hogy az emberek csökkenthetik ezt az „első éjszaka hatást”, ha magukkal viszik a megszokott párnájukat vagy hasonló elhelyezést adó hotelekben szállnak meg. Az is előfordulhat, hogy azok az emberek, akik gyakran alszanak új helyeken, megtanulják kikapcsolni ezt az „éjszakai felügyeletet”.